Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-08-26 / 18. szám

1992. augusztus 26. 5 PAKSI HÍRNÖK aranyos, kedves párt, amelyet tehet­séges fiatalemberek vezetnek, de ez sem európai párt még! Én a nemzeti keresztény vonalat tartom fontosnak - irányadónak, ennek a megerősödése a jövőben az, ami a magyarságnak a biztonsá­gát, létét megadja.- Alpolgármester úr, általában milyen jellegű gondokat orvosol?- Habitusomból, nézeteimből kifo­lyólag léginkább a szociálpolitikai problémák foglalkoztatnak. Élmond­hatom, hogy a városban hál’ istennek a szociális gondoskodás elég jól sínen van - ami persze nem az én érdemem - más településekhez képest- Mondjuk ehhez az is hozzájá­rul, hogy elég magas költségve­téssel rendelkezik a város.- Ehhez mindenképpen pénz kell, de azt is figyelembe kell venni, hogy a magas költségvetés mellett a mun­ka is sok. Tudniillik Paks csak rész­ben város, de a másik részét még vá­­rosiasítani kell, amihez sok pénz kell.- Ön elsősorban orvos, tehát kétszeresen is jó helyre címzem azon kérdésemet hogy mikor lesz a városnak kórháza?- Ebben az évezredben nem való­színű. Az egészségügy furcsán és rossz irányban fejlődött az elmúlt év­tizedekben. Mennyiségileg még a fejlett nyugat-európai országokat is megelőztük a kórházi ágyak számát tekintve, de a felszereltség színvona­la igen alacsony. így tehát ezen a te­rületen kéne változtatni elsősorban. Még szerencse, hogy Paks mellett, Szekszárdon, egy jó fölszereltségű­­nek mondható kórház van.- Az egyház szerepét miben lát­ja leginkább?- A társadalomban az erkölcsi mi­nimum újra megteremtésében. Nem úgy néz ki, hogy bárki más annyit tud­na adni ebben mint az egyház.- A kereszténydemokraták mi­lyen gazdaságot kívánnak megte­remteni?- Az ökoszociális piacgazdaság megteremtése a cél. Minden ember számára tisztes megélhetést kell biz­tosítani, miközben a környezetünket nem tesszük tönkre. A világot utó­dainknak is alkalmas formában sze­retnénk átadni!- Essen szó végezetül az atom­erőműről!- Az atomerőmű létesítése igen nagy és igen gyors fejlődést hozott Paksnak. De az igaz, hogy eltűnt az a kisvárosi báj és hangulat, ami volt. Sajnos kihalt az emberi kapcsola­tokból a melegség is, ami a bérhá­zakban eddig nem teremtődött meg. Több mint valószínű, hogy ezt nem a mi generációnk éli majd meg. De a jövőre is gondolni kell! Tehát a mi képviselő-testületünk­nek és az utánunk következő képvi­selőknek is fejleszteni kell a város iparát, gazdaságát, hogy az erőmű fokozatos leállása miatt az itt élők munkahelyet, megélhetést találja­nak majd a jövőben is. Fekete Aranka A hitoktatás elmúlt évi tapasztalatai A vallásosságról, a hitről, hitoktatásról, szerepéről, helyéről beszélgettem Brebovszky János evangéli­kus lelkésszel. A hitnek az emberek életében mindig is szerepe volt és lesz is.- A hit és a hozzákapcsolódó dolgok az elmúlt évtizedekben alaposan eltávolodtak egymástól.- A hit gyakorlatának az egyik színtere, helye az egyház és a hívő életet élő ember nagyon elszakadtak egymástól. Nem kívánom felsorolni az ismert és kevés­bé ismert okokat, hogy miért Most a legfőbb feladat: közelebb kell hozni egymás­hoz és az egyházhoz az embereket, legalábbis a meg­lévő távolságokat csökkenteni kell.- A hitoktatásban a gyermekeknek milyen szerepet szánnak?- A gyermekeken keresztül a szülőre, a családra le­het egyfajta nevelő hatást gyakorolni. Manapság a gyermekek érzelmi, lelki élete nagyon sivár, hiányos, felületes, viszont az egészséges fejlődésüknek elen­gedhetetlen feltétele az érzelmi, lelki gazdagság. Ezt a fejlődést kell egy kicsit segítenünk az érzelmekre hat­va, azokon keresztül kell a nevelési céljainkat elérni.- Az egyik ilyen nevelési színhely az iskola, mik a tapasztalatai?- A már említett évtizedek elvégezték a maguk rom­boló munkájukat Ma újra sok lehetőség, mi több sza­badság, demokrácia biztosítja a hívő és nem hívő em­berek számára a hit és a vallás megismerését és gya­korlását Ma az iskolákban a létszámhoz képest kevés a hit­tanra beíratott gyermek, ennek talán egyik oka a régi beidegződés megléte. Régen szigorúan személyhez kötött volt a beíratás, ma már ez olyan formában nem érvényesül. Annál több viszont az önként csatlakozott gyermek a beíratottak mellett! Ebben a kérdésben is egyfajta li­beralizáció érvényesül.- Ma az egyházak és az iskolák között egyfajta oldottság alakult ki. Megszűnőben vannak a mesterségesen létrehozott és fenntartott külön­böző gátak és akadályok.- Városunkban jellemzően két szempont szerint le­het megkülönböztetni a hitoktatást Az egyik a régi vallási tradíciók szerinti hittanra já­rás a gyermekek részéről. Azokban a családokban, ahol az elmúlt évtizedekben is jelen volt a vallás, a hit­élet, ez a dolog öröklődik itt a szülők részéről termé­szetes reakció, hogy gyermekeiket hasonló szellem­ben nevelik és beíratják hittanra. Itt megfigyelhető, hogy az iskoláskorú gyerekek 70-80%-a hitoktatásra jár. A másik csoport egy kicsit összetettebb. Ide inkább azok a gyermekek tartoznak, akik mint az előzőekben említettem, önként csatlakoztak hoz­zánk és szívesen részt vesznek a foglalkozásainkon. Ezeknek a gyerekeknek a szülei nem vallásosak, vagy csak igen kis százalékban. Ha megnézzük a város la­kosságát, nagyon sok a betelepült család, ha ezek val­lásosak is, a régi lakhelyükön lévő gyülekezetből elke­rültek, az új helyen lévő megkeresés és beilleszkedés időbe kerül. Tovább vizsgálva a kérdést ma az a korosztály, amely­nek a gyermekei iskoláskorúak, a vallástót a vallásosság­tól igen távoli, más szellemben és korban nevelkedett fel. így azután ezekből a gyerekekből lesz a be nem íra­tott, önként csatlakozó a hittanórára.- Manapság nagyon sok feladat áll az általá­nos iskolás korú gyerekek előtt, nemcsak tanul­mányi, hanem más egyéb téren is.- Bizony ezek a feladatok többségében a gyerme­kek tanulási idején vannak szervezve, illetve megtart­va, ami a fő feladat a tanulmányi munka rovására is megy olykor. A különböző foglalkozások, szakkörök nem vehetik el a gyerekek idejét energiáját legfeljebb kiegészíthetik azt Az iskolák vezetőivel összeülve és megbeszélve ke­rült az órarendbe alsótagozatos első és második osz­tályoknál heti kettő órában, a felsőbb osztályokban pedig úgynevezett csatlakozó órákon van megtartott hittanóra. Ez a csatlakozó óra megoldás, egyfelől jó dolognak tűnik, mert a gyerekeknek nem kell a délutá­ni órákban visszajárni (mint egyéb szakkörökre), más­részt a hitoktatásra nem járó gyerekek elmehetnek ha­za. Alsóbb osztályokban a nem hittanos gyerekek el­foglaltságát az órarendi hitoktatás idején az iskola szervezi meg.- Mindezeket összevetve, pl. az evangélikusok­nál hogyan zajlik le egy hittanóra?- Ezekre a hittanórákra a gyerekek úgy járnak, mintha szakkörre járnának, nem elsősorban a tárgyi tudás, a tananyagátadás, hanem az emberközelbe ke­rülés a legfőbb feladat Ne tanítási verdiktnek érezze a gyerek a bibliai olvasmányok, történetek megismeré­sét. Pl. rendkívül sok éneket tanulunk az oda kapcsoló­dó anyagról, sok játék, játékos feladat segíti az anyag elsajátítását Videofilmeken, diákon keresztül tudunk bibiliai tör­téneteket bemutatni. Sokat rajzolunk és rajzoltatunk a gyerekekkel, ezzel lehetőséget adunk a kreativitásnak, az önmegvalósításnak, hiszen mindegyik gyerek sze­ret rajzolni és mindegyik gondolatvilágában más-más módon játszódik le egy esemény.- Tapasztalt-e negatív visszhangot a hitokta­tással kapcsolatban?- Lehetett és lehet ma is hallani, hogy az iskolai ke­retek között jóváhagyva és tartva csak a gyerekek túl­terheltsége növekszik, azonban úgy látom, hogy ezek a felhangok nem építő, javító szándéknak, hanem ellenkezőleg, rossz emberi tulajdonság megnyilvánu­lásai. A későbbiekben ezek a dolgok valószínűleg meg fognak oldódni.- Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik csak „vendégek” hittanórán?- Mi örülünk, ha minél nagyobb számban vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Akiket nem írattak be, azoknak a szülőknek, egy idő múlva, közöljük, hogy a gyermekük rendszeresen hitoktatásra jár. Az utóbbi egy-két év változásai nagy dolgokat hoztak létre. Ezek­re a változásokra, következményeire még az egyház sem volt ilyen formában felkészülve, pl.: be kellett ve­zetni a hitoktató rendszert, tömeges igény jelentkezett a vallási tárgyú kiadványokra, bibliákra, amelyeket egyik pillanatról a másikra nem lehet megoldani.- Mit vár a következő iskolai tanévtől?- Őszintén remélem, hogy ugyanolyan korrekt, jó kapcsolatban mint az előző tanévben fogunk tudni dolgozni és előrelépni közösen a gyermekek oktatása, nevelése érdekében. Hencz János

Next

/
Oldalképek
Tartalom