Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-08-26 / 18. szám
1992. augusztus 26. 5 PAKSI HÍRNÖK aranyos, kedves párt, amelyet tehetséges fiatalemberek vezetnek, de ez sem európai párt még! Én a nemzeti keresztény vonalat tartom fontosnak - irányadónak, ennek a megerősödése a jövőben az, ami a magyarságnak a biztonságát, létét megadja.- Alpolgármester úr, általában milyen jellegű gondokat orvosol?- Habitusomból, nézeteimből kifolyólag léginkább a szociálpolitikai problémák foglalkoztatnak. Élmondhatom, hogy a városban hál’ istennek a szociális gondoskodás elég jól sínen van - ami persze nem az én érdemem - más településekhez képest- Mondjuk ehhez az is hozzájárul, hogy elég magas költségvetéssel rendelkezik a város.- Ehhez mindenképpen pénz kell, de azt is figyelembe kell venni, hogy a magas költségvetés mellett a munka is sok. Tudniillik Paks csak részben város, de a másik részét még városiasítani kell, amihez sok pénz kell.- Ön elsősorban orvos, tehát kétszeresen is jó helyre címzem azon kérdésemet hogy mikor lesz a városnak kórháza?- Ebben az évezredben nem valószínű. Az egészségügy furcsán és rossz irányban fejlődött az elmúlt évtizedekben. Mennyiségileg még a fejlett nyugat-európai országokat is megelőztük a kórházi ágyak számát tekintve, de a felszereltség színvonala igen alacsony. így tehát ezen a területen kéne változtatni elsősorban. Még szerencse, hogy Paks mellett, Szekszárdon, egy jó fölszereltségűnek mondható kórház van.- Az egyház szerepét miben látja leginkább?- A társadalomban az erkölcsi minimum újra megteremtésében. Nem úgy néz ki, hogy bárki más annyit tudna adni ebben mint az egyház.- A kereszténydemokraták milyen gazdaságot kívánnak megteremteni?- Az ökoszociális piacgazdaság megteremtése a cél. Minden ember számára tisztes megélhetést kell biztosítani, miközben a környezetünket nem tesszük tönkre. A világot utódainknak is alkalmas formában szeretnénk átadni!- Essen szó végezetül az atomerőműről!- Az atomerőmű létesítése igen nagy és igen gyors fejlődést hozott Paksnak. De az igaz, hogy eltűnt az a kisvárosi báj és hangulat, ami volt. Sajnos kihalt az emberi kapcsolatokból a melegség is, ami a bérházakban eddig nem teremtődött meg. Több mint valószínű, hogy ezt nem a mi generációnk éli majd meg. De a jövőre is gondolni kell! Tehát a mi képviselő-testületünknek és az utánunk következő képviselőknek is fejleszteni kell a város iparát, gazdaságát, hogy az erőmű fokozatos leállása miatt az itt élők munkahelyet, megélhetést találjanak majd a jövőben is. Fekete Aranka A hitoktatás elmúlt évi tapasztalatai A vallásosságról, a hitről, hitoktatásról, szerepéről, helyéről beszélgettem Brebovszky János evangélikus lelkésszel. A hitnek az emberek életében mindig is szerepe volt és lesz is.- A hit és a hozzákapcsolódó dolgok az elmúlt évtizedekben alaposan eltávolodtak egymástól.- A hit gyakorlatának az egyik színtere, helye az egyház és a hívő életet élő ember nagyon elszakadtak egymástól. Nem kívánom felsorolni az ismert és kevésbé ismert okokat, hogy miért Most a legfőbb feladat: közelebb kell hozni egymáshoz és az egyházhoz az embereket, legalábbis a meglévő távolságokat csökkenteni kell.- A hitoktatásban a gyermekeknek milyen szerepet szánnak?- A gyermekeken keresztül a szülőre, a családra lehet egyfajta nevelő hatást gyakorolni. Manapság a gyermekek érzelmi, lelki élete nagyon sivár, hiányos, felületes, viszont az egészséges fejlődésüknek elengedhetetlen feltétele az érzelmi, lelki gazdagság. Ezt a fejlődést kell egy kicsit segítenünk az érzelmekre hatva, azokon keresztül kell a nevelési céljainkat elérni.- Az egyik ilyen nevelési színhely az iskola, mik a tapasztalatai?- A már említett évtizedek elvégezték a maguk romboló munkájukat Ma újra sok lehetőség, mi több szabadság, demokrácia biztosítja a hívő és nem hívő emberek számára a hit és a vallás megismerését és gyakorlását Ma az iskolákban a létszámhoz képest kevés a hittanra beíratott gyermek, ennek talán egyik oka a régi beidegződés megléte. Régen szigorúan személyhez kötött volt a beíratás, ma már ez olyan formában nem érvényesül. Annál több viszont az önként csatlakozott gyermek a beíratottak mellett! Ebben a kérdésben is egyfajta liberalizáció érvényesül.- Ma az egyházak és az iskolák között egyfajta oldottság alakult ki. Megszűnőben vannak a mesterségesen létrehozott és fenntartott különböző gátak és akadályok.- Városunkban jellemzően két szempont szerint lehet megkülönböztetni a hitoktatást Az egyik a régi vallási tradíciók szerinti hittanra járás a gyermekek részéről. Azokban a családokban, ahol az elmúlt évtizedekben is jelen volt a vallás, a hitélet, ez a dolog öröklődik itt a szülők részéről természetes reakció, hogy gyermekeiket hasonló szellemben nevelik és beíratják hittanra. Itt megfigyelhető, hogy az iskoláskorú gyerekek 70-80%-a hitoktatásra jár. A másik csoport egy kicsit összetettebb. Ide inkább azok a gyermekek tartoznak, akik mint az előzőekben említettem, önként csatlakoztak hozzánk és szívesen részt vesznek a foglalkozásainkon. Ezeknek a gyerekeknek a szülei nem vallásosak, vagy csak igen kis százalékban. Ha megnézzük a város lakosságát, nagyon sok a betelepült család, ha ezek vallásosak is, a régi lakhelyükön lévő gyülekezetből elkerültek, az új helyen lévő megkeresés és beilleszkedés időbe kerül. Tovább vizsgálva a kérdést ma az a korosztály, amelynek a gyermekei iskoláskorúak, a vallástót a vallásosságtól igen távoli, más szellemben és korban nevelkedett fel. így azután ezekből a gyerekekből lesz a be nem íratott, önként csatlakozó a hittanórára.- Manapság nagyon sok feladat áll az általános iskolás korú gyerekek előtt, nemcsak tanulmányi, hanem más egyéb téren is.- Bizony ezek a feladatok többségében a gyermekek tanulási idején vannak szervezve, illetve megtartva, ami a fő feladat a tanulmányi munka rovására is megy olykor. A különböző foglalkozások, szakkörök nem vehetik el a gyerekek idejét energiáját legfeljebb kiegészíthetik azt Az iskolák vezetőivel összeülve és megbeszélve került az órarendbe alsótagozatos első és második osztályoknál heti kettő órában, a felsőbb osztályokban pedig úgynevezett csatlakozó órákon van megtartott hittanóra. Ez a csatlakozó óra megoldás, egyfelől jó dolognak tűnik, mert a gyerekeknek nem kell a délutáni órákban visszajárni (mint egyéb szakkörökre), másrészt a hitoktatásra nem járó gyerekek elmehetnek haza. Alsóbb osztályokban a nem hittanos gyerekek elfoglaltságát az órarendi hitoktatás idején az iskola szervezi meg.- Mindezeket összevetve, pl. az evangélikusoknál hogyan zajlik le egy hittanóra?- Ezekre a hittanórákra a gyerekek úgy járnak, mintha szakkörre járnának, nem elsősorban a tárgyi tudás, a tananyagátadás, hanem az emberközelbe kerülés a legfőbb feladat Ne tanítási verdiktnek érezze a gyerek a bibliai olvasmányok, történetek megismerését. Pl. rendkívül sok éneket tanulunk az oda kapcsolódó anyagról, sok játék, játékos feladat segíti az anyag elsajátítását Videofilmeken, diákon keresztül tudunk bibiliai történeteket bemutatni. Sokat rajzolunk és rajzoltatunk a gyerekekkel, ezzel lehetőséget adunk a kreativitásnak, az önmegvalósításnak, hiszen mindegyik gyerek szeret rajzolni és mindegyik gondolatvilágában más-más módon játszódik le egy esemény.- Tapasztalt-e negatív visszhangot a hitoktatással kapcsolatban?- Lehetett és lehet ma is hallani, hogy az iskolai keretek között jóváhagyva és tartva csak a gyerekek túlterheltsége növekszik, azonban úgy látom, hogy ezek a felhangok nem építő, javító szándéknak, hanem ellenkezőleg, rossz emberi tulajdonság megnyilvánulásai. A későbbiekben ezek a dolgok valószínűleg meg fognak oldódni.- Mi történik azokkal a gyerekekkel, akik csak „vendégek” hittanórán?- Mi örülünk, ha minél nagyobb számban vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Akiket nem írattak be, azoknak a szülőknek, egy idő múlva, közöljük, hogy a gyermekük rendszeresen hitoktatásra jár. Az utóbbi egy-két év változásai nagy dolgokat hoztak létre. Ezekre a változásokra, következményeire még az egyház sem volt ilyen formában felkészülve, pl.: be kellett vezetni a hitoktató rendszert, tömeges igény jelentkezett a vallási tárgyú kiadványokra, bibliákra, amelyeket egyik pillanatról a másikra nem lehet megoldani.- Mit vár a következő iskolai tanévtől?- Őszintén remélem, hogy ugyanolyan korrekt, jó kapcsolatban mint az előző tanévben fogunk tudni dolgozni és előrelépni közösen a gyermekek oktatása, nevelése érdekében. Hencz János
