Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)

1992-01-15 / 2. szám

PAKSI HÍRNÖK 12 1992. január 15. SPORT Tanulmányút az Inter futballbölcsőjénél 1. Hajdanán az olaszok tanultak tő­lünk. A harmincas-negyvenes-öt­­venes években, de még később is, vagy kéttucat magyar edző - hogy csak a Sárosy testvérek, Orth György, Hidegkúti Nándor nevét említsem - okította a futballt Olasz­országban. Azóta nagyot változott a világ. Ma már mi mehetünk tanul­ni az olaszokhoz. Ha nem vagyunk nagyon büszkék vagy, ha egyálta­lán rászánjuk magunkat. Az or­szágban volt egy ember, aki úgy gondolta nem szégyen tanulni a ré­gi tanítványtól. Hegedűs Gábor, a debreceni Olasz Focisuli „lelke” ki­használta remek olasz kapcsola­tait, dacolva az MLSZ közönyössé­gével, a Magyar Labdarúgónevelő Egyesületek Ligájának segédkezé­­sével összetoborzott egy autóbusz­­nyi, érdeklődő utánpótlásedzőt és irány Olaszország. A „csapat” tag­jai között olyan neves labdarúgó szakemberek voltak, mint Bacsó István, a Testnevelési Egyetem lab­darúgó tanszékének tanára, Csa­pó Károly, a Tatabánya és a ma­gyar válogatott egykori kitűnősé­ge. De ott voltak a nagy egyesüle­tek, mint például a Ferencváros, Pécs, UTE, BVSC, Rába ETO, Ta­tabánya, Vác, Veszprém, Diósgyőr utánpótlásedzői, -vezetői. És a sok nagy között ott voltak az Atomerő­mű SE utánpótlás-vezetői is, név szerint Schéffer István utánpótlás­vezető, Váczi László a felnőttek pá­lyaedzője, Kővári István ifjúsági, Patkós István és Babik László a ser­dülőcsapat edzői. Hogy hogyan jött létre ez az uta­zás, erről beszélgettünk Schéffer Istvánnal és Kővári Istvánnal. Az MLSZ-ben volt egy országos értekezlet az utánpótlás-vezetők ré­szére - kezdi a beszélgetést Schéf­fer István - és ott akadtam össze Csapó Karcsival és Hegedűs Gá­borral, akik említést tettek az uta­zás lehetőségéről. Két fő részére tudnak helyet biztosítani, de a vég­leges utazókat a jelentkezés és a részvételi díj befizetése sorrendje dönti el. Másnap azzal kezdtem a napot, hogy összehívtam az edző­kollégákat és tájékoztattam őket a lehetőségről. A határidő sürgetett, ezért gyors választ kértem. A jelent­kezés önkéntes alapon történt, mert a költségeket mi magunk áll­tuk. (Nem minden egyesületnél volt így. - szerk.) A végeredmény: öt jelentkező a lehetséges két fővel szemben. Több tucat telefonhívás, személyes megbeszélés eredménye, hogy mind az öten felkerültünk az „utas­listára”. Indulás előtti órákban óriási iz­galomban volt részünk - veszi át a szót Kővári István. Az MLSZ szék­háza előtt volt a találkozó, ahol 84- en(!) jöttünk össze. Bizony féltünk, hogy mivel mi is bőven túlléptük a kétfős keretet, tőlünk is visszairá­nyítanak valakit, vagy valakiket Paksra. Hegedűs Gábor szíve sze­rint mindenkit elvitt volna az útra, de ennyi embert mégsem lehet egy autóbuszba bepréselni. Ezért egy újabb akcióba kezdett. Rábeszélte érdi kollégáit, bará­tait, hogy jöjjenek személygépko­csival, így további érdeklődők is „befértek”. Ezután a csapat útnak indult egy autóbusszal és két személygépko­csival Rábafüzes, Graz, Udine, Ve­lence útvonalon, a végcél, Mon­­tecchio felé, öt paksival a „fedélze­ten”. (folytatjuk) (zerza) A teniszsport története 6. A VILÁGVERSENYEK kialakulása a XIX. század végére esik. A legnagyobb, Nagy-Britannia nemzetkö­zi bajnoksága, színhelye WIMBLEDON (London). Az első verseny 1877. július 9-én kezdődött 22 férfi részt­vevővel és július 19-én fejeződött be. A győztes Spen­cer W. GORE angol versenyző lett Azóta 1991-ben a 105. versenyt rendezték. Az első női versenyt 1884- ben játszották, amelyet M. WATSON (angol) hölgy nyert meg. A férfi páros versenyszámot 1879-ben, a női páros és vegyes páros versenyszámokat 1913-ben tartották meg először. A sorrendben Franciaország nemzetközi bajnoksá­ga következik, helye PÁRIZS (Roland Garros). A férfi egyes és páros szám 1891-ben „rajtolt’, míg a női egyes 1897-ben, a vegyes páros 1902-ben, a női páros 1907-ben. Számunkra ez az egyetlen világverseny, amelyen babér termett 1947-ben Asbóth J., 1958-ban Körmöczy Zs. győzött (Meg kell említenem, hogy 1981-ben Taróczy B. itt, majd 1985-ben Wimbledon-Az 1991. évi „négy nagy” verseny győztesei: Wimbledon: M. Stich Párizs: _ J. Curier Egyesült Államok: S. Edberg Ausztrália: B. Becker ban megnyerte a párost H. Günthardttal, azonban az mégis csak egy-egy „fél-győzelem” és a kettő nem egy egész.) A harmadik világverseny, bár másodiknak indult az EGYESÜLT ÁLLAMOK bajnoksága. A jelenlegi színhelye Flushing Meadow (New York). Á férfiak 1881-ben, a nők egyesben 1887-ben, párosban 1890- ben, a vegyes párosok 1892-ben kezdtek. AUSZTRÁLIA nemzetközi bajnoksága a sorrend­ben a negyedik. A verseny helye az utóbbi időkben Melbourne. A versenysorozat 1905-ben a férfi egyes és páros versennyel kezdődött, majd 1992-ben a női egyes és páros, valamint a vegyes páros számokkal folytatódott E „négy nagy” versenyt szokták nevezni GRAND SLAM-nek is. Ezeken kívül számos más, évente kb. 15-20 világverseny kerül még megrendezésre, nem egy esetben nagyobb pénzdíjakkal, de a „négy nagy”­­ot felülmúlni nem tudják. (német) (EÁ-beli) (svéd) (német) S. Graf Szeles M. Szeles M. Szeles M. (német) (jugoszláv) (jugoszláv) (jugoszláv) A teniszsportág NEMZETKÖZI SZÖVETSÉGE elég későn alakult meg, miután elsőnek alakult 1881- ben a tomaszövetség, utána csupán 15.-nek a TENISZ, 1913-ban. 1913-tól a Nemzetközi Teniszszövetség a wimble­doni versenyt füvespályás, a párizsi versenyt kemény­pályás (salakpályás) VILÁGBAJNOKSÁGNAK tekin­tette, sajnos csak 1923-ig. Azt követően e két verseny a nem hivatalos világbajnokság elnevezést kapta, de azóta minden tenisszel foglalkozó, vezető és verseny­ző, újságíró és olvasó, a wimbledoni győztest világbaj­noknak tekinti. Az újkori olimpiai játékok felélesztése idején, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a teniszt is felvette az OLIMPIAI SPORT ÁGAK közé. Később a NOB a teni­szezők amatőr státuszának tisztázatlansága miatt 1928 és 1984 között a teniszt nem engedélyezte az olimpiákon. DALOS ENDRE Az ez évi barcelonai olimpia közeledtével idézzük fel az eddigi olimpiai bajnokokat. 1896. Athén J. Boland (angol) _ 1900. Párizs H. Doherty (angol) C. Cooper (angol) 1904. St. Louis B. Wright (EÁ-beli)-1906. Athén M. Decugis (francia) S. Simirioti (görög) 1908. London J. Ritchie (angol) Dr. Chambers (angol) fedettp. A. Gore (angol) E. Smith (angol) 1912. Stockholm Ch. Winslow (dél-afrikai) M. Broquedis (francia) fedettp. A. Gobert (francia) E. Hannam (angol) 1920. Antwerpen R. Raymond (dél-afrikai) S. Lenglen (francia) 1924. Párizs V. Richars (EÁ-beli) H. Wills (EÁ-beli) 1988. Szöul M. Mecir (csehszlovák) S. Graf (német) Teremtorna az ESZI-ben Elindult útjára a labda, megkezdődött a pont­­vadászat az Energetikai Szakképzési Intézet sportcsarnokában. A december 7-én kezdődött teremtornára ti­zenkét csapat nevezett, ami azt jelenti, hogy öt héten át de heti két alkalommal és alkalman­ként 3-4 mérkőzésen, vagyis tizenegy fordulón keresztül, mintegy 200 sportolónak, vagy volt sportolónak biztosított a téli testmozgása. A résztvevő csapatok között megtalálhatók az ak­tív ifjúsági csapatoktól az öregfiúkig, a megyei bajnokságban szereplő felnőtt csapatoktól az üzemek, intézmények csapatain keresztül egé­szen a hobbijukat kielégíteni akaró összeszer­veződött csapatokig bezáróan mindenki, aki szereti a labdarúgást. A négy játéknap után a torna állása: 1. Vá­yerék 12,2. PSE ifi 10,3. ASE öregfiúk 9,4. Ger­­jen 9,5. ASE ifi 8,6. Dunaszentgyörgy 8,7. Költ­ségvetési Üzem 6,8. Rendőrség 4,9. Vajta 3,10. Premier disco 2,11. Pécsi FC 2,12. KRESZ-park 1 ponttal. A táblázatot torzítja, hogy a csapatok nem azonos számú mérkőzést játszottak utazási költség- és időmegakarítás miatt. A fenti ponto­kat a csapatok a következő számú mérkőzések­ből kaszírozták be: 7 mérkőzést játszott: Váye­­rék, Gerjen, ASE ifi, Költségvetési Üzem, Rend­őrség, 6 mérkőzést játszott: PSE ifi, Dunaszent­györgy, Vajta, Pécs FC, KRESZ-park. 5 mérkő­zést játszott: ASE öregfiúk, Premier disco. A teremtorna január 18-án folytatódik, szom­bati és vasárnapi játéknapokkal délelőtt 9 órá­tól este 19 óráig, és február 2-án a helyosztókkal fejeződik be. - za jó -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom