Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-06-17 / 13. szám
PAKSI HÍRNÖK 6 1992. június 17. „Neisse-menti tavasz” Ezt az elnevezést kapta az a fesztivál, melyet három város, köztük Paks részvételével rendeztek május 22-24-én. A rendezvénynek a német Guben és a lengyel Gubin adott otthont Ez a két város valamikor egyként foglalta magába az itt élőket Ám az 1945. augusztus 2-i potzdami egyezményben az Odera-Neisse mentén ideiglenesen meghúzott német-lengyel határ, melyet1950. július 6-án a görlitzi szerződésben véglegesítettek, úgy tűnt, örökre elválasztja egymástól azokat, akik egykor családtagok, rokonok, barátok voltak. A lengyel részt szinte porig bombázták a háborúban, amit a város máig sem tudott kiheverni. Egészen 1988-ig Kelet- és Nyugat-Berlinhez hasonló állapotok uralkodtak itt is, annyi különbséggel, hogy fal helyett drótkerítés került a „két” város közé. A határok megnyitása után megkezdődött a kapcsolatok keresése Guben és Gubin között A mostani fesztivál talán már túllépett ezen a ponton és céljául a kapcsolatok megerősítését, további fejlesztését tűzte ki, valahogy úgy, ahogy a német polgármester mondta: „Fogjuk egymás kezét és soha többé ne engedjük el!” Amikor Bor Imre polgármester felkereste gubini kollégáját és megtette az első lépéseket Guben és Paks közeledésében, úgy gondolom, jól döntött Az elhatározás helyességét igazolja a fesztivál paksi résztvevőinek sikere is. A háromnapos rendezvény pénteken délután a gubeni és a gubini tűzoltók látványos bemutatójával kezdődött Ezután a három város polgármesterének köszöntője után nyitották meg azt a kiállítást, melyen helyi alkotók képei és kisplasztikái mellett helyet kaptak Halász Károly paksi festőművész alkotásai is. A szombati nap volt a fesztivál napja. Itt kínálták a leglátványosabb programokat Olyannyira, hogy ha az ember választani akart, a bőség zavarával küzdött Bár a programok a német és a lengyel városban párhuzamosan folytak, mi a gubini eseményeket kísértük figyelemmel. Délelőtt a gubini és a paksi polgármester tizenegyesrúgó-verse-SZINGER FERENC, a PSE ügyvezető elnöke: Gubin város meghívása 15-16 évesek labdarúgótornájára szólt Odaérkezésünkkor derült ki, hogy a negyedik csapat nem tud részt venni. A szervezők körmérkőzésekről döntöttek. A mérkőzéseket a gubini stadionban játszották a gyerekek. A stadion 1934-ben épült; úgy volt, hogy a berlini olimpia idején egy selejtezőt itt játszanak. Elkészült a 25-30 ezer nézőt befogadó stadion földmunkája és a pálya. Akkor derült ki: mégsem lesz a városban olimpiai selejtező, így az építkezés abbamaradt. A fiúk nagyon szépen helytálltak: 2-1- re legyőzték a náluk idősebb korosztályt képviselő Guben csapatát, 8-1-re viszont kikaptak a gubiniektől. A fiúk nagy várakozással készültek az útra, közülük kilencen először voltak külföldön. Amíg élnek, emlékezni fognak erre az útra. Megállapodtunk mindkét csapat vezetőjével, hogy szeptemberben Paksra várjuk őket és az ASE csapatával kiegészítve serdülőtornát rendezünk. nye után léptek pályára a PSE serdülő focistái Bányai Lajos edző felügyelete alatt a német majd a lengyel fiatalok ellen. Délután ellátogattunk a gubini zeneiskolások koncertjére. Itt valóban érezhettük, hogy a legszebb nemzetközi nyelv a zene. A kulturális bemutatót - melyet a város közepén erre a célra felállított színpadon rendeztek - galambok kíséretében magasba röpített nemzeti színű zászlók nyitották meg. A német és lengyel előadók: bűvészek, énekesek, táncosok, zenekarok színvonalas előadása után lépett színpadra a paksi néptánccsoport, közel kétórás műsorral. BŐSZ MÁRIA: Nagyon hoszszú, tizenkilenc órás volt az út Prágában álltunk meg pihenni egy kicsit PÉTERSZ MÁRIA: Velünk volt Kajári Gizella is. Papírforgót, raffiabábot csináltunk, gipszplaketteket öntöttünk, szárazvirágot kötöttünk. BŐSZ MÁRIA: Nem ismerték a lengyel gyerekek ezt a játszóházas formát Nem foglalkoznak ilyesmivel az iskolában, de az ottani művelődési házban dolgozóknak is új volt, amit csináltunk. PÉTERSZ MÁRIA: Szombaton hétkor hagytuk abba, mert kezdődött a néptáncműsor. Vasárnap pedig hatkor, mert addigra elfogyott minden nyersanyag. Az egész városban erről beszéltek. Minden gyerek babát varrt otthon. Táncos lábú fiataljaink lendületét mi sem példázza jobban, mint az, hogy meg kellett erősíteni fellépésükhöz a színpadot Ám nemcsak nekik, hanem a játszóháznak is óriási sikere volt A lengyel gyerekek nagy örömmel próbálkoztak a magyar népi játékok, bábok, pörgettyűk készítésével. Ez a program olyan jól sikerült hogy közkívánatra vasárnap délután meg kellett ismételni. A nap egyik népszerű programja a helikopterutazás volt A helikopterről megcsodálhattuk az aprócska tavakkal ékesített várost A nap, illetve az est a szó legszorosabb értelmében vett fénypontja a tűzijáték volt, mely szinte színes fénykoszorút vont a két várost átölelő égboltra. A nap azonban még akkor sem ért véget: báránysütésre és tábortűzre invitáltak bennünket a házigazdák. A vidám mulatságnak csak a hajnal vetett véget A fesztivált vasárnap sportversenyek és sajtótájékoztató zárta. Biztosan sokan közülünk szert tettek új barátokra. A fesztivál elérte célját, úgy tűnt föl a tűzijáték izzó fényei, a zene átható hangja és a Neisse-menti tavasz üzenete eljutott minden szívhez; némethez, lengyelhez, magyarhoz egyaránt SZABÓ D. GABRIELLA A Gubinban született megállapodás értelmében június 29.-július 12-ig tíz lengyel gyerek részt vesz a Bezerédj Iskola képzőművész-, majd a 2. sz. iskola sóstói táborában. Július 18-31. között tíz paksi tanuló viszonozza a látogatást. Augusztusban gubini zeneiskolások érkeznek tanáraikkal a paksi zeneiskola táborába, ennek viszonzásaként pedig paksi zeneiskolások lépnek fel ősszel a gubini nemzetközi zenei napokon.
