Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-06-03 / 12. szám
PAKSI HÍRNÖK 2 1992. június 3. Vélemények a piaci helyzetről Vida Jánosné, a Dunacenter Kft piacfelügyelője: Annak idején, a piac átalakításáról folyó egyeztetéseken kértük a körforgó kialakítását, hogy ne ott menjenek ki az árusok autókkal a piacról, ahol bejönnek, hanem a jelenlegi parkoló felé nyissanak egy utat és ott legyen a kijárat Reggel, amikor a komp bejön a túlsóféli kerékpáros, kocsival érkező árusokkal, minimum egy órán át tart itt a torlódás, ami a kereskedőket eleve fölidegesíti. Hét órától tizenegyig ide nem lehet bejönni autóval, hiába akarna pakolni az, aki a tizenegyes kompot el akarja érni. Továbbra se megoldott a parkolás. A Fő utca véges-végig tele van autóval, életveszélyes pénteki napon a közlekedés. A Villany utcából kihajtani szinte lehetetlen, a posta parkolója, a Szent János utca szintén tele van autóval. Emiatt a postásoknak is gondot okoz a kijárás. Reggel, amikor pontosan, időre kell nekik menni. Nagyon sokszor bejönnek ide a piacra és keresik az árusokat akik a tiltó tábla ellenére ott állnak az autójukkal, ahol nem szabad. A következő gondot a külföldi árusok jelentik. Ma is két román busz van itt Már eleve elállják az utakat mi nem tudunk semmit tenni ellenük. Mire reggel a túlsóféliek beérnek a komppal, a külföldiek elfoglalják a helyüket persze a parkolóba kimenni nem akarnak, így a zöldséges piac nem tud megfelelni rendeltetésének. Többször kértük a Kiszl Karcsit hogy legalább a nyári időszakban öt órakor indítsa az első járatot 7 óra, mire ideérnek, a helypénzszedő mindaddig veszekszik a román árusokkal, akiket mi semmivel nem tudunk kényszeríteni, akik itt alszanak a parkolóban, a fedett részben megágyaznak maguknak papírokkal és állandó a veszekedés, hogy menjenek el a bérelt helyekről, mert azok egész évre ki vannak fizetve. Nem tudunk velük mit csinálni. A paksiak is zúgolódnak azért, amiért elfoglalják a helyet A következő gond a víz: amiatt is állandó a ve-Két tűz között vagyunk, de minden esetben ügy járunk el, ahogy a jogszabályok azt számunkra előírják. Korábban ez a piac a lakosság által is megszokott és nagyon jól működő baromfi-, zöldség-, palánta-piac volt minden szezonban meg lehetett itt kapni azt amit a paksiak kerestek. Az úgynevezett „KGST-piac” beindulásával ez a piac elvesztette régi funkcióját Idetömörül nagyon sok nemcsak vidéki, hanem külföldi árus is, akiket máshonnan esetleg elzavartak. Ott tartunk, hogy a paksi piac lassan már nem látja el a lakosságot friss áruval: baromfival, zöldséggel, tojással, ezek az áruk kiszorulnak, mert minden talpalatnyi helyen külföldiek próbálnak árusítani és nagyon nehéz őket rendszabályozni. Van, aki ügy surran be az országba, hogy az ellátása sincs biztosítva, egy fillér sincs nála, még annyi se, hogy a helypénzt megfizesse. Ma is voltak ilyenek. A határon be se jöhetett volna. Tartottunk már útlevél-ellenőrzést is: kiderült, hogy nem volt lebélyegezve, tehát: kishatárforgalom révén jött be vagy a zöldhatáron. Az is előfordult, hogy egyszeri beutazásra kaptak engedélyt és több hónapig ittmaradtak az országban. Már előző nap érkeznek, ázsiai állapotokat próbálnak meghonosítani a piacon: itt alszanak, ami közegészségügyi problémákat is fölvet Ez valamilyen szabályozást igényel. Mi megpróbálunk velük - csekély nyelvtudásunkkal, szükség hozta gyakorlatunk alapján - szót érteni. Előfordul, hogy taglejtésükkel tudomásunkra hozzák, hogy nem tartják korrektnek intézkedésünket Mi a szabályainkat nem a különböző nemzetekre kategorizálva alkalmazzuk, hanem az árusok viselkedését vesszük figyelembe. Nagy nehezen lefizetik a szükséges pénzt Ebből bevétele származik a városnak, de ezzel még nem értük el, hogy a piac valóban a célját szolgálja és nem jár jól mindig a lakosság se. Erre külön felhívom a paksiak figyelmét Szívleljék meg a régi közmondást: Olcsó húsnak híg a leve. Nagyon sokszor bóvlit vesznek, arról nem is beszélve, hogy a műszaki cikkek nem garanciálisak. Korábban előfordultak a piacon különböző drogok, kábítószerek, látást javító szemüvegek, szóval kétes értékű áruk, voltak jelzéseink fegyverárusításról is, de nem értünk tetten senkit Odáig nem fajult a dolog, hogy kirakták volna az asztalra az ilyen árut kivéve a drogot Árulnak kávét, italokat is. Egyik sem őstermelői áru, nem erre a piacra való. A külföldiek és a vidékről idejövő partizánkodók könnyen fölveszik a versenyt a mi kereskedőinkkel, mert azokat a költségeket (adó, társadalombiztosítási járulék), amik a vállalkozással járnak, nem fizetik. Intézkedéseinkkel a jogszerűen kereskedőket és a lakosságotvédjük. Ezta nép nem tudja. Amikor különböző közterületfelhasználási engedélyt írunk, adónyugtát adunk, akkor azt gondolják, hogy büntetünk. Emiatt a szervezetünket nem a legkedvezőbb színben látják. Észrevettünk olyan jelenséget is, hogy a Távol-Keletről érkező árusokat valakik futtatják. Néha látjuk, amikor áruval ellátják és ellenőrzik őket, persze stikában. Találtunk olyan árust is, szekedés az eladók és közöttünk. Tavaly horribilis összegű vízdíjat fizettünk, aztán rájöttünk: délutánonként itt kocsit mostak. Nem az árusok, hanem a paksiak. Nemcsak a Villany utcaiak, máshonnan is jöttek. Ezért megszüntettünk egy kerti csapot ugyanis ez nem kocsimosó. A csapot csak piac alkalmából lehet használni. Kozma Ferencné helypénzszedő: Nyugtatót vettem be, úgy kezdtem. Kicsi a piacunk, nagyon kicsi. Ha nagyobb helyünk volna, nem volna semmi gond. A fedett piacról csak álmodozni lehet Nyáron elájulnak a nénikék a tűző napon, de ide mentő se tud bejönni. Attól is rettegünk, nehogy tűz legyen! Laposa Imre, a közterület-felügyelők vezetője: „A legfőbb oka annak a közlekedési helyzetnek, ami a Villany utcában kialakult az, hogy Paks kinőtte ezt a piacot Sok problémát okoz, hogy a gépkocsivezetők nem tartják be a KRESZ előírásait és a kapuk elé is beállnak. A háztulajdonosok azt követelik tőlünk, hogy tisztítsuk meg a kapubejárókat tegyük szabaddá az utcát Az árusok pedig parkolót követelnek.
