Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-05-20 / 11. szám
1992. május 20. 3 PAKSI HÍRNÖK Szóváltás Koós Attilával- Attila, mióta vársz erre a napra?- Nem erre a napra vártam igazán, hanem arra, hogy Pakson beinduljon a helyi televíziózás. Ez a nap azt jelenti, hogy hivatalosan is lerakta ennek alapjait az önkormányzat. Még sok-sok ilyen „nap” lesz, a legközelebbi például a főszerkesztő kinevezése. 1986-ban Gyöngyösről jöttem ide, hogy a városi televízió vezetője legyek Ennyi év telt el, ebből a szempontból valóban jeles nap április 28-a. Volt, amikor reménytelennek tűnt itt a helyi televíziózás ügye.- Mi ennek a hat évnek a rövid története?- Augusztus elsejével jöttem a céghez. Karácsonykor már műsort szerettünk volna adni, ehhez megvoltak a feltételek érthetetlen okokból azonban nem jöhetett létre ez a próbaadás. Utasításra mindent vissza kellett hordanunk az erőműbe a lakótelepi stúdióból. Megszűnt a városi televíziózásnak még a gondolata is. A PAV-nál a vállalati képzéshez készítettünk oktatófilmeket diákat fotósorozatokat de voltak más ambíciók is: szinte lopva, félig titokban, szabadidőben csináltuk a filmünket Paksról, Dunakömlődről vagy éppen a györkönyi pincesorról, értékmegőrzés céljából. A másfajta televíziózásnak a csírája a sportban rejlett. (A város sportja rendkívüli módon fejlődött akkor, a Magyar Televíziónak is besegítettünk néha. Egy ökölvívó mérkőzésről tudósítottunk először - Kopeczky Lajos volt itt -, ez volt az első híradásunk, ami országos nyilvánosságot kapott. Még az akkori vezetőink is büszkék voltak erre, mert ugye ki volt írva: Városi Televízió Paks. A sport révén szép lassan megindult valami. „Ha már itt van ez a stúdió, miért nem vetítetek jó filmeket?” - kérdezték egyre többen. Az első képújság és az első film bemutatása után pezsgőt bontottunk és azt hittük, hogy mi már televízó vagyunk. A helyi információk gyors, korrekt átadása a legfontosabb feladatunk, de hiszek a helyi televízió közösségformáló erejében is. Két példát mondanék erre: veszprémi kollégám mesélte: hiába tettek ki különböző felhívásokat - Ügyelj a tisztaságra! - meg ilyesmiket, nem használt a szemetes lakótelepen. A helyi tévé kiment, kétperces összeállítást csináltak. Jövő héten egy másik lépcsőházból jelentkezünk - ezzel zárták a műsort Hatására a városban szinte takarítási mánia tört ki. A másik: faültetésre hívták a gyerekeket a tévén keresztül, a gyerekek ültették a fákat, ezt mutatta a tévé, a fákra azóta is vigyáznak, gyönyörűek. Kezdetben a szórakoztató filmek mellett vetítettük a vállalatnál készült oktatófilmjeinket is. Ezek nemcsak azoknak mondtak újat, akik nem az erőműben dolgoznak, hanem a bentieknek is. — Kikkel vágtok neki a városi televíziózó snak?- Ezt négy főállású munkatárs csinálja: Szelp Csaba adásrendező, Polgár András operatőr, Szaffenauer Ferenc műszaki vezető és éa Sok külső munkatársat nyertünk meg, van két nagyon lelkes kolléganőnk: Dorogi Gabiről és Kohl Gyöngyiről van szó, akik napról napra ügyesebbek, de Klement Tibor átvette a sportműsorok szerkesztését rendszeresen foglalkoztatjuk Szabó Pált Leskó Lászlót Vajda Tibort Ha szabad felhasználni az újság nyilvánosságát: várom azoknak a fiatal férfiaknak a jelentkezését akik ambíciót éreznek a riporteri és műsorvezetési munka iránt A Péntektől péntekig című műsorunk egyre inkább színesedik, az Állásbörze főcímét éppen ma vettük föl, ebben a műsorban a város munkalehetőségeiről akarunk tájékoztatást adni, nemsokára beindítjuk a közösségek bemutatását szép lakóházakat is fogunk ajánlani. A műsorban a házigazda és a tervező közösen mutatná be a házat; gondoltunk a tömbházban lakókra is: praktikus lakberendezési megoldásokat fogunk népszerűsíteni, amihez a nézők ötleteit is várjuk. Eddigi legnagyobb sikerélményünk a hét és fél órás húsvéti adáshoz fűződik, ami igazi élő magazin volt. Hasonlóra készülünk: május 31-én. Gyermeknapon soksok érdekes riport, rajzfilm, más érdekesség csalja majd a képernyő elé a gyerekeket. Szeptembertől Suli-buli címmel akarunk műsort indítani a város iskolásainak versenyszerű bemutatása céljából, az ifjúságnak is helyet teret akarunk adni a KACSA (kamaszcsatorna) beindításával. — Téged azért hívtak ide hat éve, hogy a városi televízió vezetője legyél. Miért nem akarsz főszerkesztő lenni?- Nem a főszerkesztő fogja csinálni a televíziózást Én pedig azt szeretném csinálni továbbra is. A május 5-i ülés megkezdése előtt egy óvodás kislány valamennyi testületi tagot meghívott a május 10-i jótékonycélú előadásra, majd az interpellációkra adott válaszok után idős Gárdái György levelét ismertette a polgármester. Az ismert kényszerűségből nem paksi illetőségű id. Gárdái György javasolta a volt rendőrségi fogda falára az 1919-es vörösterror által kivégzettek emléktáblájának elhelyezését. Ugyanezen a táblán kíván emléket állítani a javaslattevő a község egykori vezetőinek, akiket a Rajkper idején ott kínoztak, a paksi középparasztoknak, valamint az ’56-os forradalom helyi nemzeti bizottsága, a nemzetőrség és az üzemi tanácsok vezetőinek. A testület egyhangúlag elfogadta id. Gárdái György javaslatát. Városi háziorvosi szolgálat néven az önkormányzat a háziorvosi és házi gyermekorvosi szolgálat finanszírozásának, valamint ellátásának érdekében önálló intézményt hozott létre, egyidejűleg az Egészségügyi Intézmények Gondnokság nevét Városi Rendelőintézetre módosította. A fiatal házasok garzonházában két lakás megüresedett, ezért időszerűvé vált új névjegyzék készítése, (önkormányzati bérgarzonlakást a Pakson állandó lakóhellyel vagy munkahellyel rendelkező fiatal házasok igényelhetnek lakáshelyzetük átmeneti - legfeljebb öt évre szóló - megoldására - jövedelmi viszonyaiktól függetlenül.) A névjegyzéktervezetet a testület egyhangúlag elfogadta. A krízishelyzetű családok azonnali támogatásáról szóló előterjesztést az egészségügyi-szociális bizottság is támogatta. A Családsegítő Központ szervezeti önállóságának megszűntével annak feladatait a Polgármesteri Hivatal családvédelmi csoportja vette át A családok ilyen, azonnali támogatására szükség van, annak ellenére, hogy segélyezésük, a gyámügy és a felnőttvédelem területén alapvetően megoldott; indokolt a kérdés jogi szabályozása. Olyan válsághelyzetek megoldásáról van szó, amikor valakinek ellopják a pénztárcáját a fizetésével, ha a beteg gyerek útiköltségére nincs pénz, vagy a nyugdíj kézbesítése előtt váratlan kiadás sújt egy-egy idős embert, amikor a segítségnyújtás egyéb lehetőségét jogszabály kizárja, esetleg állandó lakcímhez köti, vagy a rászorultság megállapítása hosszabb időt vesz igénybe. Az azonnali segélyezés külön öszszeget nem igényel, a rendkívüli szociális segélykeret terhére történik, 100-1000 forintig. Brebovszky János ezt a segélyezési formát ki szerette volna terjeszteni a menekültekre is, javaslatát képviselőtársai elvetették. A köztisztaságra vonatkozó korábbi tanácsrendeletet dr. Blazsek Balázs jegyző szerint a lakótelepi lakásokban tartott kutyák, a szemétszállítási díj befizetési kötelezettsége alóli mentesség, a háztartásokban keletkező veszélyes hulladékok és a szennyvíziszapok miatt kellett felülvizsgálni. A képviselő-testület majd’ kétórás vita után fogadta el a rendeletet, melyet egy későbbi számunkban közlünk. Újra napirendre került az önkormányzati i ntézmény ékben dolgozók bérrendezése. Dr. Hajdók Károly nehezményezte, hogy a rendelőintézetben dolgozó orvosok ebből kimaradnak. Dr. Gálos István sajnálatosnak tartotta, hogy az általános iskolákban dolgozó alapfokú képesítésűeket a bérkorrekció érdemben nem érinti, a másik alapvető gondja az volt, hogy az előterjesztés nem vette figyelembe a szolgálati éveket. A vitában felszólalt Faragó Péter, Herczeg József, Szalai Dobos István, Brebovszky János, Király Gyula, Rónaky József, Schiller Józsefné igazgató a Deák Ferenc Iskola nevelőinek panaszát mondta el, szót kért Németh Lászlóné igazgató is, akinek módosító javaslatát - ne jutalomkeretként, hanem bérként kapja meg az iskola a megemelt összeget - a képviselők elfogadták, a művelődési bizottságét viszont nem, így az eredeti javaslat lép életbe: az egyes intézmények éves költségvetését megemelik. A volt egyházi tulajdonú ingatlanok vagyonügyének rendezése című napirend tárgyalása este nyolc órakor dr. Blazsek Balázs jegyző jogszabályismertetőjével kezdődött és két órán át tartott, közben huszonhét hozzászólás hangzott el. Az 1991. évi XXXII. törvény rendezi a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetét. A törvény értelmében az egyházak és vallásfelekezetek bejelenthették tulajdoni igényüket azokra az ingatlanokra, amik 1948. január 1-je után kártalanítás nélkül kerültek állami tulajdonba. (Folytatás a 4. oldalon.)
