Paksi Hírnök, 1992 (4. évfolyam, 1-27. szám)
1992-03-25 / 7. szám
1992. március 25. 11 PAKSI HÍRNÖK FEBRUÁRBAN TÖRTÉNT A kisemberek érdekeiért A Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt hosszú évtizedek óta síkra száll a falvakban és a városokban élő emberek érdekeiért, a polgárosodást megalapozó anyagi és szellemi boldogulásért, a demokratikus szellemű, legjobb magyarországi és európai hagyományokat követő fejlődésért Azt mindenki tudja, hogy a mezőgazdaságból élő emberek helyzete napról napra rosszabb a tulajdon és a piacváltás szövevényében, amit nyilván tovább bonyolít az általános pénzhiány. Éppen ezért vállalta fel az FKgP, hogy segíti a mezőgazdaságot, amellyel egyben támogatja is az egyéni gazdálkodókat „A mi hívó szavunkra eljött..” A határidő 1992. december 31. Neidert Imre, a helyi szervezet elnöke üdvözölte a február 20-án megtartott nagygyűlés résztvevőit. A nagygyűlésen jelen volt Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő, Farkas István, a megyei földhivatal vezetője, Freppán Miklós, a városi és körzeti földhivatal vezetője, Varga Gyula, az FKgP városi választókörzetének elnöke, Feil József, a Paksi Polgármesteri Hivatal képviselője, valamint dr. Blazsek Balázs jegyző. Ezen kívül meghívottként részt vett a gyűlésen Pál József igazgató és Kern József szövetkezeti elnökhelyettes is. Az üdvözlő szavak elhangzása után Neidert Imre átadta a szót Kapitány Ferenc képviselőnek, aki a Városháza földszinti termében a hallgatóságot érintő mezőgazdasági kérdésekről beszélt: „Veszélyben van a magyar mezőgazdaság, hiszen a sokat megélt és a rengeteg áldozatot hozó paraszti generáció érzi, hogy kicsúszik lába alól a talaj, ezért a régi szövetkezeti formáról át kell térni egy valós szövetkezeti formára, melynek eszköze az átmeneti törvény.” A végső határidő 1992. december 31. Míg a szövetkezet vagyonnevesítését ez év április 30-ig kell befejezni. A szövetkezetek vezetőségének tehát március 20-ig kell benyújtani a vagyonnevesítési igényeket. (Az írás lapzárta után készült. Szerk.) Az országgyűlési képviselő kitért arra is, hogy abban az esetben, ha a szövetkezet az említett határidőig nem alakul át, akkor a Cégbíróság törli a névjegyzékből és a szövetkezet teljes vagyonát felosztják, amely magántulajdonon alapuló gazdasági formációban fog tovább működni. Kapitány Ferenc képviselő előadása után a kárpótlással kapcsolatos kérdésekre válaszolt. (-) A mezőgazdaság jövője összefonódik a falvak, kisebb települések, körzetek, régiók gondjaival, az egyre feszültebb foglalkoztatási, megélhetési nehézségekkel. Ezért az önkormányzatokkal és más szervezetekkel összehangolt helyzetfeltáró és megoldó programok kidolgozását tartjuk indokoltnak. FKgP Átalakulás közben A város legkisebb területtel bíró termelőszövetkezete az Aranykalász Tsz. A dolgozó tagok száma 62, a nyugdíjasoké 110 fő.- Hogyan zajlik az átalakulás, a kárpótlásra átadandó területek kijelölése, az Érdekegyeztető Fórum tagjainak kiválasztása a közösségben? - kérdeztem Tárnái Mihályt, az üzem mezőgazdasági szakmérnök elnökét.- Annyit már eldöntötték a földvagyonnal rendelkező részaránytulajdonosok - azaz többnyire nyugdíjas tagjaink -, hogy képviseletüket Kern Ferenc nyugalmazott tsz-elnök lássa el. A termelőszövezetkezet többi tagjának képviselőjét a vezetőség a közeljövőben jelöli ki. Indítványként a közgyűlés felé földalapokat képeztünk a kárpótlásra kerülők, a részarány-tulajdonosok, s a földdel nem rendelkező tagok számára. A részarány-tulajdonosok, az üzem aranykorona értékének 53%-át birtokolják, 18%nyi a háztájit pótló, földdel nem rendelkezők számára kijelölt földalap. Ilyen módon az üzem jelenlegi aranykorona értékének 29%-át tudtuk kárpótlásra felajánlani.- Hogyan sikerült az igazságra törekvő kijelölés?- Mivel a határban szélsőséges talajtípusok is találhatók minden típusból (laza homok, kötött-öntés, mezőségi) arányosan javasoltuk mindhárom tulajdonosi csoportnak. Így pl. a szántó esetében egységesen 18, 42 átlagaranykoronaérték kerül hektáronként mindhárom földrészletbe.- Hol tart a párhuzamosan folyó vagyonnevesítés?- A mintegy 80 milliót érő közös vagyon 20%-át - a törvény szerint - elkülönítettük alapítói vagyonra. Ez az alapítótagokat és örököseiket illeti meg, s március 20-ig nyújthatták be üzletrészigényüket az 5 évnél több tagi munkaviszonnyal, valamint az elhalt 5 évnél hosszabb tagi munkaviszonnyal rendelkező tagok örökösei.- A mai napig, március 10-ig hányán igényeltek ilyen módon üzletrészt?- 130 igény érkezett ez ideig, amit természetesen még egyeztetünk, és vizsgáljuk az igény jogosságát, törvényességét.- Mikorra válik a teljes vagyon, közösségi tulajdonból magántulajdonná, azaz nevesített vagyonná?- Április 30-ig a vagyonnevesítés lezajlik, ezután 60 napig lehetőség van a tagok kiválására, majd pedig döntés következik a további működési formáról. Az, hogy egykét hektáros parcellákon tartósan gazdálkodni lehessen, véleményem szerint illúzió, legalább 100 hektárra kellene az új földtulajdonosoknak szövetkezni.- Milyen döntés várható az átalakulás módjára vonatkozóan?- Nyugdíjasaink egy része földbérlet fejében, ami jelenleg 20 kg étkezési búza aranykoronánként, felajánlotta földjét és üzletrészét, közös működtetésre.- Hogyan indul és miként indítható az 1992-es gazdasági év?- Bármennyire is mozgásban van körülöttünk minden, az üzem a termelést folytatni kívánja. Az eszközeink, gépeink - bár az utóbbi két évben fejlesztésre nem jutott -, még lehetővé teszik a földek megművelését. Nagyon takarékosan még a szükséges működő tőke, azaz a pénz is előkerülhet. A vetésszerkezetben a fűtőolaj magas ára miatt csökkentjük a kukorica területét, helyére tavaszi árpa, napraforgó kerül. A tejet most már korlátlan menynyiségben tudjuk eladni, így a szarvasmarha-állomány marad, termel. A korábbi évi 1000 db sertést az idén is meghizlaljuk. A pecsenyecsirke-előállítást a fűtőolajár mértéke miatt felére csökkentettük, fával fűtjük a csirkeólakat, így a munkahelyek ott is nagyrészt megmaradhattak. A mélypont szeptember táján következhet be, ha a búza keveset terem, vagy eladhatatlan lesz, illetve a költségekhez képest jelképes összegért tudjuk eladni.- Mi tudná kimozdítani a jelenlegi mélypontról a mezőgazdasági termelést?- Keresleti piac, a költségeken felül jövedelmet is tartalmazó ár, amiből fejleszteni is lehetne. Amíg negatív előjelű a földön elérhető „eredmény”, azaz a föld veszteséget terem, addig oda nehezen megy működő tőke.- Köszönöm a beszélgetést KATONÁNÉ SZALAI IRÉN
