Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-03-27 / 3. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1991. március 27. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI Nukleáris ismeretek (7.) Az atomerőműben keletkező radioaktív anyagok két nagy csoportba sorolhatók. Túlnyomó részük úgynevezett hasadási termék, egy kisebb részük aktivációs termék. A hasadási termékek a maghasadások során az üzemanyagban keletkeznek, az aktivációs termékek a maghasadásokat kísérő neutronsugárzás hatására a hűtővízben lévő oldott anyagokból, illetve a reaktor szerkezeti anyagaiban keletkeznek. Tipikus hasadási termékek pl. a CS-137, Sr-90,1—333, a különböző Kr és Xe izotópok. A leggyakoribb aktivációs termékek közé tartoznak a Fe, Co, MN. AG radioaktív izotópjai, illetve a primerköri vízbe adagolt bórból keletkező H-3, a levegő Ár tartalmából keletkező Ar-41. A hasadási termékek felezési ideje a néhány perctől a néhány napon keresztül 30 évig terjed, az előbb említett felaktiválódott fémionok közül leghosszabb a Co-60 5,3 éves felezési ideje, a H-3-é pedig 12,3 év. Az atomerőmű biztonságának alapvető követelménye, hogy a működése során keletkező radioaktív anyagok a környezettől megbízhatóan legyenek elzárva, kibocsátásuk csak engedélyezett és ellenőrzött útvonalon, a hatósági korlátnál kisebb mennyiségben történjen. Normálüzemi körülmények között a hasadási termékeket három, egymástól független gát választja el a környezettől, a korróziós termékek esetében a gátak száma kettő. Nézzük ezeket sorban. Az első gát az üzemanyag-tablettákat hermetikusan körülvevő burkolat Amennyiben a burkolatok épek, a többi gát szerepe csekély. Igen, de a hasadási termékek közt vannak gázok (Kr, Xe), illetve az üzemi hőmérsékleten gőzzé alakuló anyagok (pl. a I). Ezekből még az ép burkolaton is keresztül diffundálhat egy kis mennyiség, így a primerköri vízben ezek az anyagok megjelenhetnek. A második gát a primerkör zárt nyomástartó rendszere. Üzemi körülmények közt a nyomás 125 bar, de ellenőrzéskor ennél magasabb nyomással kell a rendszer tömörségéről meggyőződni. Amennyiben a primerköri rendszerek nem szivárognak, a vízben lévő radioaktív anyagok csak a gáztalanító és víztisztító rendszerekben hagyhatják el a primerkört. Ezekből a rendszerekből normálüzemi kibocsátások történnek, de itt minden hatósági előírás betartható. Ez egy külön cikk tárgya lesz. A harmadik gát az úgynevezett hermetikus tér. Ha a primerközi csövek valamelyike tömörtelenné válik, a radioaktív anyagokat tartalmazó víz a túlnyomás következtében elhagyja a rendszert, kiszivárog, és rögtön gőzzé válik. A szennyeződés a rendszer körüli helyiségek levegőjébe kerül. Emiatt a primerköri főberendezéseket egy túlnyomásra méretezett, de üzemi körülmények között depresszión tartott zárt hermetikus épületrész veszi körül. A depressziót úgy tartják fenn, hogy a helyiségekből állandó elszívást biztosítanak. Az elszívott levegőt szűrik, ellenőrzik, majd kibocsátják. Egy esetleges komolyabb csőtörés a helyiségben túlnyomást hozna létre, ekkor a szellőzőrendszerek automatikusan lezárnak és szintén automatikusan működésbe lépnek a nyomáscsökkentő rendszerek. Ezek közé tartozik az ú.n. lokalizációs torony a buborékoltató tálcasorral, illetve a hideg víz befecskendezését biztosító sprinkler rendszer. A tálcasoron átáramló levegő-gőz elegyből a gőz lekondenzálódik, a szennyezett levegő a légcsapdákba kerül. A sprinkler rendszerből befecskendezett hideg víz a gőzt vízzé alakítja, így helyreáll a depresszió, a hermetikus téren belül maradnak a primerkörből kiszabadult radioaktív anyagok. Fenti vázlatos áttekintésből is látható, hogy az atomerőműből még üzemzavari körülmények között sem kerülhet ki jelentős mennyiségű radioaktív anyag a környezetbe. A normálüzemi kibocsátások mennyiségét, hatásait a következő részben fogom ismertetni. RÓSA GÉZA ' 's Hírek, közlemények A február 4-én tartott képviselő-testületi ülés 6/1991. Kt. számú határozata a paksi utcanevek megváltoztatásáról kimondja; hogy a földrajzi nevek akkor változtathatók meg, ha- az azonos hangzású földrajzi nevek zavart keltőek,- a névhasználatban kimutatható változás következett be,- a névvel jelölt mesterséges létesítményt megváltoztatták, vagy átalakították,- A névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő,- az új név már nem élő, kiemelkedő személy emlékének megörökítését szolgálja. A szerkesztőség megkéri a város polgárait, hogy jauaslataikat április 15- ig a Polgármesteri Hivatalba juttassák el. A Paksi Hírnök az április 15-ét követő ülésen, a döntés eredményéről és a szükséges tennivalókról értesíti a lakosságot. * * * A jogállamiság egyik fontos alapköve a bíróságok folyamatos és zökkenőmentes működése. A bíróságokról szóló 1972. évi IV. törvény 12. §-a kimondja, hogy a „népi ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak”. I. fokon bizonyos polgári- és büntetőügyekben a népi ülnökök részvétele az I. fokú eljárásokban kötelező, ugyanakkor a tárgyalást nem vezethetik le. A köztársasági elnök által meghatározott népi ülnökök megbízatásának határidejét tekintetbe véve a Paksi Városi Önkormányzati Képviselő-testület március 11-én választotta meg a Városi Bíróság népi ülnökeit. Annak ellenére, hogy a Polgármesteri Hivatal felhívására a környező települések nem mindegyike állított jelöltet, a testületi ülésen 22 fő népi ülnököt választottak meg. A szavazáson a következő személyek kaptak bizalmat: Fazekas Lajosné, Garay János, Heizler János, Hernádi Ferenc, Kurilla Vince, Majer Antal, Majsai Istvánná, Palla József, Pákozdi Mihályné, Petrik Ferencné, Treszl Ferencné, Vincze Tibor, Bach Miklósné, Erdei Istvánná, Fodor Árpádné, Köntös Gyuláné. Dr. Nemesné Flaisz Margit, Sarkadiné Kürtös Katalin, Sárközi Vilmosné, Kartai István, Kirschner János, Pesztericz Alajos. * * * A tervek szerint 1991. július 16-án, illetve legkésőbb augusztus 20-án avatják fel a paksi II. Világháborús Emlékművet. Helyének a Jézus Szívetemplom, a Nyugdíjas Ház, a Kossuth Lajos és a Dózsa György utcák által határolt parkot javasolta a bizottság; természetesen olymódon, hogy a kegyhely illeszkedjen az épített környezetbe. Megépítésére az Önkormányzat és a Nőszövetség írt ki nyilvános képzőművészeti pályázatot s a kivitelezésre alkalmasnak ítélt tervre - majdan, a zsűri döntése után - a Polgármesteri Hivatal adja a megbízást. * * * A paksi SZDSZ 1991. III. 5-én új ügyvivői testületet választott. A megválasztott ügyvivők: Zemliczki Lajos, Járfás Tamás, Zemliczki Marianna.
