Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-04-10 / 4. szám
1991. április 10. 9 PAKSI HÍRNÖK GERGELY ÁGNES Mit olvasnak a gyerekek? A modern költő, aki a lehetőségek között válogathat akkor él jól a lehetőségeivel, ha nem leszáll a gyerekhez, hanem fölemelkedik hozzá. Volt idő (nem is olyan régen!), amikor a gyerekeknek szánt versnek annyi köze volt a költészethez, mint a Tihanyban ma is népszerű árucikknek, a festett kagylónak például Ferenczy Béni plakettjeihez. Móricz Mehemedje vagy Petőfi Arany Lacinak írott verse ritka jelzőkövek a múltból, körülöttük semmi; Pósa bácsi és utódai vígan lubickoltak „költészetük” békalencsés állóvizében, s nemzedékek fejét - gyanútlan gyerekfejeket - nyomták az undok lé alá, kortyoltatván belőle nagyokat, s a gyerekek ittak, nem lévén más italuk. Jobb nem gondolni gyerekköltészetünk őskorára - ennyi a története. Weöres Gyümölcskosarával kezdődik minden, ami újnak, igazi gyerekköltészetnek mondható. Könyvének sok feledhetetlen verse a Medúza Rongyszőnyeg ciklusából emelődött a gyerekekhez, s tulajdonképpen nem gyerekversnek íródott egyik darabja se; éppúgy járt vele Weöres, mint Bartók a Mikrokozmosszal. (A történeti hűség kedvéért fölfedezte a Medúzát, azaz a Rongyszőnyeget, s időálló antológiájukat, a Versek könyvét Weöresre alapozták; az első alkotó mégis Weöres.) Sose hallott ütemek, verszenék, ismeretlen képi világ, magyar nonszensz, tréfás szóbukfencek, s még mi minden van együtt a Gyümölcskosárban! Farkas Ferencben azonnal zeneszerzőre talált Weöres, s azóta is a fiatal zeneszerzők fő passziója a Weöres-témákban kalandozás. Utána jött a Bóbita - ez lett a gyerekköltészet kályhája, ahonnan költő és gyerek egyaránt elindul. Gyerekeink „szerencséje”, hogy egy időre sok jelentős költő az irodalom margójára szorult: ujjgyakorlatnak és önvédelemnek szánva kezdtek költőink a gyerekekhez szólni. Verses mesét írt Jékely, Pilinszky, Fodor András, Lator László, gyerekverset Takáts Gyula, Hajnal Anna, Mándy Stefánia; Nemes Nagy Ágnes, Kassák Lajos, Zelk és Jankovich mindig vonzódott a műfajhoz; József Attila, Szabó Lőrinc és Szép Ernő gyerekverseit a Móra Könyvkiadó szemelgette össze a teljes életművekből, mint ahogy a már említett költőknek is ez a kiadó volt ösztönzője. Különféle antológiákban egyre nagyobb szerepet kapott a népköltészet; Csanádi Imre gyerekkísérleteit olyan fontosnak tekinthetjük, mint Kodály zenéjét zenei kultúránk alakításában. Újabban Tamkó Sirató Károly a legnépszerűbb Weöres mellett; az ő avantgarde hangszerelése a másik kályha, gyerekeknek s gyerekekhez szóló költőnek egyaránt. Az említetteknek köszönhető, hogy rangja lett a műfajnak; katonai nyelven: tele van gyerekköltészetünk tengernagyokkal s ellentengernagyokkal. 1973. (Élet és Irodalom, április 7.) A bizakodás hangja Itt az Új Magyarország! A március 15-én megjelent újság Beköszöntőjében Albert Gábor főszerkesztő így üdvözli az olvasót: „Új lapot tart a kezében, amely nemcsak azért új, mert ez az első száma, hanem azért is, mert az egyébként színes magyar sajtóban új hangot kíván megütni: a bizakodás hangját.” Surján László népjóléti miniszter A három talpkő címmel írt cikket a keresztény értékekről, Nemeskürty István Mészáros Lázár munkásságát ismerteti. Az első felelős magyar kormány hadügyminisztere újratemetésének előzményeit Für Lajos jelenlegi honvédelmi miniszterrel készült interjúból tudhatjuk meg. A lap egy elfelejtett beszélgetést is közöl Kormos Istvánnal, olvashatunk a Magyar menyegző című néptáncszínházi bemutatóról, Mányoki Endre friss újvidéki élményeiről, a ’30-as évek Erdélyének elrejtett márciusairól, a sportrovatban pedig a rögbiről és a Tájfun Privát Box Klub eddigi eredményeiről. Az Új Magyarország május l-jétől fizethető elő. g. n. 25. «90 VAJNAIIRA GRAFIKÁJA
