Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-12-04 / 21. szám
PAKSI HÍRNÖK 12 1991. december 4. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI A munkaszolgálatosokért, a német ajkúakért POFOSZ-gyűlés Pakson A Himnusz eléneklése után dr. Széchenyi Attila alpolgármester köszöntötte november 9-én a művelődési központban a megjelenteket, majd - emlékezve szülei kitelepítésére is - bevezetőjét ezekkel a szavakkal zárta: „Bízom benne, hogy Magyarországon megmarad a demokrácia és többé politikai foglyok nem lesznek.” Ezután Szendrei Mihály, a Német Nemzetiségi Egyesület képviseletében felidézte a potsdami egyezményt, amely szerint a kapitulált Németország négy megszállási övezetébe kellett kitelepíteni mindazokat akik lemondtak magyar állampolgárságukról és felvették a németet önkéntes német katonák voltak, illetve, akiket a néptörvényszék háborús bűnösnek nyilvánított Felelevenítette azt a gyermekkorában Bátaszéken hallott párbeszédet, amikor a helybeliek megkérdezték a járási pártbizottság titkárától: Miért kerültek fel olyanok is a kitelepítendők listájára, akik a Hűséggel a hazáért mozgalom helyi megalapítói voltak? „Ez nem svábkérdés, ez kulákkérdés!” - válaszolt a kérdezett. (Szendrei Mihály kiegészítése a Hűséggel a hazáért mozgalomról: A Volksbund 1939. május elsején Cikón alakult meg. A magyar hazához hű németség - véleménye szerint 70% - fokozatosan összeütközésbe került a Volksbund tagjaival, illetve vezetőivel. Az erősödő német befolyás ellensúlyozására Bonyhádon Bauer apátplébános Perczel úrral és két-három gimnáziumi tanárral megalakították a Hűséggel a hazáért mozgalmat. A jobbmódú parasztok, iparosok, értelmiségiek, kereskedők majdnem mind beléptek ebbe a szervezetbe és munkájában tevékenyen részt vettek.) „A magyarországi németséget kárpótolni kell, mert a többség hűséges volt hazájához és épp oly ártatlan volt, mint nagyon sok magyar származású polgár, akiktől szintén mindent elvettek, csak később. Vallom: akik nem estek a potsdami egyezmény hatálya alá, azokat csak egy elvakult, a kollektív németség elleni hadjárat fosztott meg mindenétől és nagy részüket a szovjet zónába telepítették. Potsdamban még nem volt szó a majdnem ezer éve a felvidéken élő magyarság kitelepítéséről, ezt a szégyenletes egyezményt az akkori idők koalíciós kormánya hajtotta végre. Ma Rákosi nyakába igyekeznek varrni a 46-48-ig terjedő kitelepítéseket. Sajnos, az igazságot tisztán elmondó írás vagy könyv még ez idáig nem jelent meg erről.” - mondta. Székelyhídi Géza, a POFOSZ megyei szervezetének elnöki beszédéből megtudtuk, hogy a volt kényszermunka-szolgálatosok rehabilitációja még mindig nem történt meg. „Én helyeseltem, hogy a volt zsidó munkaszolgálatosok ügye már rendezett, hiszen megszenvedtek ők is. Ugyanakkor az ugyanolyan elbánásban részesített magyar- és német ajkú „megbízhatatlanok” kényszermunka-idejét az igazságügyminiszter „rendes” katonai szolgálatnak minősíti, noha ezek a kényszermunkások napi 12-14 órát dolgoztak őrizetben, rendkívül silány koszton, főleg bányákban és katonai létesítményeken; számosán odavesztek, nagyon sokan megbetegedtek a kiszipolyozó munka következtében és mintegy harminc százalékuk 40-50 éves korában elhunyt. A munkaszolgálatra behívottak földjét a szülők, vagy a feleség nem tudták megművelni, ezért viszont őket zárták börtönbe „közellátási bűncselekmény” miatt. Ma senki sem hajlandó ezzel foglalkozni, mert így is sok a sérelmet szenvedett eember és sokan igyekeznek a volt kényszermunka-szolgálatosok ügyét meg nem történtnek tekinteni. Ez ellen tiltakozik a POFOSZ és aláírásgyűjtéssel hívja fel erre a parlament figyelmét. A törvényelőkészítőknek már munkálkodniuk kell azon, hogy a kárpótlási törvény, a szövetkezeti és a földtörvény után tárgyalni kell a német ajkúak kárpótlásáról, de ez ne az ő birtokaikba betelepített felvidékiek és székelyek terhére történjék, mert őket is kitelepítették vagy otthonukból elűzték.” „Kilencezer málenkij robotos él még a megyében” - állapította meg a későbbiekben a POFOSZ megyei elnöke és a gyűlés hallgatósága által is hívta a volt politikai foglyokat, özvegyeiket: minden kedden, szerdán és csütörtökön 9-15 óráig várják őket Szekszárdon, a POFOSZ megyei irodájában. (Beloiannisz u. 1-3., I. emelet 107. sz. iroda.) Figler János országgyűlési képviselő is felszólalt a gyűlésen. A társadalom élő lelkiismeretének nevezte a politikai foglyokat, majd az országgyűlés néhány közelmúltban hozott döntéséhez fűzött kiegészítéseket és kérdésekre válaszolt. Klenz Tibor, a Baranya megyei POFOSZ elnöke is beszélt a „megbízhatatlanok”, az 1951-56 őszéig munkaszolgálatot teljesítők keserű és általa is ismert sorsáról, majd elmondta: az ellenzéki pártok néhány tagja is keresi már velük a kapcsolatot a politikai foglyok igazságtétele miatt. A gyűlés a Szózat közös eléneklésével fejeződött be. g. n. Értesítjük a lakosságot, hogy a következő önkormányzati képviselő-testületi ülést december 10-én tartjuk 14 órai kezdettel a városháza nagytermében. Az 1991. december 10-i testületi ülés napirendi pontjai: 1. A telefonhálózat fejlesztése. A DUNATEL Kft ajánlata. 2. N. László Endre: „Gyűjtemény a Kárpát-medence folyami aranymosásáról” című anyagának elhelyezése. Előadó: Bor Imre polgármester 3. Az EGESZ szervezeti bontása. Előadó: Bor Imre polgármester 4. A Kábeltévé Egyesület által kiépített rendszer átvétele. Előadó: Bor Imre polgármester 5. A lakásépítési és -fenntartási helyi támogatásban részesítendők 1991. III. negyedévi névjegyzék-tervezetének jóváhagyása. Előadó: Bor Imre polgármester 6. Fiatal házaspárok első lakáshoz jutásának önkormányzati támogatásáról szóló III. negyedévi névjegyzék-tervezet jóváhagyása. Előadó: Bor Imre polgármester 7. OTP-értékesítésű önkormányzati lakások névjegyzék-tervezetének jóváhagyása. Előadó: Bor Imre polgármester 8. Az önkormányzati vagyon számbavétele. Előadó: dr. Blazsek Balázs jegyző 9. Középtávú fejlesztési elképzelések. Előadó: Bor Imre polgármester 10. Az 1992. évi költségvetés I. tárgyalása. Előadó: Bor Imre polgármester 11. Javaslat az 1992. évi költségvetés tartalékkeretének felhasználására. Előadó: Bor Imre polgármester 12. Egyes önkormányzati rendeletek módosítása. Előadó: dr. Blazsek Balázs jegyző 13. A szovjet emlékmű további sorsa. Előadó: az Oktatási-Kulturális és Sportbizottság elnöke 14. Egyebek. Megjegyzés: a Paksi Hírnök november 20-i számában tévesen jelent meg a testületi ülés dátuma. A pontatlanságért ezúton kér elnézést az olvasótól a felelős szerkesztő.
