Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-12-04 / 21. szám
1991. december 4. 7 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Naptár és az időszámítás Az ember már a legrégibb időkben felismerte, hogy az égitestek mozgását fel lehet használni időmeghatározás céljára. Az időmérésnek kétféle módszere lehet. Az időt egy kiválasztott időponttól mérni. Két vagy több esemény között eltelt időt mérni. Mindezeket csak egyenletesen megismétlődő, azonos időszakok megszámlálásával tudjuk mérni. A természet három ilyen különböző tartamú időközt kínált az embernek. A NAP, a nappal és éjszaka szabályos váltakozása. A HOLDHÓNAP, a holdváltozások visszatérésnek ideje. A NAPÉV, a földi vegetáció megújulásának periódusa. Ezekből azonban közvetlenül nem lehetett naptárt alkotni, mert tartamuk egymással kifejezve végtelen tizedes törtet ad. 1 ÉV = 365,242... nap és 12,368... hónap. 1 HÓNAP = 29,530... nap. A HÉT bevezetése csak növelte a nehézségeket, mert az 1 napévben 52,177...-szer, az 1 holdhónapban 4,218...-szor van meg. A régi népek egy része a napévet, más része a holdhónapot vette alapul. Külön-külön volt babilóniai, görög, zsidó, kínai, mohamedán naptár stb. Némelyiket még ma is használják. Az egyiptomiak a napévet használták. 12, egyenként 30 napos hónap után az év végén 5 pótnapot, négyévenként 6 pótnapot csatoltak (szökőév). Vagyis a 365,25 napos évet vették alapul. A régi római naptár az egyiptomi naptár éveit vette alapul, a MI NAPTÁRUNK pedig a római naptárból alakult ki. A szökőnapok, illetve a szökőhónapok beiktatásával volt kezdetben a legtöbb probléma. Július Caesar idejében a naptár és a napév között már 90 nap eltérés volt. I.e. 46-ban J. Caesar a felgyülemlett 90 nap eltérés kiküszöbölése céljából a következő év hosszát 445 naposnak vette, és elrendelte, hogy azontúl minden negyedik év 366 napos szökőév legyen. A hónapok hosszát is módosította. Minden páratlan hónap 31 napos, minden páros hónap 30 napos lett, azaz hogy a február szökőévben 30 napos, egyébként csak 29 napos. A hetedik hónapot saját magáról nevezte el: Júliusnak. Ez volt a JULIÁN-NAPTÁR. Julius Caesar után a papok tévesen minden harmadik évet szökőévnek vettek. így a naptár éve „késett” a napévhez képest, amelyet AUGUSZTUS császár vett észre. Ezt úgy hozta helyre, hogy 12 éven keresztül nem volt szökőév, majd úgy véglegesítette, hogy a város fennállásának 761. évét (i.sz. 6.) és valamennyi rákövetkező 4. évet nyilvánította szökőévnek. Ezen kívül a 8. hónapot saját magáról nevezte el és kiegészítette 1 nappal a február rovására. A 31 napos augusztus után a többi hónap 30-31-30-31 napos lett. A júlián év 0,0078 nappal hosszabb a valódi napévnél. 325-ben a niccai zsinat alkalmával észrevették, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 25- ről március 21-re csúszott. A zsinat ugyan elrendelte, hogy a húsvét kiszámítására vonatkozó időpont március 21-e legyen, azonban az elcsúszás hibáját nem szüntették meg. A 16. században a tavaszi napéjegyenlőség már március 11-re esett. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e után október 15-ét írjanak. Az évszázadok évei közül pedig csak a 400-zal oszthatók legyenek szökőévek. így 1900 nem volt szökőév, de 2000 szökőév lesz. Ezt az ún. GERGELY-NAPTÁRT használjuk ma is. Ennek hibája olyan csekély, hogy 3323 évenként fog egy teljes napot kitenni. DALOS ENDRE A közgyógyellátásról Szerkesztette és összeállította: DR. SZŐKE JUDIT Közgyógyellátásra jogosultak térítésmentesen részesülnek gyógyszerben és gyógyászati segédeszközökben. Az alábbi esetekben kérelem nélkül, tehát automatikusan jár a közgyógyellátás, vagyis az ingyenes gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás: a) az intézeti elhelyezett, intézeti és állami nevelt kiskorúaknak; b) a rendszeres szociális segélyben részesülő személyeknek; c) pénzellátásban részesülő hadigondozottaknak; d) a sorkatonai családi segélyben részesülőknek; e) a központi szociális segélyben részesülőknek; f) a rokkantsági járadékosoknak; g) annak a személynek, aki után a szülő emelt szintű családi pótlékban részesül. A jogosultság a felsorolt személyekkel együtt élő házastársukra, élettársukra és a kiskorú gyermekeikre is kiterjed. A közgyógyellátás méltányosságból is megállapítható. Ebben az esetben a nem kielégítő egészségi állapotúak és rossz szociális helyzetben lévők kérelemmel fordulhatnak az önkormányzat jegyzőjéhez. A közgyógyellátásra való jogosultság méltányosságból annak állapítható meg, aki életkora vagy gyermekeinek száma (nagycsaládos) és alacsony jövedelme, valamint saját vagy gyermekei - egészségi állapota miatt - megélhetése tartós veszélyeztetése nélkül a magas gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-költség viselésére nem képes. Nem árt, ha tudjuk..., hogy a késedelmi kamat számítása a következő módon történik: jegybanki alapkamat kétszerese 44%, amely osztva 365-tel = 0,12%. 22x2--------- = 0,12%, a késedelmi pótlék minden naptári nap 365 után. Például: az adózónak szeptember 15-ig kellett volna 5000 forintot befizetni. A befizetés nem történt meg a megadott határidőre, csak október 31-én. így a befizetés 46 nappal később történt ezért a fentiek alapján (46x0,12), 5,5% késedelmi pótlékot kell fizetni az adózónak, amely 267 Ft A jegybanki alapkamat mértéke 1990. október 15-től 22%. Az esetleges alapkamat változásáról a Magyar Közlöny ad mindenkori tájékoztatást.
