Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-12-04 / 21. szám
Paksi Hírnök _______KÖZÉLETI FOLYÓIRAT 1991. december 4. ÁRA: 11,20 Ft III. évf. 21. szám „Konstruktív, együttdolgozó képviselő-testület alakult 9 Beszélgetés Bor Imre polgármesterrel- Polgármester úr, szeretném, ha összegezné az eltelt egy esztendőt! Vajon mi történt a beiktatása óta?- A munka a taxis-blokáddal kezdődött, amely szerencsére minden nagyobb atrocitástól mentesen ért véget. Ha időrendben akarjuk végignézni az elmúlt munkaévet, akkor az első egy-két hónap gyakorlatilag a testület munkájának megszervezésével telt el; megválasztottuk a bizottságokat és megalkottuk az ideiglenes SZMSZ-t, amely tulajdonképpen helyi alkotmányként fogható fel, s aminek végleges megalkotása tavasszal fejeződött be. A február közepén elfogadott ’91-ik évi költségvetés tárgyalásakor részleteiben áttekintettük a város anyagi helyzetét Ekkor derült ki, hogy súlyos problémaként megörököltünk néhány folyamatban lévő, vagy a korábbi években elmaradt beruházást Ilyen például a lakótelepi strand, illetve a szennyvíztelep bővítésének kérdése. Nyilván anyagi lehetőségeink korlátozottak, mégis különösebb működési gondok nélkül tudtuk megoldani ezt az évet. Intézmények megszüntetésére és bezárására nem került sor, sőt azt is megengedhettük magunknak, hogy a szeptemberi tanévkezdés alkalmával a II. Sz. Általános Iskolában megvalósulhasson az az állapot hogy csökkenő gyermeklétszám mellett ugyanannyi osztályt indítsunk. Az intézmények működése finanszírozásának ára az volt, hogy az intézmények fejlesztésére és a beruházásra fordítható összeg az infláció ellenére is az 1990-es évek szintjén maradt. Konkrétan: a város fejlesztésére ’91-ben is 200 millió forintot használhatott fel az önkormányzat.- Májusban volt a bajor sörfesztivál, mindez mennyiben segítette elő a külkapcsolatok fejlődését?- A városnak egy megkötött testvérvárosi szerződése van a bajor Reichertshofennel. A fesztivál ennek a kapcsolatnak az eredményeként született meg. Véleményem szerint jól sikerült. Egyébként a sörfesztivál kapcsán beszéltük meg, hogy 1992-ben paksi borfesztivált rendezünk a bajor városkában. Ez egyfajta szorosabb és barátibb testvérvárosi kapcsolatot feltételez, amit nagyon jól példáz a paksi és reichertshofeni tűzoltók kapcsolatfelvétele is. Ugyanakkor az idén a Paksi Zeneiskola növendékeinek egy csoportja Ausztriában járt, ahol igen magas színvonalú és óriási sikert aratott koncertet tartott- Polgármester űr, más városokkal vajon történtek-e kapcsolatfelvételek?- Igen, októberben egy lengyel városban, Gubinban vettünk részt egy kereskedelmi kiállításon, amelyen még két német város, Latzen és Guben is kiállított. Paks részéről a Költségvetési Üzem és a Konzervgyár, valamint magántársaságok képviseltették magukat kereskedelmi jellegű termékeikkel. Rengeteg ajánlattal tértünk haza, de a kiállítás sikerét majd a következő egykét hónap igazolja azzal, hogy a kapcsolatokból születnek-e tényleges üzletek vagy sem. A kereskedelmi termékek bemutatásán kívül lehető(Folytatás a 2. oldalon.) A körmöstraktortól az egymillió kilométerig Méltán lehet büszke az a gépjárművezető, aki megkapja az 1 millió kilométer balesetmentes-vezetésért az emlékplakettet, hiszen egyáltalán nem veszélytelen ma már ez a hivatás. Fogoly Ferenc, a polgármesteri hivatal gépkocsivezetője épp az elmúlt hetekben teljesítette ezt a szintet; 32 év munkája kellett hozzá és az az autó iránti szeretet amely jellemzi őt.- Vezetőként 1969-től dolgozom - mondja. - Előtte a Volánnál töltöttem öt évet ezt megelőzően pedig a PÁG-nál, mint traktorvezető. Erre az időszakra különösen emlékszem, mert 14 éves koromban már ráültettek a Hofferre. Ez nagy dolog volt akkor, hiszen sok idősebb ember még álmodni sem mert arról, hogy ő traktort kapjon. Kérdésemre Fogoly Ferenc elmondja, hogy sokat kell autózni ahhoz, hogy az ember elérje az 1 millió kilométert. Ő elérte, örül is neki, mert valahol igazolva látszik az a tény, hogy ezt a munkát is szeretettel és becsülettel lehet csak elvégezni.- Még koccanásom sem volt - majd hozzáteszi persze bőven túlléptem az egymilliót, hiszen nem pusztán a hivatal gépkocsijával járom az utakat, hanem a sajátommal is. A nyugdíjig tíz évem van hátra s szeretném ezt a visszamaradó időt az autóim között eltölteni. Számomra fontos, hogy szeressem amit csinálok, a gépjárművezetésről sohasem tudnék lemondani!- zé -Fotó: Klenk Csaba
