Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-10-09 / 17. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1991. október 9. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Magyarországi gateway - a hazai hálózat összefogása A Műszertechnika Rt fejlesztési programjáról A hazai távközlés mennyiségi, illetve a szolgáltatásainak minőségi mutatói az európai átlag harmadát sem érik el. Csak megjegyzésként: 100 lakosra kevesebb, mint 10 telefon jut, ami tájegységenként még szomorúbb képet mutathat. Az meg különösen minősíthetetlen, hogy sok település 16 óra után elszakad a külvilágtól. Minden 10 híváskezdeményezésből jó, ha 4 sikeres, viszont minden híváskezdeményezésért fizetni kell, és mennyit!? Nos, mint az előzményekből kiderül, Magyarországon ma még álom az európai átlaghoz való felzárkózás, mely szerint 100 lakosra 30-35 telefon jut de a cél mindenképpen az, hogy a lehető legrövidebb időn belül korszerű, digitális telefonhálózat épüljön ki. A Pécsi Távközléstechnikai Igazgatóság 1990 augusztusában megállapodást kötött az akkori városi tanács vb-jével, hogy 823 főnek, a megállapodás szerinti összegért 1992. április 30-ig távbeszélő-állomást biztosít. Idekapcsolódik még az is, hogy az önerős akció lezárása után a távbeszélő-állomás odaítélése a mindenkori érvényes előírások szerint fog történni. A Matáv fejlesztési koncepciója alapján a körzet jelenleg crossbar-központtal van ellátva, és az igények ezen központok bővítésével kielégíthetők. Az elkövetkezendő 3 éves fejlesztési időszakban nem tervezik digitális központ létesítését. Tolna megyében 1993-ban csak Szekszárdon hoznak létre digitális kihelyezett fokozatok fogadására alkalmas központot. Azonban a Műszertechnika Rt. nem így gondolja, hiszen megkereste fejlesztési terveivel a polgármesteri hivatalokat. Tulajdonképpen ez volt az apropója annak a megbeszélésnek, melyre szeptember 18-án, délelőtt 10 órakor került sor a Városháza első emeleti tárgyalójában. A tájékoztató jellegű, kötetlen megbeszélésen részt vettek a Paks körzetéhez tartozó önkormányzatok polgármesterei is. A tájékoztatót Kelemen Antal, a Műszertechnika Rt. telekommunikációs igazgatója tartotta, aki ismertette a részvénytársaság elképzeléseit a telefonhálózat fejlesztésével, bővítésével kapcsolatban. Abban az esetben, ha az önkormányzatok szándéknyilatkozatot tesznek és részvénytársaságot hoznak létre a Műszertechnikával, úgy a régió digitális hálózatának kiépítése elkezdődhet. Szándék szerint a megalakult rt. alaptőkéjét az önkormányzatok lakosonként egy meghatározott összeg értékében - amely lehet készpénz és apport - adják össze. Az ily módon megteremtett érték az alaptőke 51%-át képezi. A maradék 49%-ot készpénzben a Műszertechnika Rt. adja. A részvénytársaság elsőként két taggal kerülne megalapításra, a későbbiek folyamán a tőkeemelési szabályok szerint tagok lehetnének még az állami pénzintézmények, a vállalkozók és természetes személyek is. Nyilván a tőkeemeléssel a zárt rt. nyílttá válik, új tagok jelennek meg részvényeik bejegyzésével. A rövid ismertetőben szó volt a digitális rendszertechnikáról, amely nemcsak a népesebb települések távközlését, hanem ezzel együtt - a környező helységek felfűzésével - az egész körzet hálózatát kívánja megvalósítani egyidejűleg. Kelemen Antal kitért a távközlési alapszolgáltatásokra is, miszerint az AXE központcsalád az ERICSSON fejlesztésének az eredménye, amely a világon jelenleg meglévő összes rendszerépítési és szolgáltatási paraméterekkel rendelkezik. Az alapszolgáltatás része lehet pl. kábeltévé kiépítése, valamint egy riasztási rendszer beépítése is, hiszen a készülékek egyes típusai képesek a helyi riasztási rendszerek kimenőjeleit fogadni. Érdeklődve várjuk a fejleményeket. (-) Küszöbről küszöbre járok polgármesteri megbízásból és belső szándékkal; ezért sok szegény gazdaságba és gazdag szegénységbe láthatok bele. Két, ezzel kapcsolatos örömömet kell most leírnom. Egy fiatal kora óta leszázalékolt, középkorú, de ágyban fekvő (azóta már meghalt), idős édesanyját ápoló asszony azt kérte tőlem, ha tudok valakit, aki köttetne, ő olcsón vállalná. Ezt még melegében el is terjesztettem ismerőseim körében. Az egyikük azonnal adott 500forintot, azzal, hogy nincs szüksége kötött ruhára - neki és családjának is bőven van -, de el ne áruljam, hogy ki küldte. Nyomban meg is kerestem vele az ajándékozottat, csakhogy ő nem értette meg - azt hitte, hogy fonalvásárlásra hoztam —, mert „ilyen a világban nem létezik”. Abban a pillanatban, amikor fölfogta, hogy mi van itt, zokogásban tört ki, ami viszont engem tett tehetetlenné egy percre. Tudtam, hogy édesanyjával imádkozni szokott, ezért azt találtam ki, hogy nem ingyen küldte az ismerősöm, ma este imádkozni kell érte. így már elfogadhatóvá vált. A második esetemben a segítő szándékok sorozata született meg: az kérdeztem meg valakitől, tudna-e adni egy bizonyos méretű, megunt férficipőt. Azt nem - mondta -, de 1500 Ft-ot igen, cipővásárláshoz. Meglepődtem, megköszöntem. Aztán egy idősebb ismerősömmel találkoztam, akinek a régen-láttalak-hogy-vagytok kérdésére azt válaszoltam, hogy nagyon boldogan, mert kaptam 1500 forintot stb. „Téged az Isten küldött, mert éppen tartozom Szent Antalnak, de nem tudtam, hova adjam” és már adott is 1000 Ft-ot. Szinte hihetetlen, de azután még valakitől kaptam 1000forintot. A rászorulttal közöltem az örömhírt, bár ő - mivel idegen voltam számára - idegenkedett, de kénytelen volt valósnak elfogadni. Az adakozókat, egy kivételével nem fogja megismerni, az áruházban pedig felruházkodott... és megköszönte. Kiderült mindkettőnk örömére, hogy 3-4 ezer forintból sok hasznos dolgot lehet vásárolni. -h-Helyi önkormányzat alapjogai Az Alkotmány rendelkezései szerint a helyi önkormányzatok alapjogai egyenlőek, kötelezettségeik azonban eltérőek lehetnek. Az Alkotmány egyes önkormányzati jogosítványokat - azok jelentőségére tekintettel - kiemel az önkormányzati jogok köréből és azokat, mint önkormányzati alapjogokat szabályozza. Az Alkotmányban meghatározott önkormányzati alapjogok a helyi képviselő-testületnek mindegyikét megilletik. Az alapjogok azonossága biztosítja a helyi önkormányzatok egyenlőségét Az Alkotmány rendelkezésének megfelelően a helyi képviselő-testület: 1. Önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül. 2. Gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat- az önkormányzat bevételeivel önállóan gazdálkodik,- saját felelősségére vállalkozhat 3. Az önkormányzati törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult- továbbá a feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. 4. Törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékeit 5. Törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét 6. Önkormányzati jelképeket alkothat- helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat 7. A helyi közösséget érintő közügyekben kezdeményezéssel fordulhat a döntésre jogosult szervhez. 8. Szabadon társulhat más képviselő-testülettel,- érdekeinek képviseletére önkormányzati érdekszövetséget hozhat létre,- feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és- tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek. 9. A feladatkörében rendeletet alkothat mely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány rendelkezései szerint a helyi önkormányzati jogokat és kötelességeket törvény határozza meg. A helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához és az önkormányzatok alapjogainak - törvényben történő korlátozásához a jelenlevő országgyűlési képviselők 2/3-ának szavazata szükséges. A helyi önkormányzat az Alkotmányban biztosított joga megsértése esetén az Alkotmánybíróságnál alkotmányjogi panaszt tehet.
