Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-03-13 / 2. szám

PAKSI HÍRNÖK 4 1991.március 13. "Hány perc az ünnep.. Annak idején 1848. március 15-én esős nap volt. Illyés Gyula szerint ha ez nincs, akkor nincs tömeg, csak néhány tucat fiatal, aki forradalmat akar csinálni. S valahogy ez mindig így van velünk. Van néhány különc, néhány utcabolondja, néhány megszállott, s hozzá sok-sok né­ző, szemlélődő; vagy bólogató, vagy fejcsóváló hümmögő. Annak idején első lépése volt a Petőfi vezette fiataloknak, hogy lefoglalják a sajtót. Mert ez fontos volt a tényleges hírek, az igazmondás miatt. S ma is fontos, hogy igazat mondjunk­­halljunk. Igazság. Igazsága volt-e annak a néhány tucat márciusi fia­talnak? Talán költői a kérdés, hiszen a "Tekintetes Karok és Rendek" a pozsonyi országgyűlésen utánuk mozdultak; hiszen végül tízezrek követték Petőfiéket Pest esőben ázó utcáin. S így lett a majd másfél század előtti napból lelkesült forradalom. Másfél század lassan... S közben szinte negyedszázadonként újra akartuk kezdeni, mi magyarok, az 1849-ben kozák dzsidá­ra (dárdára) feltűzött forradalmat. Mindig volt bennünk hevü­let (volt az 1870-es években, volt 1918-ban, volt 1945-ben, volt 1956-ban), volt akarás, s most - hogy a szólást kifordítsam - a nyögésnek nem-akarás a vége. Tudom, sértő tán e megállapítás. De megfontolandó számomra, hogy a sok újrakezdési kísérlet lassan elkoptatta a türelmet. A türelmet a "Lassan járj, tovább érsz" elve alapján. Hiszen nincs türelmünk tárgyainkhoz, állata­inkhoz, embertársainkhoz, szüléinkhez, gyermekeinkhez, ön­magukhoz - s a politikához. S ha továbbkutakodom magamban, akkor az villan fel ben­nem, hogy a türelem hiánya is valahonnan fakad - a hit hiányá-LEÉPÜLÉS I. ból. Az önmagunkba, mint magyarokba vetett hit hiányából. Hit abban, hogy tárgyaink minket szolgálnak; hit abban, hogy álla­taink kötődnek hozzánk; hit abban, hogy embetársaink is hisz­nek; hit abban, hogy szeretteink, szüléink, gyermekeink viszontszeretnek; hit abban, hogy önmagunk élete nem fölös­leges, sőt értelmes; hit abban, hogy a politika nem a kevesek javát akarja. 1848. márciusa engem erre (is) tanít: értelmet látni a létben, s nem számolni az ünnep perceit, hogy a hétköznapok is létünk ünnepévé váljanak. Kaszás Zoltán Speciális tagozat a városban Lehetőséget kaptunk arra, hogy meg­ismertessük az olvasókkal céljainkat, szerepünket, feladatainkat, életünket, te­vékenységünket. Folyamatosan szeret­nénk Önöket tájékoztatni iskolánkról, hogy legyen elképzelésük és esetleg sze­mélyes kapcsolatot is kialakíthassunk. Is­kolánk szerves része a Bezerédj Általános Iskolának, mint speciális esetekkel fog­lalkozó alsófokú oktatási intézmény. Régi megnevezésünk: kisegítő iskola. Fel­adatunk a központi idegrendszeri káro­sodás következtében eltérő értelmi képességű enyhe fokban értelmi fogyaté­kos gyermekek oktatása, nevelése. Tanu­lóink amellett, hogy fogyatékosak, nagy részük hátrányos helyzetű is. Ennek kompenzálása a hátrányos helyzet fel­számolása, a gyermekek értelmi képessé­geinek kiaknázása, ezt a feladatot jelen­leg nyolc gyógypedagógus látja el. Sokan azt hiszik, hogy tevékenységünk csupán gyermekmegőrzésre korlátozó­dik. Ez egy tévhit, mert követelmények és központi tantervek szerinti oktató-neve­lő munka folyik, mely törekszik a tanulók személyiségének kibontakoztatására, sa­játos igények és lehetőségek figyelembe­vételével végső célunk a társadalomba való beilleszkedésük elősegítése. A jelen­legi iskolarendszerünkben a tagozat álta­lános iskola mellett működik és nyolc osztályos általános iskolai végzettséget ad. Szakmai körökben ez az oktatási for­ma elfogadott, sőt egyre jobban arra tö­rekszik, hogy minél inkább fejlődjék, mert a gyermekek érdeke ezt kívánja. Is­kolánk, városunk és a környező települé­sek gyermekeinek speciális képzését vál­lalja fel, Paks, Kossuth Lajos u. 2. szám alatti épületében. Nevelőtestület A NYUGDÍJAKRÓL Főldesi József né tartott előadást február l-én a paksi nyugdíjas klubban az országgyűlés által janu­ár 28-án elfogadott nyugdíjemelési rendeletről. Főldesi Jőzsefné elmondta, hogy a rendelkezés ja­nuár 1-től lépett életbe, melyet a Magyar Közlöny­ben megjelent 18/1991. Kormányszámú rendelete szabályoz. A Társadalombiztosítási Igazgatóság visszamenőleg folyósítja a megemelt nyugdíj­összegeket, azonban előfordulhat, hogy a nyugdíj kézbesítése átnyúlik március hónapra is. Itt jegyzi meg a szerkesztőség hogy a Hírnök következő számában táblázatokra kivetítve, kivo­natosan bemutatja az emelések %-os mértékét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom