Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-07-17 / 11. szám

PAKSI HÍRNÖK 2 1991. július 17. Az országban elsőként Pakson: Agrárszolidaritás (Folytatás az 1. oldalról.) úgy lehetett kilábalni, hogy létrehoztunk egy szervezetet, Agrárszolidaritás néven. Mi nem a régi struktúrában gondolkodunk, hiszen mivolt azelőtt? Az emberek üdülőjegyért, szociális se­gélyért gazsuláltak - ami egyébként, szociális szempontból munkáltatói jog - és vagy meg­kapták, vagy nem. Efölött minden esetben a szakszervezet diszponált Persze csak ez a fajta érdekképviseleti munka nem igazán lehet fel­adata egy valóban demokratikus elveket köve­tő szakszervezetnek. Annak idején - mert én is szb-tag voltam - sok mindent sikerült kiharcolni a dolgozók érdekében, de jelentős változások nem történtek, mert egy erős konzervatív mag tartotta kezében a hatalmat amely meggátolta ezt. És akikről bátran merem mondani most is, hogy visszaélnek a tagság tájékozatlanságával. A jelenlegi vezetők, testületi tagok, a titkár és az elnök is legtöbbször manipulálják az embere­ket. Amikor megalakultunk, hisztériakeltéssel igyekeztek rávenni dolgozókat hogy maradja­nak a szakszervezetben, egyenként beszélget­tek velük. N ekünk nem volt mitől félnünk, jelen­leg megközelítően 80 fős a tagságunk. Többsé­ge fizikai munkás, azonban egy egészen kis há­nyada termelésirányító vezető; műszakvezető, ágazatvezető. Egységvezetők nincsenek közöt­tünk, ők a régi szakszervezetből kiléptek, de az új szervezetbe már nem léptek be. Ide tartozik még az is, hogy az új érdekvédelmi szerv létre­hozásának a gondolata már két éve felmerült. A vállalat vezetőivel nyíltan megbeszéltem, ha ez a szakszervezet nem hajlandó megváltozni, ak­kor újat fogunk létrehozni. A vállalat igazgatója rendkívül pozitívan fogadta és jelen pillanatban is ugyanúgy támogatja az Agrárszolidaritást, annak ellenére, hogy az általa túlfizetett, vagy le­fizetett szakszervezeti titkár ellenzi, hogy a válla­latnál legyen egy másik érdekvédelmi szervezet is. Ha nevesítjük a dolgot, akkor Schukert Adám elnökről és Trapp László titkárról van szó, aki egyébként húsz éve titkár. Éppen ezért csontosodott meg, és ha úgy tetszik még azt is megkockáztatom, hogy begyöpösödött a sze­rencsétlen ember, a központi, dogmatikus, bü­rokratikus vezetésbe. És erre még büszke is! Az az ember, aki a rendszerváltással képtelen a jogalkotásban - ide értem a polgárjogot, a pénzügyi jogot és a munkaügyi jogot - előre­lépni mindennapi munkájában, az nem képes érdekvédelmet ellátni. A titkárnál ez a folyamat nem következett be, ugyanakkor hisztériakel­tésre futotta az erejéből. Ő és az urak, finoman szólva presszionálták az embereket Az Agrárszolidaritás a munkavállalók napi érdekeit képviseli. A programba azt fogalmaz­tuk meg, hogy minden olyan szociális kötele­zettséget, amelyet a magyar állam ma fölvállal, azt mi támogatjuk, de nem kezeljük. És mindaz kerüljön a vállalat és a munkaadó kezelésébe, ami munkavállalói jogon a dolgozót megilleti, és a továbbiakban ne szakszervezeti jogon illes­se meg. Azonban mi nem ezeket a szociális kér­déseket tartjuk elsődlegesen fontosnak, hanem azt, hogy főmunkaidejében meg tudja teremte­ni magának azokat a javakat amelyek szüksé­gesek a megélhetéséhez, itt az agrárszektor­ban! É s ne kelljen segélyeztetni önmagát. U gy is fogalmazhatnék, hogy ma a legfontosabb ér­dekvédelmi feladatunk, a meglévő munkahe­lyek megőrzése, a jövedelemszint megőrzése, amennyire csak engedi az ország gazdasági helyzete. LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA A csillagok látszó fényessége Az ókorban a görögök elsőrendűnek nevezték a legfényesebb csilla­gokat a halványabbakat másodrendűnek és így tovább; a puszta szem­mel éppen még láthatókat hatodrendűnek. A szemünket érő inger és a benne keletkező érzet úgy viszonyul egymáshoz, hogy a két és félszeres ingerre kétszeres érzet felel meg. Egy elsőrendű csillag 2,5-ször annyi fényt bocsát ki, mint egy másodrendű. Ez a két és félszeres arány ókori megállapítás volt és csak utólag derült ki - műszerekkel pontosan meg­mérve -, hogy ez az arány 2,512. A csillagászok megtartották ezt az arányt Azért is választották ezt a számot mert 2,5125 = 100, vagyis a kitevő­ben lévő szám jelenti a fényrend különbséget Ebben az esetben az ÖT ÉRZET-különbségnek 100-szoros fényintenzitás, azaz SZÁZSZOROS INGER felel meg. A fényrendeket 1-en innen 0 és negatív értékre is kiter­jesztették, ezek a fényesebbek, és 6-on túl 24-ig folytatták a halványabbak (csak távcsővel láthatók). A fényrendek egyben az égitestek LÁTSZÓ fényessége. Latinul, a nagyság magnitúdót jelent jele a kis m betű. A népdal szerint „tenget’ csillag van az égen. Vajon igazat mond-e a népdal? Igen is, meg nem is. Igazat mond, mert a nagy távcsövekkel elér­hető csillagok száma szinte megszámlálhatatlan. Csakhogy a dal szerző­je nyilvánvalóan a puszta szemmel látható csillagokra gondolt Ezek szá­ma pedig feltűnően kevés. Az elsőrendű csillagok száma 20, a másodren­­dűeké 65, a harmadrendűeké 190, a negyedrendfleké 425, az ötödren­­dűeké 110, a hatodrendűeké 3200. Ez összesen, 5000 csillag. Igen ám, de ebből a számból vonjuk le a tőlünk soha nem látható (déli égbolton lé­vő) csillagokat és vegyük tekintetbe, hogy egy éjszaka leforgása alatt is legfeljebb a „láthatók’ kétharmada látszik. Ez 1700 csillag, de a városok­ban a zavaró fények miatt is csupán a fele látszik. így állunk a tenger csil­laggal! A látszó fényesség (m) az égitestek jellemző adata, de jellemző a fé­nyesség változása is. S zemünk már 0,1-es fényrend különbséget is észre­vesz. A fényességet szabad szemmel becsülni, műszerekkel mérni tudjuk. Befejezésül álljon itt néhány égi objektum látszó fényessége. A Nap -26,7, a telihold -12,6. A bolygók legnagyobb fényességük idején: Mer­kur - 2, Vénusz - 4,4, M ars - 8,8, J upiter - 2,5, S zaturnusz - 0,5, U ránusz 5,6, Neptunusz 7,7, Plútó 14,5. A legfényesebb csillag a Szíriusz-1,6 m. (A szabad szemmel való láthatóság határa 5 és 6 magnitúdó között van. Azonban az Uránuszt csak úgy lehet megtalálni, ha tudjuk, hogy hol kell keresni.) DALOS ENDRE A felszabadítás megtörtént Június 19-én tizenöt óra egy perckor az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot Az elmúlt év márciusától több mint százezer szovjet katona, polgári alkalmazott és családtag hagyta el az országot. Elszállítottak több mint 27 ezer harci-techni­kai eszközt és több százezer ton­na anyagot Az alakulatok teljes kivonása után utolsóként Viktor Silov altábornagy lépte át a ma­gyar-szovjet határt a záhony­­csopi átkelőhelyen. A Déli Had­seregcsoport parancsnokát a határállomáson Annus Antal al­tábornagy, a Honvédelmi Mi­nisztérium államtitkára búcsúz­tatta. Ezt követően Silov altá­bornagy gépkocsival ment át az átkelőhelyként szolgáló Tisza­­hi'don. A felszabadítás megtörtént A szovjetek- a törökök ittlétét har­madolva - elmentek. A meg­adott június 30-i határidőt „szo­cialista munkaversenyben” túl­teljesítették, június 19-én végleg távoztak büszkén, nem lehor­­gasztott fejjel. Mi magyarok pedig újabb emlékkel gyarapodtunk. A tör­ténelemkönyvekbe beíródik 1991. június 19-én az ideiglene­sen hazánkban tartózkodó utol­só fegyveres szovjet katona is el­hagyta a magyar földet ZJ. FELHÍVÁS A Paksi Információs Füzet 3. számában tévesen jelent meg a Kereskedelmi Bank Rt. Paksi Bankjának az ügyfél­­fogadás, valamint a heti pénztári órák nyitva tartási rendje. Az ügyfélfogadás hétfőtől csütörtökig 8.00-15.30 óráig, pénteken 8.00-14.30 óráig tart. Pénztári órák hétfőtől csütörtökig de. 8.00-12.00 óráig, du. 13.30-15.00 óráig. Pénteken de. 8.00-12.00 óráig. Pén­tek délután pénztári óra nincs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom