Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-07-03 / 10. szám

PAKSI HÍRNÖK 14 1991. július 3. HITÜNK ÉS ÉLETÜNK Krisna-tudat: Isten-tudat Ha van a Földön, s az emberek tudatában va­lami igazán meg- és fölfoghatatlan, akkor Isten személye az. A bölcselet kezdetei óta kutatjuk ki­létét mint „minden dolog végső okát’, a „leg­főbb Jót”, s világot létrehozó, anyag feletti erőt Több ezer év múltán sem könnyebb meghatá­rozni az 0 személyét A gyerekek hajlamosak arra, hogy fehér szakállú öregemberként kép­zeljék el, a felnőttek pedig láthatatlan erőként, egy szellemi fogalomként az univerzumként vagy éppen saját magukként gondolnak rá. Evi­­lág feletti voltát sokan éppen abban látják, hogy lénye közönséges emberi ésszel föl sem érhető. Mindenkinek megvan a saját képzelete által al­kotott Isten-képe. Érdekes módon: még a nem hívőknek is. S a különféle vallások mind-mind másféle külsőségekkel tárják követőik elé az „Úr” alakját A minap Budapesten egy borotvált fejű, sáf­rányszínű inget s egyéb ismeretlen jelképeket viselő fiatalember szólított meg, s egy igen szép kiállítású könyvet ajánlott a figyelmembe. A könyv láttán egyértelmű volt számomra, hogy valamiféle keleti vallás képviselője, egészen pontosan - amint azt megtudtam tőle - a Ma­gyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége nevében járja az utcákat Talán már meg sem lepődik az ember, ha ilyesmiről hall, hiszen az elmúlt évek politikai-társadalmi változásai számtalan, számunkra új és ismeretlen vallási irányzatnak, közösségnek, szektának nyitottak szabad teret Nem lepődik meg, de ugyanakkor nem is igen veszi komolyan az efféle mozgalma­kat; néhány különc, helyét nem találó ember megszállott, de azért ártatlan őrültségének, esetleg olcsó népámításnak könyveli el őket. Talán magam sem szántam volna néhány pil­lanatnál többet a Krisna-tanokat követő tanít­vány szavaira, ha nem olvasok bele a kezembe adott könyvbe. Jómagam, akit katolikus hitben kereszteltek, meglepetéssel fedeztem fel az ismeretlen vallás eszméi közt a keresztény gondolattal rokon szá­lakat. Hitbeli hűségünk és tudásunk nem abban áll, hogy egyszerűen nem vagyunk hajlandók tudomást venni másféle értelmezésekről. Ez ön­teltség lenne, sőt, ostobaság. Mennyivel lenne ez akkor különb attól a jól ismert ateista felfo­gástól, ami annak ellenére tagadja a vallást, s Is­ten létét, hogy nem is ismeri azt! Mi is hát a Krisna-tudat? Erről, az európai szemmel igen misztikusnak tűnő indiai eredetű vallásról korábban szinte semmit sem tudtam. Legfeljebb annyit, hogy Amerikában egyre több követője akad; s a Hair c. musicalnek köszönhetően mindenféle mé­lyebb értelem nélkül sokszor fülembe csengett a Krisna-hívők által énekelt-vibrált legfontosabb ima: „Hare Krisna, Hare Krisna, Krisna, Krisna, Hare, Hare, Hare Rama, Hare Rama, Rama, Rama, Hare, Hare...” A Krisna és a Rama szavak magának az Úrnak a megszólításai, a Hare szó Isten energiáját jelenti. „Mivel Isten határtalan, nevei szintén határta­lanok kell hogy legyenek. Ezért nem illetjük őt egyetlen névvel.” A Krisna név egyébként azt jelenti: „mindenkit vonzó”. Elképzelhetetlen szépséggel, tudással és jósággal rendelkezik: Milyen csodálatos lehet O. O, aki minden szépséget megteremtett” A Krisna-tudat mozgalom célja hirdetni Isten nevét dicsőségét cselekedeteit szeretetét Hi­tük alapjának a Védikus Irodalmat tartják (a szanszkrit irodalomnak az i. e. II. és 1. évezred­ben keletkezett vallásos szövegei és könyvei), s többek közt ebben látják a különbséget a leg­több keleti vallás és a saját hitük között; míg azok létrehozták a saját írásaikat ők kizárólag a eredeti, ősi kinyilatkoztatásokat követik. A Kris­­na-tudatot nem lehet azonosítani a hindu vallás­sal, már csak azért sem, mert nem törekszik más hitek és vallások megsemmisítésére. Leginkább egyfajta kulturális mozgalomhoz hasonlítható, aminek legfőbb feladata az, hogy megtanítsa az embereket arra, miképpen szeressék Istent Krisna - vagy Krisztus, a név ugyanaz - mondják. A Hare Krisna azt jelenti: Ó Isten energiája, Ó Isten, kérlek fogadjatok engem szolgálatotokba! Az ember megszabadul az olyan megjelölé­sektől, hogy „hindu”, „muzulmán”, „keresz­tény”, és csak Istent szolgálja. Ebben a közös­ségben igen fontos szerepet játszanak a lelki ta­nítómesterek. Követőiknek nem kell feltétlenül szakítaniuk addigi életükkel, vagy családjukkal, de a tanítómester szavait minden másnál fonto­sabbnak tartják. „Jézus Krisztus nagyon nagy személyiség volt, Isten fia, Isten képviselője. Nem volt semmi­féle hibája. Mégis keresztre feszítették, olyan há­látlanok voltak. Nem tudták értékelni a tanítá­sát Mi azonban elismerjük Őt és minden tiszte­letet megadunk neki.” Egyszer keresztény papok kérdezték meg Melbourne-ben a Krisna-tudatú hívők egyik leg­nagyobb tanítóját mi a véleménye Jézusról: Őa mi gurunk. Ő az Isten-tudatot prédikál­ta, így Ő a mi lelki tanítómesterünk. Nem volt kö­zönséges emberi lény.” (guru = lelki tanító­­mester) A szeretet parancsán túl még számtalan, szá­munkra kevésbé egyértelmű, érdekes „tételt’ ta­lálhatunk ebben a hitben. Hisznek például a lélekvándorlásban: „A test­ben lévő lélek változatlan marad, s létét folytatja a halál után is. Eredendően a lélek Istentől szár­mazik. A halál után egy másik testben keres me­nedéket. Akár állati testben is! Amint valaki megérti a lélek létezését, megérti Istenét is. A kü­lönbség Isten és lélek közt az, hogy Isten egy ha­talmas lélek, az ember lelke pedig parányi, mi­nőségileg mégis azonosak. Isten mindenható, az élőlényeknek pedig korlátái vannak.” A Krisna-hívők arra is felhívják a figyelmün­ket, hogy nem értelmezzük helyesen a Biblia 5. parancsolatát Pontosabban szólva: saját ké­nyelmünknek megfelelően magyarázzuk. „A Biblia nem csupán azt mondja: Ne öld az emberi lényeket! Általában mondja: Ne ölj! Miért van az, hogy a keresztények mégis meg­ölik az állatokat?” Jean Danielou kardinális ér­ve: Mi abban hiszünk, hogy csak az emberi élet szent.” A tanítómester azonban ezt válaszolja: „a lé­lek az emberi élet minden fajtájában jelen van. Az embernek nincs szüksége arra, hogy elve­gye az állatok életét. Ehet gabonát, zöldséget, gyümölcsöt tejet Isten nagyon kedves. Ha Ön állatot akar enni, Isten megad rá minden lehető­séget. Egy tigris, farkas vagy kutya testét fogja majd adni Önnek a következő életében, hogy szabadon ehessen húst - Miért tartasz vágóhi­dakat? Adok neked fogakat és karmokat! Most egyél! A húsevőkre ilyen büntetés vár...” A Krisna-tudat a mai világban lelki megoldást kínál anyagi bajokra. Felállítja a béke képletét. Napjaink bámulatra méltó anyagi fejlődése az ember problémáinak folytonos szaporodásá­val jár együtt Egy teljesen megzavarodott társa­dalom emberének sorsát szeretné irányítani, se­gíteni. Annak, aki egy meghatározott vallási környe­zetbe született bele, nehéz előítéletek nélkül ki­tekinteni másféle életfelfogások, hitek felé. A hit­hű muzulmán is értetlenül, s ellenséges közöny­nyel áll a mi keresztény hitünk előtt Gondol­junk csak bele: természetes az, hogy országok, szokások, életmódok és nyelvek különböznek; különböző hát vallásuk is. De önkéntelenül eszembe jut a shakespeare-i hasonlat: „Mit ró­zsának hívunk, bárhogy nevezzük, éppoly illa­tos!” Nem számít hát a név, a különféle helyi sa­játosságok, rítusok, a lényeg a fontos. S a lé­nyeg: Isten. Isten, akit nevezhetünk Krisnának, vagy akár Jahvének. Hiszen csak egyetlen Isten van. Ha valaki hindunak születik, s gyermekko­ra óta buzgón követi a környezetében élő val­lást talán ő elveszett Isten számára, csak azért, mert a véletlen folytán nem egy európai keresz­tény országba született? Ha oktalan dölyfösségünket elveszítenénk, ha igazán testvérünknek éreznénk minden em­bert a világon, sosem lennének borzalmas val­lásháborúk, fanatikus gyűlölködések szerte a Földön a hit nevében. Emlékezzünk csak, mi­lyen szomorúan tekinthetett ránk az Isten, ami­kor legfőbb parancsát megcsúfolva, büszkén ir­tottuk tűzzel-vassal a pogányokat a keresztes lo­bogók alatt! Persze, ez már a múlt... de talán fon­tos, hogy intő példa maradjon mindmáig. Isten igazságos. Ő tudja, hogy egyedül az fon­tos: őszinte szeretettel forduljunk felé. S Ő meg­érti a világ összes nyelvét PÁPAI ESZTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom