Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 9. szám
Egy NSZK vállalkozó paksi tervei Aki Pakson él és egy picit és érdekli a város és lakóinak sorsa, az jól tudja milyen gondokat okoz a munkavállalási lehetőségek hiánya. Most, amikor egyre több a szabad munkaerő, egyre több vállalatnál adják ki a dolgozóknak a munkakönyveket, vajon a városi tanács vezetése mit tesz, mit tehet a kialakult helyzet további romlásának megállapítására? Ezt kérdeztem Jákli Péter tanácselnöktől. J. P: A város vezetése egyre nehezebb helyzetbe kerül, minden gond itt csapódik le, teljesen magunkra maradunk. Már több mint egy évtizeddel ezelőtt is gond volt például a női munkaerő elhelyezkedése. Az akkori gondokra nem sikerült megoldást találni, ma pedig úgy néz ki, hogy a nagy önállóság zászlaját országszerte lobogtatva csak magunkra számíthatunk.- Elnézést kérek, ezt sokunk érzi és tudja, de mi paksi polgárok számíthatunk-e Önökre? J. P: Kérem, ami tőlünk elvárható, azt megtesszük a város érdekében. Én már hónapok óta a vállalkozások ügyében járom az országot, keressük a kapcsolatot a külföldi vállalkozókkal. Ennek eredményeként március 30-án egy NSZK magánvállalkozóval szándéknyilatkozatot írtunk alá. Az illető úr ipartelepet kíván létrehozni, és a volt Erzsébet Szállót kívánja hasznosítani. Megállapodtunk abban, hogy Paks délnyugati részén, a 6-os főúttól - Szekszárd irányába - jobbra 26 hektár területen épülne meg az ipartelep.- Mit fognak itt gyártani? J. P: Az illető vállalkozó sok mindennel foglalkozik, így még nincs konkrétum, de például raklapok gyártásával is foglalkozik. Tehát most a szerződések elkészítése folyik. Ez igen bonyolultan és nehezen megy. Ez a vállalkozó irodát kíván nyitni a városi tanácson, itt kíván helyiséget bérelni. A vállalkozó igényt tartana még a Táncsics M. út-Konzervgyár-6. számú főút-uszoda által határolt területre is, ahol bevásárló központot szeretne felépíteni. És végezetül még egy jó hír a paksiaknak: a volt Erzsébet Szállót eredeti funkciójának megfelelően szeretné hasznosítani ez az NSZK vállalkozó. Az illető úr hotel és casinó nyitására kér engedélyt, ennek jogi előkészítésén munkálkodunk jelenleg. Megjegyzem, hogy a szálló a tanács tulajdonában marad, a tervezési és felújítási költségek fejében a vállalkozó 10 évig nem kíván bérleti díjat fizetni.- Hogyan jött létre ez a kapcsolat? J. P: Az elmúlt év decemberében megkötött testvérvárosi kapcsolat most kezd kamatozni. Az indulásnál sokan megkérdőjelezték a kapcsolat fontosságát, azt hitték egy szokványos - protokolláris testvérvárosi kapcsolat lesz az egész. Nem így lett, már működik a költségvetési üzem területén a kábelüzem, ahol az Audihoz gyártanak szerelt kábelokat. Minden jel arra mutat, hogy az előbb felsorolt vállalkozások is zöldutat kapnak és ezek megvalósulása nagyban segít majd az elhelyezkedési gondokon. BEREGNYEI Kell-e a jó cipő? Mindannyian egy cipőben járunk, ha kényelmes, sportos, vagy éppen elegáns, alkalmi lábbeli vásárlására adjuk fejünket. Nem könnyű jó cipőt találni. Az egyik esztétikailag kifogásolható, a másik szorít, vagy méregdrága a pénztárcánknak. S mérgelődünk, ha a csizma talpán ezt olvassuk „nem vízálló”. A megyénkben működő cipőipar helyzetét próbáltam felmérni az új lehetőségek kapujában. Az anyaszövetkezet Bonyhád. Az egyik telephely Szekszárdon dolgozik, a másik városunkban. Őket kerestem fel. 1990. január 1-jétől új nevük „Bonsa” Cipőipari Kft. vegyes vállalati forma, kft-rendszerben, nyugati társulással.- Hogyan jött létre?- Régi elképzelés volt ez már - mondja Palotai János telepvezető. A híres Salamanderrel sem új a kapcsolatunk, évek óta dolgozunk velük. A kft. azonban nem a Salamanderrel jött létre, hanem szintén egy nyugatnémet vállalattal. Muszáj volt keresni a lehetőséget, mert hiba egyoldalra szegődni. Nem szabad kizárni egyetlen piaci lehetőséget sem. Az üzlet és a termelés lényege a piacképesség. Ha több a felvevő piac, akkor csak dolgozni kell.- Ez egyfajta kapcsolatkímélés is?- Igen! Elég kemény a verseny, de csak minőségi áruval lehet a felszínen maradni. Az eladás alapja a jó minőség, s nem igaz az, hogy nem kell a cipő, a jó cipő.- Ezzel a legnagyobb mértékben egyetértek. Nagyobb-e a garancia az üzem kapacitáslekötésének, hiányosságaink pótlásának, s a nyereségességnek?- A nyugatnémetekkel való „házasság” lényege, hogy az anyaszövetkezet vagyona egy részét bevitte a kftbe. A gépekért, berendezésekért bérleti díjat fizetnek a partnerek. Az árutermelés haszna így közös, míg ajavítás kizárólag a szövetkezeté. A viszonyítás miatt lényegesek a számok: 31% a partnereké, 69% a „maradék”. Ez a kapcsolat segít nekünk a piac feltárásában is. így biztosított a munka, nem kell tartani a függő viszonyból eredő visszaélésektől, mert az érdekek találkoznak. A konkurenciaharc pedig olyan hajtóerő, ami szavatolja a minőségi szintet. Ez a társulás nem azt jelenti, hogy szocialista piacra nem termelünk. Nekünk a célunk a termelés, és az, hogy vevőink a pénzükért jó minőségű termékeket kapjanak. Éz természetes és jogos igény. (Folytatás az 5. oldalon) PAKSI HÍRNÖK 4 1990. MÁJUS 15. A kábelüzem épülete A jövendő hotel és casinó épülete
