Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-17 / 7. szám
A „Pöttyös” sorsa beteljesült fák alatt nőttek fel, soha nem fogják elfelejteni a gesztenyefákat.- Ne is felejtsék el, én is örökre szívembe zártam azokat a nagy zöld koronákat, viszont más léptékkel mérnek és ítélnek a műszaki világban. A fejlődés áldozatokat is követel. A gesztenyefák is ennek a fejlődésnek estek áldozatul. A korszerűsítéssel ezt talán még lehet pótolni.- Önnel is megízleltették az áldozati bárány keserű ízét?- Igen. Először 1976-ban, majd az azt követő év tavaszán. Talán sokan emlékeznek még rá, hogy a mostani KRESZ-park helyén volt a Tüzéptelep. 1976 őszén Faluvégi Lajos pénzügyminiszter jött a megyébe. Megjött a megye utasítása, hogy a 6-os út mentét tegyük rendbe és nyolc napon belül költöztessük el a Tüzép-et, mert Faluvégi Lajos jön, s akkorra legyen minden rendben. Természetesen ezt az utasítást végrehajtani nem lehetett. Faluvégi Lajos pénzügyminiszter elégedetlen volt a látottakkal, s ennek következményei is lettek. Többek között az, hogy Faluvégi Lajos erre a munkára, amit a megye ingyen akart elvégeztetni velünk, 41 millió forintot adott. Ebből a pénzből sikerült aztán áttelepíteni a Tüzép-et is. Ezután csak mérgesedett a helyzet köztem és a megyei vezetés között. 1978 tavaszán megyei vb-ülésen kellett beszámolni az öt év alatt végzett munkáról. Elő lehet venni ezt a beszámolót, amelyben fel van sorolva, mi mindent sikerült megvalósítani. Volt mit írni! Mégis elmarasztaltak mindenben bennünket. Csak egy példa: elmarasztaltak, hogy a társadalmi munkát sem tudtuk megszervezni. Közben az előterjesztett vb-anyagban világosan le volt írva, hogy az előző vezetés alatt 49 Ft/fő volt a társadalmi munka értéke, míg 1977-ben megközelítőleg 200 Ft/fő. A beszámolónk tartalma és a megyei vezetés véleménye között ilyen kiáltó ellentét volt mindenben. Ennek egyenes következménye lett aztán, hogy 1978. október 1-jei hatállyal leváltottak a tanácselnöki tisztségről.- Pedig voltak tervei és elképzelései, amelyről a Dunatáj című antológiában - 1978 júniusa - így vall Pálkovács Jenőnek: „...Mi jól akarjuk szolgálni az építkezést, együttműködni a sok vállalkozóval, szabadvállalkozóval, generálkivitelezővel. Mindenkivel.” Tanár Úr! Megbánta ezt az öt és fél évet?- Nem bántam meg, de azért majdnem ráment az egészségem...- Beregnyei -Paks egyik jellegzetessége „a Bárka”. Az elmúlt évben „Papi” névvel új bárkát avatott a Halászati Tsz. A kiöregedett Pöttyöst múzeumba szánták mind a szakemberek, mind a közvélemény. Mivel Pakson még mindig nincs múzeum, így a Tanuszoda előtti téren kívánták felállítani. Az uszodába járó gyerekek felmászhattak volna rá, járkálhattak volna rajta. Ez volt a terv, majd kiderítették, hogy nem érdemes megmenteni és költséges is lenne. Ezért a HTsz. eladta egy magánszemélynek, deszkaértékesítés címén 5000 Ft-ért. Paks, a vízparti város, nem őrzött meg semmit a vízimalmokból, a halászati eszközök raktáron várják a múzeum megnyitását, a Duna-part rendezetlen. Közben az Ürgemező felé terjeszkedünk, a sivár-homokos területet lépésről lépésre építjük be. Minek nekünk a Duna? Megérdemeljük?- be -Megjöttek a gólyák Harasztdombi Józsefné Templom utcai lakos, nyugdíjas jelenti, hogy a hűséges „szülőotthoni” madár, a gólya, március 20-án megérkezett. Március húszadikán ebéd után már ott körözött az utca fölött és két órakor leszállt a régi szülőotthon - mai szociális otthon - kéményére, ahol már 25 éves a gólyafészek. Huszonöt éve figyelem az életüket. Most igen szép, fehér tollazattal érkezett az apamadár, egészségesnek látszik. A tojó néhány nappal később szokott megjönni, akkorra a fészek már némileg felújítva várja. Megfigyeléseim szerint a gólya 33 nap alatt költi ki a kicsinyeit. Igen csendes madarak, jó helyük van itt. Talán nem zavarja majd őket a szomszédban folyó építkezés sem. Tavaly ebben a fészekben három kis gólya nőtt fel. Szépek, erősek voltak, amikor elrepültek szeptemberben. A fészküket épségben hagyták itt. Látogatóba jönnek majd. Remélem, hogy ez évben is szerencsés költésük lesz és úgy mint eddig minden évben, 3-4 fiatal gólya hagyja el majd a fészket. HARASZTDOMBINÉ A sugárzásról címmel ismeretterjesztő sorozatot indít április 1-jén a tévé. Az adások a Tévémagiszteren belül a 2. csatornán vasárnap délelőttönként lesznek. Összesen 13 ilyen adást terveznek. A sorozat fő célja az ionizáló sugárzásokkal kapcsolatos ismeretek népszerű, közérthető formában való közlése, mert a helyenként meglévő túlzott félelem legjobb ellenszere a megismerés, a tudás. A sorozat első néhány adása a sugárzásokat, ezen belül az ionizáló sugárzásokat, a természetes és mesterséges eredetű sugárterhelést ismerteti. A későbbiek során a sugárzások orvosi alkalmazásait, az atomreaktorok működését, a paksi atomerőművel kapcsolatos sugárvédelmi kérdéseket tárgyalják. Külön adás foglalkozik a radioaktív hulladékokkal. Az egyik legkomolyabb környezeti probléma, az ún. üvegházhatás is a sugárzások egyik fajtájával, a hősugárzással függ össze. Erről Marx György professzor közöl alapvető tudnivalókat. A sorozat végére - remélem - kiderül, hogy a sugárzások mindennapi életünk részét képezik, képesek vagyunk hasznukat élvezni úgy, hogy az alkalmazásukkal együtt járó kockázatot minimális szinten tartjuk. A sorozat elkészítésében szakértőként működtem közre, így felelősséggel állítom, hogy érdekes, tanulságos műsort sikerült összeállítani. Mindannyiuk figyelmébe ajánlom. RÓSA GÉZA 1990. ÁPRILIS 17. 7 PAKSI HÍRNÖK
