Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-12-26 / 24. szám
Nukleáris ismeretek (6) Az atomreaktorokban a maghasadáson alapuló szabályozott, önfenntartó láncreakció során szabadul fel energia. A világon ma több mint 430 atomerőművi reaktor és több mint 320 egyéb (kutató, oktató stb.) atomreaktor működik. Az atomerőművekben használt reaktorok egy-két kivételtől eltekintve ún. termikus reaktorok, azaz a maghasadások során keletkező gyors neutronokat az újabb hasadás előtt lelassítják. Erre a célra az ún. moderátor, vagy lassítóközeg szolgál. A moderátor lehet közönséges (könnyű) víz, nehézvíz, vagy grafit. A rekatorokban felszabadított hőt a hűtőközeg szállítja el, ez lehet a moderátorral azonos anyag, de lehet attól eltérő is. Néhány megoldás:- könnyűvízzel moderált és hűtött reaktor,- grafittal moderált, gázzal hűtött reaktor,- nehézvízzel moderált és hűtött reaktor,- grafittal moderált, könnyvízzel hűtött reaktor. Amennyiben a hűtőközeg víz, az a reaktorban a nyomástól függően vagy felforr, vagy nem. Az első esetben vizforralós (forralóvizes), a másodikban nyomottvizes reaktorról beszélünk. A paksi blokkok könyűvízzel moderált és hűtött, nyomottvizes reaktorokkal működnek. Angolul: Pressurized Light- ILater-Moderated and Cooled Reactor: PWR. Oroszul: WER. Ez a legelterjedtebb típus, a működő atomerőművek több mint 50%-a, az építés alatt állók több mint 70%a ilyen reaktorral rendelkezik. A paksi atomerőmű működése A reaktorban felszabadított hő a hűtőközeg hőmérsékletét kb. 30 °C- kal megemeli. A felmelegedett vizet szivattyúk gőzejlesztőkbe továbbítják, ahol a szállított hő a gőzfejlesztők vizét gőzzé alakítja, ez a gőz hajtja a turbinákat, azok pedig a generátorokat. A generátorról elvezetett villamos energia megfelelő feszültségen az országos hálózatba kerül. Egy blokk egy reaktort, hat gőzfejlesztőt (mindegyikhez egy-egy főkeringtető szivattyút) és két turbógenerátor gépegységet tartalmaz. A turbinán átáramlott gőz a kondezátorba jut, ahol a Dunából kivett és oda visszavezetett hűtővíz a gőzt vízzé alakítja vissza. Ez a víz megfelelő technológiai rendben a gőzfejlesztőkbe kerül ismét. Angolul: Pressurized Light- Rater-Moderated and Cooled Reactor: PWR Oroszul: WER Látszik, hogy a paksi blokkok három hűtővízkört tartalmaznak:- a reaktor hűtését az ún. printerkor biztosítja, ez teljesen zárt rendszer,- a turbinák meghajtásához szükséges gőz az ún. szekunder körben keletkezik, ez a vízkör a pirmerkörtől el van választva, és ez is zárt rendszer,- a kondenzátorok hűtésére szolgáló rendszer nyitott, a Dunából indul és a Dunába tér vissza. A kondenzátorokban igen kis nyomás uralkodik, így, ha esetleg kondenzátorlyukadás lépne fel, a Duna-víz folyna be a kondenzátorba és nem fordítva. Egy-egy reaktor névleges hőteljesítménye 1375 MW, a blokk elektromos teljesítménye 440 MW. A reaktorban igen nagy mennyiségű radioaktív anyag keletkezik, ezeket a környezettől nagy biztonsággal el kell szigetelni. Hogy ez hogyan valósul meg, ez lesz a következő cikk témája. Rósa Géza Az elhanyagolt ismerettelj esztés hátrányai Dr. Germán Endre Rósa Géza Napjainkban nagyon megosztott a közvélemény a tekintetben, mennyire veszélyes egy atomerőmű, ami Csernobil után érthető is. A félelem annál nagyobb, minél kevesebb az ismeretanyag, minél több a mende-monda és a rémhír. Ráadásul Csernobil óta igen visszafogott az atomerőművek melletti propagandamunka. Ezért állt elő az a helyzet, amikor már a tényeknek sem akar hinni az ember. Megközelítően ilyen helyzet alakult ki a paksi atomerőművel szemben is. Ezen a senkinek sem jó helyzeten szeretne változtatni az erőmű tájékoztatási irodája azzal, hogy egy szisztematikus ismertterjesztői programot próbál megvalósítani. Ennek a programnak volt egy fontos állomása a november 22-én Pakson tartott nyilvános tudományos ülés. Az ülésre nemcsak a szakembereket hívták meg, hanem a laikusokat is. Meghívást kaptak az atomerőmű körzetében lévő községek önkormányzatainak képviselői, diákok, pártok és környezetvédők egyaránt. „A paksi atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásának és környezetének üzemi és hatósági sugárvédelmi ellenőrzése (1983-1987)” című tudományos tanácskozás hatékonyságát az is segítette, hogy hasonló címmel könyv alakban is kézhez kapták a jelenlévők azt a tanulmányt, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének ösztönzésére készítettek a szakemberek. A tanácskozáson számtalan adattal bizonyították a szakemberek: az atomerőmű normális üzemmód alatt kisebb veszélyt jelent a környezetre, mint egy hagyományos erőmű. A szakmai vitát egy jogász vendég úgy fordította le a laikusok nyelvére, hogy megkérdezte: horgászhatnak-e Úszódon és megehetik-e a fogott halat. Dr. Fehér István, a Központi Fizikai Kutatóintézet sugárvédelmi főosztályának vezetője megnyugtatta a felszólalót: nyugodtan ehetik a halat. Mire a „laikus” jogász megjegyezte: azért - a biztonság kedvéért - meghívjuk a szakembereket arra a halászlére. A 400 fős hallgatóság nagyot derült a meghíváson, ám a szakemberek örömmel elfogadták azt.- béri -PAKSI HÍRNÖK 6 1990. DECEMBER 26. A paksi atomerőmű egy blokkjának simája
