Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-14 / 3. szám

A paksi löszfeltárás a negyedkor éghajlatváltozásainak képeskönyve (Folytatás a 13. oldalról.) dékos időszak) mehetett végbe, a jelenleginél mélyebb, csapadéko­sabb szubmediterrán éghajlati vi­szonyok között Néhányan a leg­újabb abszolút kortani vizsgálatok alapján a 10-12 m-ben előforduló BD talajkomplexum utolsó inter­­glaciálisba sorolását helyezik elő­térbe. A 29-52 m között elhelyezke­dő idősebb löszök, melyek 120-800 ezer év között képződ­tek, a fiatal löszökkel szemben tö­­möttebbek, nagy mészkonkré­­ciókkal (löszbabák) és homokszin­tekkel tagoltak. Az idős löszösszlet négy különböző éghajlati feltéte­lek mellett kialakult ártéri-mocsári erdő, egy gyengébb és egy erősen fejlett vörösbama őstalajból áll. A téglagyári feltárás talpát két feltű­nő, erősen fejlett vörösbama ősta­laj, a PD alkotja, amely alatt tele­pülő löszben jelentkezett a Brun­­hes-Matuyama paleomágneses határ, amelynek kora 0,69 millió év. A Brunhes-Matuyama határ alatt csupán két idős löszköteg és egy barnásvörös őstalaj kapcsoló­dik a löszsorozathoz, melyek a Ja­­ramillo paleomágneses esemény­nél (0,96 millió év) fiatalabbak. Ez az utolsó 700-900 ezer esztendő a negyedidőszak hideg, jeges har­mada. Az irodalomban korábban ez viselte a jégkorszak elnevezést A löszsorozat bázisában, pl. Du­­naföldváron és Dunakömlődön a Duna szintje alatt magfúrással még mintegy 20-30 méter vastag pleisztocén rétegsort tártak fel. Ez már nem löszformáció, uralko­­dóan homok, homokos-iszapos üledéksor, melyet mintegy 2-3 mocsári talaj, ártéri erdőtalaj, ill. 4—5 vörös agyag tagol. A tégla­gyári feltárásban ez az összlet hiá­nyos, alig éri el a 10 métert Ennek az üledékösszletnek ki­alakulása 1 millió évtől 2,5-3,4 millió évig tarthatott, de képződé­se valószínűleg korábbra is vissza­nyúlhat A vörösagyagok a leg­több esetben a szárazulattá vált felsőmiocénba sorolt felsőpannó­­niai sárga, sárgásszürke tengeri homokon és homokos agyagon fekszenek, melynek kora kb. 4—6 millió év. A paksi téglagyári löszfeltárás és a környező fúrásszelvények, melyek Európa egyik legjobban tagolt löszösőstalajok sorozatát képviselik, a negyedidőszak egyik legfontosabb szelvényei. Az el­múlt fél évszázad során számos magyar (Scherf E 1936, Bulla B. 1938, Kriván P. 1955, Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. 1955, Ste­­tanovits P. 1965, Pécsi M. 1963-1990) és külföldi kutató (a szovjet M. A Pevzner 1972, a len­gyel H. Maruszczak 1982, az an­gol A. Wintle 1988, a kínai An Zis­­henc 1988, a német A Bronger 1978 és L. Zöller 1988, az ameri­kai J. Kukla 1987 stb.) munkája eredményeként számos tanul­mány és könyv látott napvilágot, melyek alapvetően gazdagították ismereteinket Közép-Európa utol­só 2,3 millió éves földtörténetéről. Dr. Schweitzer Ferenc PAKS <m< "> CXjnaújváros -Tápiósüiyi lösz - összlet (hiányos) Mende Basaharci fiatal-lösz-összlet <Ű 1 Paksi Idős lösz-összlet I 1Ü •I Dunaföldvárl összlet (hiányos) Felső-pannon rétegek A paksi iöszfeltárások és fúrások összesített szelvénye (Pécsi M.). Th— Dh2 = humuszos szintek; MF= Mende -felső talajkomplexum; BD= Basaharc­dupla talajkomplexum; BA = Busaharc - alsó talaj; MB = Mende - bázis ta­laj; PD = Paks - dupla talajkomplexum; PDK = paks-dunakömlődi talaj; !!!:!:! xlillll = fiatal löszök; U 11 1 = idős löszök; xxxxx xxxxx = vulkáni tufa. = homok; Magán meteorológiai mérések Reggelente rendszeresen hallhatjuk a Pécsi Rádióban az időjárás-jelentéseket. Számtalanszor feltűnik, hogy az erőmű meteorológiai állo­mása méri időnként a legszél­sőségesebb adatokat. Erről a jelenségről az állomás vezető­je már adott szakszerű ma­gyarázatot. Engem mint laikust is fog­lalkoztatott és jelenleg is fog­lalkoztat a szélsőségek okai­nak figyelése. Ezért magán­­szorgalomból már három éve rendszeresen mérem a hőmérsékletet naponta két al­kalommal: reggel hat és este nyolc órakor. Ez a napi két al­kalommali mérés nagy fe­gyelmet igényel, nehéz volt megszokni ezt a rendszert. Bár a családom szerint ez nem rendszeresség, hanem bogarasság... A hőmérőt a házunk - a Bajcsy-Zs. utcában van - leg­hidegebb oldalán lévő ablak külső keretére erősítettem. A méréseim és az erőmű mérései között rendszeres az 1-2 °C eltérés, amely abból adódik, hogy a belvárosban mások a légköri mozgások. Vannak viszont olyan idősza­kok, olyan időjárási viszo­nyok, amikor feltűnően na­gyok a hőmérséklet-különb­ségek. Néhány példa: 1989. de­cemberére: 1-jén -7 °C-ot mértem, ezzel szemben az erőműnél +15 °C-ot. 15-én +8 °C-ot mértem, az erőmű­nél +9 °C volt. Az eddigi megfigyelésem szerint: erős, csapadékos, erő­sen párás időben minimális a hőmérséklet-eltérés a méré­sem és a hivatalos mérés kö­zött.-b-PAKS1 HÍRNÖK 14 FEBRUÁR 14.

Next

/
Oldalképek
Tartalom