Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-11-27 / 23. szám

Városunk • •• ff« f ff I jovojerol Beszélgetés Bor Imre polgármesterrel- Tisztelettel köszöntőm megválasztása alkalmából és szeretném, ha a vá­ros lakóit leginkább érdeklő néhány kérdésre válaszolna. Szeretném, ha rövi­den bemutatkozna, mivel eddig nem volt ismert a paksiak széles körei között.- Bor Imre vagyok, 1963-ban születtem Fehérgyarmaton, Szabolcs me­gyében. Szülőfalumnak Sajószögedet tekintem, mert gyermekéveim javát ott töltöttem. Ez egy kis falu Borsod megyében, Leninváros mellett. Csa­ládom, szüleim most is ott élnek. 1982-ben érettségiztem, majd felvételiz­tem a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karára. Előfelvételi­vel felvettek. Egy évig katonáskodtam, ezután kezdtem meg tanulmányai­mat. 1988-ban diplomáztam, majd a Számítástechnikai Kutató Intézetben dolgoztam, mint fejlesztőmérnök. 1989 nyarán megpályáztam egy mérnök-tanári állást az ESZI-ben, amit elnyertem. így kerültem Paksra, 1989 augusztusában. Nős vagyok. 1987-ben nősültem. Egy kisfiam van Alexander. Csodálatos emberke. Boldog és büszke apa vagyok.- Hogyan telt az elmúlt másfél hét, beiktatása óta? Mennyire tudta áttekinteni a város helyzetét, életét?- Október 26-án reggel kezdtem meg a munkámat a városházán. Ez a nap emlékezetes marad sokunk számára. Mindjárt blokáddal kezdődött a polgármesteri megbízatás. Ez gondolom, a többi polgármester számára sem volt kellemes esemény, hiszen az ember terveit, elképzeléseit, amik a napi teendőkre koncentrálódtak volna, az esemény keresztül húzta. Természetesen személyes feladatomnak tekintem, hogy képet kapjak, információkat gyűjtsék az eddigi szervezeti felépítésről, működési mechanizmusról, az elkövetkezendő két hónap várható kilátásairól. Ez hihetetlen nagy információtömeg begyűjtését jelenti, amit egyfelől személyes találkozások, másfelől a hivatal dolgozóitól származó írásos anyagok birtokában igyekszem megszerezni. Minden lehetőséget igyekszem megragadni, hogy informálódjak. Egy példa erre: a postát én magam bontom, így is ismerkedve a hivatal életével. Már rendelkezem egyfajta képpel a hivatal felépítéséről. Hogy ki - mivel foglalkozott, azt már nagyvonalakban látom. A ház be­járása során az itt dolgozókkal is sikerült megismerkednem. Konkrét ügyekkel kapcsolatban nagyon sok emberrel találkoztam már. Jelen pilla­natban rendelkezem valamilyen képpel, hogy a hivatal hogyan működött és mivel foglalkozott. A gazdasági helyzet felmérésével kapcsolatban november 5-én volt az első képviselő-testületi ülés, ahová sikerült egy tájékoztató jellegű anyagot beterjeszteni a jelenlegi pénzügyi-gazda­sági helyzetről. Ebből az derül ki, hogy az elkövetkezendő két hónap gazdálkodása nem különösképpen kiegyensúlyozott, mert körülbelül 5 millió forint fedezetlen kiadás körvonalazódik év végéig, amit ebben az időszakban meg kell próbálni kezelni. Az önkormányzatok működését jelen pillanatban kizárólag az önkor­mányzati törvény szabályozza, ami keretjellegű. Részletes szabályozás semmilyen tekintetben nem áll rendelkezésünkre. Ebből a szempontból egy kicsit légüres térben mozognak az önkormányzatok az országban. A részletes hatás- és feladatkörök pl.: polgármester és a képviselő-testület esetében nincsenek elválasztva. Ebben az esetben a polgármester nem tehet mást, mint azt, hogy a képviselő-testület elé terjeszt minden ügyet. Az önkormányzatok gazdálkodásáról sincs még semmilyen konk­rét információ, ami aggódóvá teszi az embert, hogy a jövő évi költségve­tést hogyan lehet létrehozni, előkészíteni, hogy azt mindenki teljes fele­lősséggel fel tudja vállalni. Budapesten, a polgármesterek első országos konferenciáján azt mondták, hogy az országos költségvetést december közepén fogja elfogadni a parlament. Az eskütétel percei Ez nagyon nehéz helyzet elé állítja az önkormányzatokat, mivel a központi támogatás jelentős hányadát teszi ki a helyi költségvetésnek. Ha ez csak de­cemberben válik ismertté a képviselő-testület előtt, rendkívül nehezen lesz képes előre kidolgozni a jövő évi városi gazdálkodási tervet. Azt már előre le­het sejteni, hogy az infláció ellenére, legfeljebb ugyanazokkal a keretszámok­kal kell majd gazdálkodni, mint eddig. Ez Paksra lefordítva: az idén körülbelül 600 millió forinttal számoltak, ennél többre jövőre sem lehet számítani. Ha ezt megkapja is a város, az előre tervezett 35%-os inflációt figyelembe véve ki lehet számítani, hogy ez mire lesz elég.- Tudjuk mindannyian, hogy nagyon kemény év elé néz a város és az egész ország.- Azok az önkormányzatok, amelyek a szinten tartást meg tudják való­sítani, elmondható, hogy nagyon jól dolgoztak! Én semmiféle jelentős be­ruházásra a következő évben nem látok lehetőséget, bár tudom, hogy a városban vannak feszítő gondok. A legégetőbb a szennyvíztisztító bővíté­se, ami szükséges és mindenképpen elvégzendő beruházás, rövid időn belül.- Hogyan kívánja a város lakosságát széleskörűen tájékoztatni a megho­zandó és meghozott döntésekről? A nyilvánosság milyen szerepet kap az ön­­kormányzat életében?- A nyilvánosság problémája az alakuló ülésen is szóbakerült. A képviselő­­testület abban állapodott meg, hogy a november 19-i ülés fogja megvitatni a nyilvánosság kérdését. A törvény szabályozása szerint a képviselő-testületi ülések nyilvánosak, hogy az érdeklődők, a város lakói ezeken az üléseken hoz­zászólhatnak-e, vagy csak végighallgathatják azokat, arra majd november 19- én születik döntés. A törvény előírása szerint állandó meghívottként a nemze­tiségi szószóló (nálunk a német nemzetiség) résztvesz az üléseken, tanácsko­zási, de nem szavazati joggal. Mindenkinek lehetőséget kell biztosítani - és ezt a törvény is előírja ~ az ülések előkészítésének megtekintésére, illetve a jegyzőkönyvekbe való betekintésre, a zárt ülések kivételével. Ezen túlme­nően a törvény nem szabályozza, tehát a testületnek kell eldönteni, hogy ho­gyan értelmezi a nyilvánosságot. Úgy-e, hogy ajelenlévők csak mint hallgatók vehetnek részt az üléseken, vagy úgy, hogy a véleményüket is nyilváníthatják az adott témával kapcsolatban. A törvény a „közmeghallgatás” intézményét ismeri és erre itt a városban is lehetőséget fogunk biztosítani, a legszélesebb körben. Ez azt jelenti, hogy a képviselő-testület egy előre meghatározott idő­ben mindenki problémáját meghallgatja és lehetőséget ad arra, hogyne csak a megválasztott képviselőiken keresztül juttassák el problémáikat a testülethez. A döntés-előkészítési fázisban természetesen a legszélesebb körű nyilvános­ság szükséges, hogy a meghozott döntések a legmegalapozottabbak legyenek. A nyilvánosság másik jelentős fóruma a városi újság. Meg kell teremteni ennek a lapnak azokat a feltételeket, hogy egy aktuális információkat adó lap lehessen. A Paksi Hírnök átfutási ideje hosszú, három hét. Mire a lap megjelenik, sok információ már aktualitását veszíti. Fontosnak tartom, hogy ebben a PAKSI HÍRNÖK 4 1990. NOVEMBER 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom