Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-14 / 3. szám
Dániel könyvének szociális tanítása (VI.) Nagyon valószínű, hogy a könyv IV. Epiphanes Antiochus korának terméke, mikor ez az istentelen és vérengző zsarnok ki akarta irtani a zsidókat a föld színéről azért, mert azok nem szűntek meg áldozni atyáik Istenének. Az üldözés és szenvedés e késői korszakában sok kegyes zsidó áhítattal gondolt nemzete legendás hírű hősére, Dánielre, aki hasonló megpróbáltatások között is hű maradt atyái Istenéhez, a zsarnokot megvetette és inkább kiáll az Oroszlánok elé, mintsem megalkudjon lelkiismeretével és Isten előtt gyengének találtassák. A könyvnek igazi rendeltetése az, hogy Istenben való mély hitet ébreszt és hirdeti a jónak a győzelmét a rossz felett. Célja tehát a tanító és nem a történeti elbeszélés. Tanítani, bátorítani, erőt adni és e késői kornak hitvallóit és vértanúit vigasztalni akarja egy régebbi korszak hitvalló hőseinek felsorakoztatásával. Dánielnek és társainak a visszautasítása, hogy nem akarnak enni a király asztaláról, bizonyos ételek a zsidó törvény által tanított tisztátalansággal függenek össze. Emellett tartózkodnak azért is, mert jól tudják, hogy az egyszerű ételekkel táplálkozó ifjak erősebbek, egészségesebbek, mint azok, akiket elpuhít a király eledele. A mértékletesség kiváló nemzetnevelő eszköz. A természetes életre semmi sem buzdít jobban, mint a jó egészség. Nabukodonozor sokat töprengő, tépelődő, vallásos lélek, aki szenvedélyesen kereste saját dicsőségét, miközben szépítgette, építgette fővárosát Babylont Belsazár az utolsó babyloni király csak a jelen pillanatnak élt. Nagy lakomája, melyet több, mint ezer főúrnak rendezett, azt az elvet testesíti meg, hogy „együnk, igyunk, mert holnap úgyis meghalunk”. -Nabukodonozor nagy falakat és palotákat szép függőkerteket épít. Mindenfelől nagy az anyagi jómód és csillogás, melyre olyan büszke, hogy felfuvalkodottá lesz. A gazdagság halmozódása, a mértéktelen fényűzés, egyesek erkölcstelen lustasága olyan gondolkodást eredményez, mely csaknem lehetetlenné teszi egy gazdag ember számára, hogy alázatos legyen. Nem volna-e jótétemény a gazdag számára, ha megszabadítanák gazdagsága feleslegétől? A hatalmas világbirodalmak szétbomlásának igazi oka a szegények elnyomása. Belsazár lakomáját több mint ezer főemberének adta. A szegény a kunyhójában azért pusztul el, hogy Belsazár és főemberei hízhassanak az ő verítékükből. A nagy szociális bűn Babylonnak a bűne: a lusta kicsapongó gazdag - az agyonhajszolt, verejtékező szegény. Ha az egyik nem emelkedett volna a szociális lépcsősor tetejére, a másik nem jutott volna a legmélyebb fokra. Az állam biztonságának egyedüli biztosítéka az igazságosság és a szeretet. A kormányzat manapság is elismert funkciója az, hogy megvédi az emberi tulajdont, holott főleg és mindenekfelett az állam legfontosabb tulajdonát, az embert kellene megvédenie. A szegényeket szeretni kell. Minden polgárnak alkalmat kell nyújtani arra, hogy keresete annyi legyen, melyből, ha becsületesen él, teljes, boldog és egészséges emberi életet élhessen. Személyi kötelességeinkről arra tanít e könyv, hogy a megszokott életmóddal és felfogással szemben meg nem alkudva, szilárdan állást kell foglalnunk, ha azok ellentmondanak Isten parancsának. Az aranykép ma is istene sok modern társaságnak. A könyv befejezése arra tanít, hogy bátran tegyük kötelességünk. Tegyük magunkért, családunkért. Becsületes munkát végezzünk embertársaink számára is. Családdal szemben való kötelesség végeztével ne felejtsük el, hogy mindannyian, mint polgárok, egy szociális szervezetnek is tagjai vagyunk. A társadalommal szemben való kötelességeinket örömmel végezzük. Törekedjünk arra, hogy a közösség ne legyen beteg, szegény vagy szenvedő. Legyünk Istentől megáldott polgárai hazánknak! Kőváry László • • Üzenetek Németh Miklósné: levelével felkerestük a helyi OTP vezetőjét a választ a következő számban olvashatja. L-né, Kurcsatov utca: Tisztelt asszonyom! Örömmel olvastam sorait a csokorba szedett jelenségek felkeltették figyelmünket és ötleteket adtak. Nagyon sajnáljuk, hogy nem merte aláírni a nevét és címét Kedves olvasók! Kérjük önöket hogy a szerkesztőség címére küldött leveleikben íiják meg nevüket és címüket Mi ugyanis a hozzánk küldött leveleket nem adjuk és nem is adhatjuk ki senkinek. Egy esetleges panaszos levél kivizsgálásakor a panaszos nevét nem közöljük azzal a szervvel, intézménynyel vagy személlyel, aki ellen a levél szól! Amennyiben a levélben kérik, hogy nevüket ne közöljük, akkor a sajtótörvény kötelez bennünket a kérés betartására. Arról nem is szólva, hogy ha levélben szeretnénk reagálni, nem tudjuk megtenni, hiszen ismeretlen a cím és név! Tisztelettel és bizalommal: Beregnyei Miklós A Rieg testvérek orgonája A képen látható orgona a paksi evangélikus templomban található. Sokan csodálják meg szépségét, gyönyörködnek hangjában. Hogy hány éves, kik építették, kik szólaltatták már meg, egyszerűbb, ha attól tudakolom meg, aki évtizedek óta töretlen hűséggel játszik rajta, kinek szívéhez nőtt a hangszer. Hoffmann Máriát az Evangélikus Gyülekezet kántornőjét kérdezem: - Az 1884-es esztendőből őrzök egy levelet, melyet nagyapám, aki kántortanító volt írt egyik újonnan érkezett kollégájának. Itt említi, hogy abban az évben fejezte be a gyülekezet a tűzvész által elpusztult templom helyén egy új építését és hogy oda új padokat és orgonát állítottak be. A hangszer tehát több mint 100 esztendős. A játszóasztal fölött ott áll az építőmesterek neve: Rieger testvérek. Az orgona mai hangzása már nem az eredeti. Trajtler Gábor orgonaművész tervei alapján 1977- ben felújíttattuk. Nehéz időszakot éltünk ekkor át Vasárnaponként csak egy-egy regiszter (sípsor) szólt, amin játszhattam, hogy ne maradjon kíséret nélkül a templomi ének. Megérte azonban! Sokak szerint szebb, tettebb lett orgonánk hangja. Evek óta rendezünk hangversenyeket. Első alkalommal Trajtler Gábor művész volt a vendégünk. Azóta többek közt Gáncs Aladár, Alföldy Boruss Csilla, Zászkaliczky Tamás orgonaművészek tették felejthetetlenné egy-egy esténket. Volt aki többször is visszatért, hogy a kitűnő hangszeren játszón. Én magam nem tudok meghatottság nélkül nézni az orgonára. Valahányszor a játszóasztalhoz ülök, mindannyiszor megragad a múlt a hangszer története. Ezen a több mint százesztendős orgonán kántorizált nagyapám, bátyám, vendégként játszott rajta apám. Idén lesz negyven éve, hogy a helyükbe léptem... Mert egy orgona története, emberek története. Azoké, akik építették, akik dallamot csaltak ki sípjaiból, akiknek szívéhez nőtt. B-né Pintér Márta FEBRUÁR 14. 9 PAKSI HÍRNÖK