Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
Aszály 1990 A Vörösmalmi-tóban alig van víz Kár a kukoricatáblában Károk az Aranykalász Mgtsz-nél A határszemle utáni napon kerestem fel Tamai Mihály elnököt és Ledneczky György agronómust, ők tájékoztattak a szövetkezet helyzetéről és kilátásairól. A kép amit felvázoltak igen szomorú, hiszen az aszály eddigi hordaléka és várható következménye 20 millió forintot vett ki a szövetkezet kasszájából. Az őszi búzával 400 000 Ft volt a kiesés, a szárazborsónál 670 000 Ft és a kukoricánál 11 millió a becsült veszteség. A napraforgónál még csak saccolni lehet a veszteséget, ami jelenleg 1 millió 300000 Ft, ám ez tovább emelkedhet. A veszteségek viszont napról napra emelkednek. A gyenge takarmányozás miatt a tehenészetben naponta 300 1 tejjel fejnek kevesebbet, ez az év végéig 60000 1 tej kiesését jelenti. A nagy hőség is megviselte az állatállományt, amely legyengült helyzetben van. Talán novemberig lesz elég az a kukoricamennyiség, ami termett és amit abraknak szánnak. Ugyanis a termett kukoricából 47 vagonnal ki kell osztani a tagok részére, mint járandóságot. Ez egyébként 25 q májusi morzsolt kukoricát jelent. Ezt a mennyiséget ki kell adni a háztájiba, hiszen az ott tenyésztett állatok léte függ ettől. A vezetés arra számít, terem annyi kukorica, amennyiből a tagság járandóságát kiadják és az év végéig abrakolni tudnak. A silókukorica is igen gyenge az idén, hiszen a három tábla áüaga nagyon siralmas. Az egyik táblán 99 q/ha, a másikon 120 q/ha, míg a harmadikon 141 q/ha volt a betakarított termés mennyisége. Ezzel szemben a normális az lett volna, ha 300 q/ha-t tudnak betakarítani. Az elmaradt eső miatt nem tudják elkezdeni az esedékes talaj-előkészítési munkálatokat sem. A szövetkezet területén április 1. és szeptember 1. között 207 milliméter csapadék hullott, az éves csapadékigény viszont 2400 milliméter. Az évek óta halmozódó csapadékhiány következtében a talajvíz 7 m alá került. A nagy vízhiányt jól példázzák a Biritói-tavak és a Vörösmalmi-tó is. A Vörösmalmi-tó teljesen kiszáradt, benőtte a sás. Tamai Mihály azzal zárja a feketekrónika adatainak sorát, hogy a kívülállók nem is sejtik mekkora veszélyben van a mezőgazdaság. Azt már én teszem hozzá, hogy ezt a veszélyt a természet teremtette, ám a mezőgazdaságot más dolgok is veszélyeztetik...- BM -Paksi Állami Gazdaság A városi tanács és a Paksi Állami Gazdaság közös bizottságot hozott létre annak megállapítására, milyen veszteség érte a gazdaságot az 1990-es aszály következtében a biritói kerületben. íme a szomorú jegyzőkönyvi részlet: A bizottság a kerület Paks városhoz tartozó határrészét bejárva becslés alapján az alábbi aszálykárt állapította meg: Sorsz. száma a tábla ter.ha helyrajzi sz. növény megnevezése becsült kár terv %-ban í. B-6 62 0172 takarmánykukorica 45 2. H-2 19 0229/1 takarmánykukorica 55 3. H-7 42 0213 takarmánykukorica 45 4. B-2 29 0267 silókukorica 35 5. B-7 16 0255,0264/1 silókukorica 60 6. B-l 75 0373,0374 lucerna (álló) 15 7. H-3 19 0227,0233,0235 egyéb évelő (fű) 30 Összesen: 262 ha. Csatornázási munkálatok A Paksi Városi Tanács az eddig ellátatlan Rákóczi-Pál-Györkönyi úttól északra eső területek számára megépítteti a szennyvízgyűjtő csatornák A Dózsa Gy. úti főcsatorna keresztmetszete nem búja el a további terhelést, ezért a Táncsics út végén lévő átemelőig kell a csatornát kiépíteni. Ezen a szakaszon az átmérő 400 mm, így a későbbi alvégi szennyvízhálózat is ráköthető lesz. A munkák kivitelezője a Pécsi KÉV. A csatorna teljes hossza 1710 fm. A beruházás költsége áfával 16250000 Ft A három utca lakóinak - Rákóczi, Pál, Györkönyi - 90%-a már befizette a 13 000 Ft-os közműfejlesztési hozzájárulást amely 1200000 Ft-ot tesz ki. 1990. OKTÓBER 1. 19 PAKSI HÍRNÖK
