Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-01 / 19. szám
tájékoztatója A paksi tűzoltó-parancsnokság második alkalommal jelentkezik a „Paksi Hírnök” hasábjain. Az első jelentkezés óta eltelt időszak - augusztus hónap - az ország tűzoltósága és a paksi tűzoltóság számára is emlékezetes hónap marad, sajnos rossz emlékű. Statisztikánk alapján az 1 hónap leforgása alatt 55 alkalommal vonult egységünk tűz- és káresethez, ebből 2 alkalommal gépjármű-balesethez, melyek szintén tűzesettel is párosultak. Az említett időszakban keletkezett tűzkárérték 950000 Ft. Tűzoltóinkat és technikánkat sem kímélte a forró nyár. Voltak olyan kiemelkedő napok, hogy a 34-36 °C-os hőségben tűzoltóink egy szolgálati napon 9 esetben vonultak tűzhöz, egyik tűzesetből még be sem érkeztek állomáshelyükre, már útközben riasztották őket a másik tűzeset helyszínére. A laktanyába érkezve elcsigázottan, füstösen, kormosán még le sem ültek, hogy elfogyasszák kihűlt ebédjüket, ismét megszólalt a riasztást jelző csengő. Ki-ki egy darab kenyeret dugott a zsebébe és a következő tűzesethez vonulva fogyasztotta el zsebből, az ebédnek kinevezett gyűrött kenyérdarabját. A hőség és a gyakori igénybevétel sajnos elöregedett technikánkat sem kímélte. A 15 évesnél is öregebb gépjárműfecskendőink gyakran hibásodtak meg. A tűzesetek számának ugrásszerű megnövekedéséért azonban nem lehet csak a mostoha időjárást felelőssé tenni. A tűzeseteket követő tűzvizsgálat által megállapított keletkezési okok 90%-ában az emberi gondatlanság, hanyagság játszik szerepet. A Földművelési Minisztérium által elrendelt országos tűzgyújtási tilalom - mely megjelent tévében, rádióban, sajtóban - ellenére a tűzesetek nagy része szabadban tüzelés, gaz- és avarégetés következtében keletkezett, természetesen a tűzgyújtó személy a helyszínről rendszerint eltűnik, kiléte ismeretlen marad, és ezáltal a felelősségrevonás is elmarad. Az egy hónap tűzesetei közül 3 esetben indult vizsgálat gyújtogatás alapos gyanúja miatt ismeretlen elkövető ellen. Még pár sorban az emberi felelőtlenségről és a közönyről: A gépjárművel közlekedők látják, hogy ég az országút mentén az árokparton a száraz fű, gaz, a tűz még csak 1-2 négyzetméter nagyságú, a „tisztelt utazó” ahelyett hogy törne egy zöld faágat és elvemé a tüzet, beautózik a 10-15 kilométerre lévő tűzoltólaktanyához, vagy telefonfülkéhez és jelzi a tűzoltóságnak a tüzet. A tűzoltóság azonnal kivonul a helyszínre és szerencsés esetben egy Jobb szándékú utazó” már eloltotta a tüzet, vagy más esetben már nagy kiteijedésű, és jelentős kárral járó tűzesettel áll szemben. Ezúton is ismételten kérjük az állampolgárokat, hogy ha tüzet észlelnek, a tűzjelzése mellett azonnal kezdjék meg a tűz oltását is, mert ezzel jelentős anyagi értékeket menthetnek meg, és az mindanynyiunk érdeke. Fogjunk össze és dolgozzunk közösen azon, hogy elszegényedett hazánkban minél kevesebb anyagi javak semmisüljenek, és porladjanak el a tűz által! Paksi Tűzoltó-parancsnokság Szennyvízelvezetés és betonozás a Lánc utcában Nukleáris ismeretek O Paks adott otthont az ország első atomerőművének, jogos igény, hogy a paksiak az országos átlagnál tájékozottabbak legyenek az erőmű működésével, kockázatával és biztonságával összefüggő kérdésekben. Sorozatomban néhány alapvető ismeretet szeretnék közreadni, nem tudományos alapossággal, de mindenképpen megbízható, szakirodalmi háttérrel rendelkező módon. Örülnék, ha kérdéseikkel segítenének abban, hogy miről újak, illetve mit kellene részletesebben ismertetnem. Az anyag szerkezete A minket körülvevő anyagi világ mibenléte, szerkezete évezredek óta foglalkoztatja az embereket. Számos elmélet született, melyek egyre inkább megközelítik a valóságot, de az is igaz, hogy minden megoldott probléma újabb kérdéseket szül, a megismerés lehetőségei végtelenek. Ókori elképzelések Az ókori ember négy őselemet különböztetett meg, melyekkel jól le tudta írni az általa ismert világ működését. Ezek a víz, tűz, föld és levegő voltak. Demokritosz több mint kétezer évvel ezelőtt, pusztán spekulatív alapon arra a következtetésre jutott, hogy az anyag egy darabig osztható, de egy határon túl ennek vége kell hogy legyen, azaz kell lennie egy elemi építőkőnek, ami az anyag legkisebb, tovább már nem osztható része. Az atomosz görög szó pont ezt fejezte ki, azt jelenti, hogy oszthatatlan. A modem kor felfedezései A kémiai ismeretek a XVIII-XIX. században ugrásszerűen fejlődtek, az atomok létére számos kísérleti bizonyíték született. Nyilvánvalóvá vált, hogy vannak elemek, illetve vegyületek, és hogy egy-egy adott vegyület mindig állandó súlyarányban tartalmazza az őt alkotó elemeket. Amikor már elég sok elem atomsúlya volt ismert, Mengyelejev addig ismeretlen elemek létét, sőt fontosabb kémiai tulajdonságait is meg tudta jósolni. Az elektron felfedezése (1897 Thomson) rámutatott arra, hogy az atom összetett dolog, szerkezete van. A felfedezést követő intenzív vizsgálatok során Rutherford kimutatta, hogy az atomokban a negatív töltésű elektronokon kívül jelenlévő pozitív töltést hordozó rész igen kis térfogatban koncentrálódik. Az atomnak ez a része az atommag, a körülötte elhelyezkedő elektronok alkotják az elektronburkot. Bohr továbbfejlesztette a Rutherford-féle atommodellt, és kidolgozott egy olyan elméletet, mely szerint az adott atomhoz tartozó elektronok különböző sugarú elektronpályákon keringenek az atommag körül, egy-egy pályához diszkrét kötési energiák tartoznak, amelyek jellemzők az adott atomra. Meghatározta azt is, hogy egyegy adott sugarú pályán maximum hány elektron tartózkodhat. Elméletét igen sok kísérleti tény támasztotta alá. Ismertté vált az is, hogy az atommag pozitív töltését a protonoknak nevezett elemi részecskék adják, melyek száma egyenlő az atomhoz tartozó elektronok számával. Chadwick 1931-ben felfedezte a neutront. A neutronok a protonokhoz hasonlóan az atommagban találhatók, elektromosan semlegesek, tömegük egy kicsivel nagyobb a protonok tömegénél. Később sok olyan kísérleti tapasztalat gyűlt össze, amelyek még a továbbfejlesztett Bohr-féle atommodell segítségével sem voltak értelmezhetők. E tény azt bizonyítja, hogy az atomok biztosan nem olyanok, mint amilyennek őket a Bohr-féle atommodell igen szemléletesen leírja. Az újabb és újabb modellek (kvantummechanikai modell, sávszerkezetmodell, kollektív modell stb.) mind alkalmazhatók bizonyos jelenségek értelmezésére, de az anyag szerkezetét tökéletesen leíró, minden kérdésre válaszoló modellt a tudomány még nem dolgozott ki. A radioaktivitást, az ionizáló sugárzások és az anyag kölcsönhatását, az atomerőmű működését a Bohr-féle atommodell alapján meg lehet érteni, ezért a továbbiakban azt fogom használni. (Folytatjuk.) RÓSA GÉZA 1990. OKTÓBER 1. 13 PAKSI HÍRNÖK
