Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-14 / 3. szám

Megújult könyvesbolt 1990. január 22-én megváltozott szervezeti keretek között újra megnyílt az áfész Szent István-téri könyvesboltja. Érdeklődésünkre dr. Müller Jánosné kereskedelmi osztályvezető a következőket mondta:- A bolt szerződéses üzemeltetésben működik a továbbiakban, ami a könyves szakmában új forma. Ez teljes önállóságot biztosít a bolt vezetőjének minden területen. Az átszervezést az áfész vezető­sége kezdeményezte, mert a régi forma már nem volt gazdaságos. Nagy volt az elfekvő árukészlet, a „holt anyag”, amely gátat szabott az új könyvkt beszerzésének. A régi árukészletet az áfész felajánlot­ta, a Városi Könyvtár közvetítésével a romániai magyarlakta terüle­tek könyvtárainak, iskoláinak illetve a paksi és a városkörnyéki isko­lák állományának gyarapítására. A megmaradt készletet a közeljö­vőben Paks néhány üzletében kiárusítják. Az áfész kezdeményezé­sében megfelelő partnerre talált Péter Jánosné személyében, aki 1983 óta vezeti a boltot. Pétemé, Irénke elmondta, hogy a boltban nyitáskor csak forga­lomképes áru maradt, ami az elmúlt 1—2 év könyv-, hanglemez- és kazetta-„termését” jelenti. Ami a jövőt illeti, igyekszik kihasználni az önállóság adta lehetőségeket. Egyelőre a KÖNYVERT-tel van szer­ződése, de szeretne személyes kapcsolatot kiépíteni a különböző újonnan alakult kiadókkal, kft-kel, hanglemez-társaságokkal, hogy biztosítani tudja a kurrens anyagok vásárlóhoz való gyors eljuttatá­sát. Az árukészlet feltöltése után természetesen továbbra is szeretné folytatni a bizományosi árusítási formát, amelyben számít régi meg­bízható partnereire. HÁ. OTP­„kedvezmények” Bár a különféle rendeletekben foglaltak szerint az OTP-tartozá­­sok kedvezményes - egy összeg­ben való - visszatérítésére már a hatvanas évek óta van lehető­ség, nemigen éltek vele az adó­sok. Nem, mert a 3%-os kamat igen kedvező volt. Még a 45%-os állami kedvez­mény sem volt kellően ösztönző. Decemberben azonban, amikor hírét vette a lakosság, hogy a kedvezmény 45-ról 25%-ra csökken januártól, s egyre több­ször került szóba a helytelenül kamatadónak nevezett új teher, az adósok hirtelen ki akarták egyenlíteni tartozásukat. Köztük elsősorban azok, akik 10 évnél hosszabb ideje vették igénybe a kölcsönt Az OTP paksi fiókjában négy nap alatt hatszáz adós fizette ki tartozását Ez a tartozás nem­csak lakásépítési kölcsön volt hanem egyéb építési jellegű köl­csön is (tatarozás, bővítés, kor­szerűsítés...) Naponta 145-150 ügyfelet szolgáltak ki. Ez nem mehetett volna ilyen viszonylagos gyorsasággal, ha az OTP nem az ügyfelekkel egyeztetett űn. kalkulált összeg befizetését kérte volna. A pontos kamatelszámolásra nem volt lehe­tőség, de ígéretet kaptak az ügyfe­lek, hogy 1990 első negyedében megkapják a pontos és végleges elszámolást Enyhült a fiókra nehezedő nyomás, mikor megtudta a la­kosság, hogy időbeli haladékot kapott: aki december 31-ig beje­lentette törlesztési szándékát az január 15-ig kiegyenlíthette tar­tozását. HÁ. Jó üzlet a színesfém-kereskedelem A feszültség alatt lévő kábeleket is levágják Életszínvonalunk rohamosan csökken. Megállítani az inflációt nem tudjuk, s reményünk sincs arra nézve, hogy belátható időn belül ez változni fog. Mindenki úgy él, ahogy tud. Vagy nadrág­szíján húz egyet vagy többet vál­lal, a belerokkanásig. De nem ki­fizetődő, hiszen az egészség ro­vására megy. Aztán meg ott van az adó! Az elvisz mindent Mindenki úgy él, ahogy tud. Tisztességes munkából, bérből és fizetésből. Sokan, de nem mindenki! A kereskedelem ősi foglalko­zás, alapjain társadalmak szület­tek, virágoztak fel. S ha jól pros­perált mindez, akkor évszáza­dok viharai sem döntötték meg a fennálló rendet A kereskedelem ma jó üzlet. Az illegális még jobb. Nagyobb a haszon, ami viszont nem ará­nyos a ráfordított munkavégzés­sel. Hát nem könnyebb így? Ad­va van egy „vállalkozó” és adva van egy raffináltan kiépített ke­reskedelmi csatorna. A többi már csak megegyezés kérdése. Jól jár mindenki: a „vállalkozó”, mert minimális anyagi áldozat árán viszonylag „tisztességes” sápot húz. A kereskedő, mert szinte „ingyen” busásabb ha­szonnal adja el az árut. És a csatorna, még nyitott. És a csatorna végén mi vagyunk, bérből és fizetésből élők, akik örülhetünk egyáltalán, ha a „tisz­tára mosott” lopott holmit meg­­vehetjük. Nagyobb mértékű ká­bellopások és színesfém-eltulaj­donítások általában az iparilag fejlett és kiemelt körzetekre jel­lemző. Pakson és környékén 1987. évben történtek ilyen jelle­gű bűncselekmények. Ezek szá­ma később, az 1989. év június és szeptember közötti időszakban ismét jelentős mértékben meg­nőtt. A korábban jelzett időpont­ban nem csupán kábellopások történtek, hanem különféle szí­nesfém alkatrészek, gépek tarto­zékainak eltulajdonításai is fel­színre kerültek. A tolvajok meg­látogatták a PAV Bérig, terüle­teit ugyanúgy, mint a helyi MÉH- telepet, ahonnét préselt színes­fém tömböket vittek magukkal. A nyomozás során megállapí­tották, hogy a vállalatok és ma­gánszemélyek sérelmére elköve­tett bűncselekményekben több helyi lakos is részt vett Ezek az emberek kisebb-nagyobb cso­portokba tömörülve követték el tetteiket Részben átfedéssel, amely azt jelenti, hogy egyidő­­ben, pl. a Berig.-területről, vala­mint Paks város határában lévő beruházással kapcsolatos válla­latok munkaterületeiről vitték el az anyagot Semmitől sem riadtak vissza, hiszen feszültség alatt álló kábe­leket is levágtak. Ilyen pont volt a tekepálya építkezési része, ahol a megcsonkított kábeleket össze­tekerték és úgy vitték magukkal. Nem voltak biztonságban a ma­gánházak építkezői sem, mert oda éppúgy bemerészkedtek munkájukat elvégezni. Jellemző volt hogy több lakásról az ideig­lenesen kiépített tápkábelt is el­vitték. Értékesítésük, kiépült legális felvásárlói hálózaton keresztül történt oly módon, hogy a keres­kedők szinte megrendeléssze­­rűen érkeztek meg. Az sem volt ritka, hogy előre megállapodtak a bűncselek­mény elkövetésének napjáról. A feldarabolt és leégetett kábelek aztán bekerültek a csatornába. Sajnos ezeknél a bűncselek­ményeknél szinte bebizonyítha­­tatlan az anyag eredete. Szomorú tény még az is, hogy több esetben fiatalkorúakat von­tak be a cselekmények elköveté­sébe. Sőt előfordult olyan eset is, amikor gyermekkorú is tevő­legesen részt vett a tolvajlások­­ban. Az okozott kár értékeinél a szóródás igen nagy. Csak néhá­nyat említek: 14 488 Ft 117 585 Ft 7150 Ft 50000 Ft 19 Ft Az elkövetések időpontjai álta­lában a hétvégék, ugyanis ekkor őrzik legkevésbé az adott terüle­teket. Napszakokként a kora esti és éjszakai órák a jellemzőek. Nyomozati tapasztalatok tá­maszfiák alá, hogy azoknál a gazdasági egységeknél, ahol az őrzésvédelmi feltételek jobbak, a raktározási rend szigorúbb, a bi­zonylati fegyelem pontosabb, ott minimálisra csökkenthető a bűn­­cselekmények száma. László-Kovács FEBRUÁR 14. 5 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom