Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-04 / 17. szám

Ev- és hófordulónaptár 1848. szeptember 13. Csapó Vilmos dunaszentgyörgyi származású őr­nagy lett a Tolna megyei nemzetőrség parancsnoka. Az ozorai hőstett egyik kiemelkedő vezéralakja volt. 1893. szeptember 1. megnyitotta kapuit Paks első középiskolája, a polgá­ri fiúiskola 90 növendékkel. 1897. szeptember 26. a paksi Katolikus Legényegylet megrendezte első szüreti mulatságát. 1909. szeptember 20. felállították Pakson is a Magyar Királyi Adóhiva­talt, mely a községháza emeleti helyiségeiben helyezkedett el. 1909. szeptember 30. Paks elöljárósága nyilvánosságra hozta a községi villanytelep létesítésére kiírt pályázatot. 1910. szeptember 21. átadják a 20 000 korona költséggel épült zsidó sze­­retetházat, amelyet a Deutsch testvérek és Steiner Salamon alapított. A fenntartásáról a Szent Egylet és a hitközség tagjai gondoskodtak. 1912. szeptember 13. megnyitotta kapuit a Gyermekvédő Egyesület te­lepe, ahol 300 gyermekről gondoskodtak. 1917. szeptember 17. megalakul az Országos Stefánia Szövetség Paksi Fiókegylete. 1919. szeptember, megalakul a Keresztény Nemzeti Párt Paksi Szer­vezete. 1928. szeptember 11. a Paksi Ipartestület Körzeti Ipartestületté alakul. 1945. szeptember, megnyitja kapuit a paksi kereskedelmi középiskola. 1965. szeptember 6. megnyílt a Halászati Szövetkezet „Paksi Halász­­csárdája”. (Az adatok a Paks monográfiájából valók.) A Május 1. utca Igenis lehetne, ha minél több olyan utcája lenne a városnak, mint a Bercsényi, Katona, Kis­faludy, Vadász, Vak Bottyán. Ilyen a Virág utca is és a belőle nyíló Május 1. utca, ahol a 2-es szám alatti lakás kertjében és utcai részén évről évre szín­pompás virágok ejtik ámulatba az arra járókat. Kerti Ferenc és felesége An­­nuska, ma is megérdemlik azt a táblát, amelynek címe „Száz­szorszép” utca. Sajnos nem mondhatunk ha­sonló szépeket a lakótelepi ut­cákról. A költségvetési üzem dolgozói hiába igyekeznek, ha mi, az itt lakók pontosan ellen­kezően reagálunk. Keresztül­kasul járunk a pázsiton, tapos­suk a gyepszőnyeget, a kisfákat gyermekeink kihuzgálják, a ne­mesebb virágokat elvisszük. Vajon miért? Talán nem szok­tunk hozzá a széphez és a rend­hez? Vagy ennyire eldurvul­tunk?- Nem valami szép látvány - valószínű fertőző is - a lakótele­pi homokozókban dolgukat végző kutyák. Nagyon szép dolog az állatok szeretete, de nem a 40-50 trf-es lakótelepi lakásban. Bár az ál­lattartók gondjain enyhít a lakó­telepen megnyílt kutyakozme­tika. Polgártársi üdvözlettel: Bálint István olvasó Üzenet a mának! Emlékezés Kölcsey Ferencre „A Haza minden előtt...” örök ér­vényű üzenet ez számunkra Köl­­cseytől. Követendő az életút, a meggyő­ződése mellett kitartó ember min­dennel dacoló nagysága. 200 éve született, és hajdan pa­pírra vetett sorai ma igencsak érvé­nyesek. Nagyon könnyű lenne mél­tatni személyiségének senkiéhez nem hasonlítható varázsát, belső küzdelmekben kovácsolódott em­beri nagyságát, megejtő humaniz­musát és ellenségeiben is tiszteletet parancsoló bátorságát. Jobbítanai akart mindig, ezért vállalta minden­kor az ellenzéki szerepet, csak ön­maguk és nem a köz érdekeit szol­gálókkal szemben. Tudatosan tette, amit tett, soha nem törődve önös érdekeivel. Erről ő maga így ír: „...tetszik a hatalmasoknak rám is neheztelni: s kedvök telik benne, ha magányos helyzetem körülményeiben is bánt­hatnak. És fegyvertelent bántani, éppen eltapodni is, nagyon könnyű dolog; olyan könnyű, hogy az elta­­podónak dicsőséget nem adhat.” Hol van hírük azoknak az embe­reknek, akik bántották? Nevük ta­lán csak azért maradt fenn, mert a géniusz megemlítette őket, szépen formált szelíd-kemény mondatok­ban: ,A velünk ellenkező vélemé­­nyűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak.” Soha nem adta fel elveit, meg­győződését. A legtöbbet tette, amit írástudó egyáltalán megtehetett: példát adott nagyságból, kitartás­ból, emberségből, hazaszeretetből. Szatmárcsekén mindig van friss virág a síremlékén. Most több, mint máskor. A város nevében is; vadvirágcsok­rot tettem megemlékezésül a sírhe­lyére. Ez illik jobban hozzá, mint a gyorsan hervadó rózsakoszorú... L. NÉMETH ERZSÉBET A „Paks városért” mozgalmat bejegyezték a cégbíróságon A Hírnök rendszeresen tájékoztatta az olvasókat a Paks városért mozgalom hí­reiről - eseményeiről. Augusztus 6-án a mozgalom közgyűlésén úgy határoztak a résztvevők, hogy az eredeti célkitűzések megtartásával egyesületté szerveződnek. Ennek az elhatározásnak egyetlen oka van: a mindenkori helyhatósági választáso­kon képviselőjelölteket kívánnak indítani. Ez az igény érlelődött meg a várost szerető, azért mindig tenni akaró emberek egy jelentős csoportjában. Nagyon sokan vannak, akik nem tar­toznak párthoz, pártokat képviselni nem kívánnak, ám úgy érzik, hátrány­ba kerültek a pártokkal, párttagokkal szemben akkor, ha a település gondjáról-ba­­járól és jövőjéről kell dönteni. Szavukat szeretnék hallatni minden olyan fórumon, ahol a város életével kapcsolatos ügyeket-eseményeket tárgyalják. Ezért lett a mozgalomból jogüag jegyzett egyesület. A korábban megfogalmazott célok válto­zatlanok, amint az az egyesület nevéből is kicseng: a városért, a város érdekében kíván tenni, minden más érdektől függetlenül. Beregnyei PAKSI HÍRNÖK 10 1990. SZEPTEMBER 4. ^Virágos Paks

Next

/
Oldalképek
Tartalom