Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-08-21 / 16. szám

Fűben,fában, vadvirágban... (I.) Balról jobbra haladva: Szent Vendel a pásztorok védöszentje; Corpus; Szent Flórián a tűzoltók védőszentje; Nepomuki Szent János a vízimolnárok védőszentje. A Szent István téri bazársorról, megszokott helyükről egy évig hiányoztak a szobrok. Restaurálták őket. Nepomuki Szent János, Szent Vendel, Szent Flórián és a Corpus (Ke­reszt) XVIII. századi barokk, életnagyságú durvamészkő festett szobrok. Alkotóik ismeretlenek. Az idők során az esőtől megkoptak, szürkévé váltak a por, a piszok lerakódása következtében. Újra régi szépségükben gyönyörködhetünk bennük, megköszönve a Képzőművészeti Főiskola hallgatóinak és Szabó Péter szobrász-restau­rátornak gondos munkáját. (A restaurálásról későbbi időpontban még beszámolunk.) - LA -A búza zöme exportra Egy régi kínai közmondás szerint a „csillagok az ég virá­gai”. Ha önkényesen átmagya­rítom ezt a mondást úgy, hogy az erdők, mezők, kertek csilla­gai a virágok, nem hiszem, hogy messze járok az igazságtól. Üres lenne az életünk e százszí­nű, százillatú csoda nélkül, amit egyszóval természetnek hív­nak. Mennyi titkot, mennyi erőt rejt magában, lassan-lassan már elfelejtjük. „Fűben, fában orvosság van” - mondták a régiek és használ­ták is évszázadokon át megőr­zött tudásukat. Gyógyítás vagy kuruzslás? Teszi fel a kérdést a 20. század embere. Érdemes-e beszélni er­ről, amikor a gyógyszertárak­ban ezrével készülnek a szinte­tikus gyógyszerek? Akármi is erre a kérdésre a válasz, a növényvilág továbbra is a gyógyítás kincstára marad. Az ókori kultúrákban (Mezo­potámiában, Kínában, Indiá­ban, Egyiptomban ilyen nem volt. A Görög, a Római biroda­lomban az i. e. VI. évezredtől kezdve már több száz gyógynö­vényt tartottak számon. A gyógynövények ismerete egy­ben hatalmat is jelentett. A gyógyítást misztikus, vallá­si szertartások kíséretében va­rázslók, papok, sámánok, a honfoglaló magyarok körében pedig táltosok végezték. Kései követői voltak szinte napjainkig a füves- vagy más néven javas­­asszonyok. Több mint kétszáz hazai nö­vényfaj gyógyhatását a tudo­mány ma is elismeri. Jó lenne, ha egyre többen használnánk a természet „pati­káját” úgy, hogy nem feledkez­nénk el közben annak védelmé­ről, óvásáról. Sokszor nem is gondolunk arra, hogy egy-egy jelentékte­lennek tűnő gyomnak, gaznak minősített növényben mekkora erő lakozik. Kirándulás közben, ha meg­sértjük az ujjúnkat, rögtön rag­tapaszt nyomunk rá, pedig jobb célt szolgálna erre egy darab la­pulevél, amivel lépten-nyomon találkozunk. Remek vérzéscsillapító hatá­sú. A mindenki által jól ismert gyermekláncfű minden íze-por­­cikája gyógyító erejű, s ezt tud­ják az ókortól kezdve. Jelenleg teakeverékekben használják, vértisztító, gyomor­erősítő hatása miatt. A vérehulló fecskefű is régóta ismert a népi gyógyászatban. Fájdalomcsillapító hatása a morfinéhoz hasonló. Friss haj­tásának a nedve irtja a szemöl­csöt, erősíti a szemet. A ka­kukkfű virágából köhögéscsilla­pító tea készülhet, de ízesíti a húslevest és a vadhúsok fűsze­rezéséhez is kiváló, éppúgy, mint a szárított bodzavirág. Kedvelt időtöltésem a kirán­dulás, kóborlás. Ilyenkor gyűj­tök egy-egy zacskónyit azokból a kincsekből, amit két kézzel nyújt felénk az erdő, mező kora tavasztól, késő őszig. Mindenkinek ajánlom ezt a szórakozást, mert sokkal íze­­sebb a magunk által szedett gyógy- és fűszernövény, mint a boltban vett. Kedvcsinálónak ajánlom az éppen most érő fe­ketebodzából készült dzsem el­készítési módját: Az érett feketebodzát vízzel leöblítjük és leszemezzük. Egy kg gyümölcshöz 80 dkg cukor­ból, 2 dl vízzel sűrű szirupot fő­zünk, belekeverjük a gyümöl­csöt, és erős tűzön addig főz­zük, amíg kissé sűrűsödni nem kezd. Forrón üvegekbe töltjük, le­zárjuk és száraz gőzbe rakjuk. Köhögés elleni jó háziszer. Sü­temények pikáns ízesítője. Vigyázat, a gyalogbodza mér­gező! l. Németh Erzsébet Vége az aratásnak, a ter­ményt behordják a földek­ről, vagy a saját tárolókba, vagy eladják a gabonaforgal­mi vállalatoknak, vagy más vevőknek. Paks és környéke búzater­mésének zömét a gabonafor­galmi vette át, csak a gazda­gabb termelőszövetkezetek rendelkeznek saját tárolók­kal és ezek nem adták át a terményt, hanem később ér­tékesítik. Az idén a Paksi Állami Gazdaság is adott át a gabo­naforgalmi vállalatnak 100 vagon terményt. Egyedül a Dunamenti Tsz és a bölcskei tsz tartotta meg termését. János Ágoston, a gabona­forgalmi vállalat helyi kiren­deltségének vezetőjétől tu­dom mindezeket, őt keres-PAKSI HÍRNÖK 12 1990. AUGUSZTUS 21.

Next

/
Oldalképek
Tartalom