Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-31 / 2. szám

Árui lázi körkép- áremelés előtt Az év végi ünnepi hangulatunkat igencsak nevatívan befolyásolták a várható áremelésekről szóló hírek. Közben a romániai események is rontották közérzetünket és fokozták a felvásárlási lázat Kiváncsi voltam arra, hogyan vi­selték el a kereskedelem dolgozói a vásárlói rohamokat? * A lakótelepi 10-es ABC vezető­je, Borda Jánosné így jellemzi helyzetüket:- Az idén bőven voltak gondjaink, mert a nagykereskedelmi vállalatok akadozva teljesítették igényeinket Mivel a vásárlók egy része zsák­számra vitte a cukrot és a lisztet így ezekből az árukból nehéz volt az utánpótlást biztosítani. Gyakorta hiányzott és hiányzik is a rizs, az ét­olaj, a margarin, vagy mosóporok, belsőségek és a bőrös hús. Igaz, a tő­kehúsból is akadozik az ellátás, most is csupán 350 kg-ot kaptunk, amely hamar elfogy, hiszen hosszú sor áll a pult előtt. Olyan információim van­nak, miszerint az emberek felvásá­rolják az árut hűtőládákban és gará­zsokban halmozzák fel azt, így pró­bálják enyhíteni a családi kassza megterhelését, ami január 8-tól majd ismételten bekövetkezik. * A Szent István téri ABC veze­tője, Magyar Józsefné éppen be­tegszabadságról jött be.- Muszáj bejönnöm, merta hétvé­gén meg kell csinálni a leltárt és az új árazásokat Nagy a dolgozóink leter­helése, amit a forgalmunk is bizonyít Több mint 6 millió forint volt a for­galmunk eddig, az előző év 4—6 mil­lió forintjával szemben. Számunkra öröm volt, hogy az étolaj kivételével nem volt áruhiá­nyunk. Igaz, a lisztünk Szilveszter napján elfogyott, mert mázsaszámra vitték az emberek. December 19-én volt egy 10 száza­lékos kedvezményes vásárlási ak­ciónk a nyugdíjasok részére. Ekkor mázsaszámra vitték a lisztet, cukrot és egyéb áruinkat Volt olyan ve­vőnk, aki csak húsból 19 000 Ft ér­tékben vásárolt Egyébként rengeteg húst eladtunk. Nagy volt a decemberi forgal­munk, mégis megálltunk egy percre, amikor az MDF meghirdette ezt az emlékezést és mi is gyertyákat gyúj­tottunk a boltban a romániai áldoza­tok emlékére. Igaz ugyan, hogy a szocialista brigádmozgalom meg­szűnt de mi egy brigádnak érezzük magunkat és pénzt fogunk felajánla ni a romániai népek megsegítésére. * Végül a lakótelepi Csemege­­áruházát kerestem fel, ott a bolt vezetője, Giedli Zsolt így össze­gezte a decemberi helyzetüket:- Addig, amíg az ünnepek előtti hónapokban - általában a fizetések idején - 2-300 000 Ft volt a napi be­vételünk, addig a decemberi forgal­munk dinamikusan emelkedett, és az ünnepek előtt már elérte a napi 400000 Ft-ot Ez azért nagy teljesítmény - és a dolgozóimat én azért becsülöm, de egyben sajnálom is - mert sehol a városban nincs olyan elavult pénz­tárgéppark mint nálunk. Ezek a 20 éves gépek lassúak, pontatlanok és megbízhatatlanok. Mi növelni tud­tuk volna a forgalmat, de a gépek miatt leszűkül az áteresztő kapacitá­sunk. Áruhiányról nem panaszkodha­tok - az olajon kívül - mindent be tudtam szerezni. Bár a Füszértnél óráról órára változik a helyzet, de mi együtt élünk velük, jó a kapcsolatunk és mindenben segítenek. * Végül mindhárom üzletvezetőtől megkérdeztem, hogyan alakulnak a bolti lopások. A kapott válaszok megdöbbentettek, mert lassan az áru beszerzése helyett ez lesz a leg­nagyobb gondjuk. Egyöntetűen vallják: nagyon el­szaporodtak a lopások. Három cso­portba lehet sorolni az elkövetőket: gyermekek, nyugdíjasok-kispénzűek és a harmadik csoportba azokat, akik szórakozásból - dicsekvés szán­dékával követik el tetteiket Bizonyos körökben azzal dicsekszenek, hogy mit sikerült lopni ebben és ebben a boltban. Védekezni csak vásárlóknak öltö­zött rendészekkel lehet - erre készül­nek - vagy mint a nyugati boltokban: csíkos-sávos árujelzésekkel. Az utób­bira semmi esély, így az első változat beállításán gondolkodnak. Giedli Zsolt elmondotta, hogy ő egy pár évvel ezelőtt Budapesten ilyen rendész volt és egy délelőttös műszakban 48 főt ért lopáson. Ez volt a csúcs. A nagy leterhelés és lopások miatt idegesek az eladók, a vevők az árak miatt dúlnak-fúlnak, így nem csoda ha egy pillanat alatt parázs veszeke­dés robban ki a vevő és az eladó kö­zött Beregnyei A volt MSZMP székháza ez év ja­nuárjától a városi tanács tulajdoná­ba került Szakemberek bevonásá­val megkezdődött annak vizsgálata, hogy mire lehetne hasznosítani az épületet A vizsgálatok eddigi eredményei azt mutatják, hogy egészségügyi in­tézménnyé nem lehet átalakítani. Volt olyan elképzelés is, miszerint a jelenlegi tanácsi épületet alakítsák át egészségügyi objektummá, a tanács pedig költözzön át a volt székházba. Közben kiderült, hogy a tanács épü-Párhuzamos gondolatok: a könyvtárban Az erőmű ontja a villamos ener­giát, amely éppenséggel „fényként teljesíti feladatát”. Nem messze tőle a városi könyv­tár, ahol ez az energia rosszul értéke­sül: rossz a megvilágítás, ha nem is a lux- és lumen-értékek, mivel ezt mér­ni nincs módom, de a szemnek min­denképpen rossz. Az elme pallérozódhat, épülhet itt, a szem meg romlik. Huzamosabb ott tartózkodás után vibrál az olvasó szeme, már azoké, akik sokat olvas­gatnak itt A 250 wattos, korszerűtlen, kör­nyezetbe nem illő lámpatesteket le kellene cserélni. A meglévő fénycsö­ves lámpatestek áthelyezése és izzó­lámpás világítótestek felszerelése lenne kívánatos, a természetesebb fényviszonyok kialakítása céljából. Az intézménynek erre nincs pénze, valószínűleg a tanácsnak sem. Ahol a fényt termelik, jó szakem­berek vannak, talán olyanok is, akik ha a könyvtárba nem is szoktak ellá­togatni, most segíthetnének. Elvé­gezhetnék a szükséges fénymérése­ket, és egyúttal értelmes társadalmi munkában elvégezhetnék az átalakí­tást is, talán még elfekvő anyag is akad ehhez a raktárakban. Műhelyi J. lete szerkezetileg nem viselné el ezt az átalakítást. Jelenleg holtponton van az ügy, a volt székház bezárva, a fűtési rend­szer alapfokon működik, mert ha ki­kapcsolnák, akkor tönkremenne. Ez azt jelenti, hogy a havi fenntartási költség eléri a 100 000 Ft-ot Azzal a kéréssel fordulunk a tisz­telt olvasókhoz, hogy írják meg véle­ményüket: hogyan hasznosítsuk, mire használjuk fel ezt a 60 millió forintért épített székházat.- a szerkesztőség -Köszönet a „YarcT’-nak Hónapok óta örülünk an­nak, hogy a városi rendőrka­pitányság rendőrei regge­lenként vigyázzák a zebrán áthaladó gyalogosok (fő­ként a gyermekek) biztonsá­gát. Köszönjük. Reméljük, autóstársaink a jövőben - a rendőr távollété­ben is - olyan körültekin­tően haladnak át a gyalogát­kelőkön, mint most. Csupán egy szerény ké­rést csatolnánk köszöne­­tünkhöz: használják ki rend­őreink a zebrák őrzését a gyalogosok közlekedéskul­túrájának javítására is. Ennek kapcsán hívjuk fel az illetékesek figyelmét arra, hogy a Kereszt utca-Dózsa György utca-Villany utca kereszteződés gyalogosfor­galmának rendezése elodáz­hatatlan feladat. Gálosi János PAKSI HÍRNÖK 4 1990. JANUÁR 31.

Next

/
Oldalképek
Tartalom