Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-05-15 / 9. szám
Az atomerőművek múltja, jelene, jövője Az első atomreaktor 1942 decemberében Chicagóban kezdett működni. A Fermi által vezetett tudóscsoport a reaktor megalkotásával az atombomba gyártását készítette elő, a nukleáris energia békés célú felhasználása később kezdődött. 1954-ben Obnyinszkban üzembe helyezték a világ első atomerőművét. Az atomerőművek a nukleáris energiából villamos enerigát állítanak elő, fűtési célú hőenergia-értékesítésük minimális. Az' utóbbi években terjednek az ún. atomfűtőművek, amelyek villamos energiát nem, csak fűtési célú hőenergiát állítanak elő. A világon 1989. október 1-jén 433 atomerőművi blokk működött és 98 építése volt folyamatban. Működő atomerőművel 26 ország rendelkezik. A legtöbb blokkal rendelkező országok: USA 111 db Franciaország 55 db Szovjetunió 53 db Anglia 40 db Japán 39 db Egy-két működő blokkal rendelkező országok: Argentína 2 db Brazília 1 db Mexikó 1 db Hollandia 2 db Pakisztán 1 db Dél-Afrika 2 db Jugoszlávia 1 db A világ működő atomerőművei 1989. december 31-ig 5454 reaktorévet* teljesítettek. 1989-ben átlagosan a villamosenergia-termelés 17%-át fedezték az atomerőművek úgy, hogy 11 országban ez az arány meghaladta a 33%-ot. Magyarországon a hazai termelés 47,5%-át adta a 4 paksi blokk, a legmagasabb az atomerőművek részesedése Franciaországban, ahol a nukleáris bázison termelt villamos-energia az össztermelés 70°/o-a. Az atomerőművek építési üteme a Three Mile lsland-i, de különösen a csernobili baleset hatására lelassult. A szakmai közvélemény ma megosztott abban, hogy a növekvő villamosenergia-igényeket hogyan lehet kielégíteni. Véleményem szerint fosszilis tüzelőanyagok elégetése, ill. az atomerőművek üzemeltetése lehet csak az alapvető megoldás. Minden más lehetőség fontos, de csak kiegészítő-elem lehet. A két reális alternatíva közül a viszonylag alacsony technikai kultúrájú országokban csak a hagyományos hőerőműveket célszerű alkalmazni, az atomerőművek biztonságos üzemeltetése ugyanis lényegesen magasabb műszaki kultúrát igényel. Ha elfogadjuk, hogy a fejlődő országok rohamosan növekvő igényei a szén, olaj és gáz növekvő mértékű elégetéséhez vezetnek, figyelembe vesszük, hogy ez milyen környezeti hatásokkal jár (savas eső, üvegházhatás miatti globális felmelegedés stb.), arra a következtetésre kell jutnunk, globális érdekünk az, hogy a fejlett országok az atomerőművek építése mellett döntsenek. Úgy érzem ez a felismerés kezd uralkodóvá válni, természetesen párosulva két dologgal: 1. Olyan belső biztonsággal rendelkező atomerőműveket kell építeni, amelyek az emberi hibák következményeit képesek kivédeni (a csernobili típus nem ilyen volt, a paksi típus nagymértékben ilyen). 2. Meg kell oldani a radioaktív hulladékok biztonságos végső elhelyezését. Ez ma már nem műszaki probléma, hanem társadalmi, politikai kérdés. Itt nekünk, paksi szakembereknek is sok tennivalónk van, hogy azt az indokolatlan félelmet, amit a korrekt hulladékelhelyezés is kivált, megfelelő ismeretek, információk biztosításával megelőzzük, ill. csökkentsük. Egy-egy atomerőművi blokk élettartamát általában 30 évre tervezik, bár számos adat utal arra, hogy ez az érték 5-10 évvel megnyújtható. Egy, a működését befeA jótékonykodás nem mindig segítség A jó szándék és segítség nemes dolog. De ha ügyeskedők, szélhámosok ezt kihasználják, nyugodtan mondhatjuk, hogy csalás. Sőt, büntetendő cselekmény, jó hiszemű, segíteni szándékozó embereket megkárosítani. Előfordult ugyanis, hogy különböző személyek több helyen kértek és kaptak pénzbeni és egyéb segítséget, arra hivatkozva, hogy erdélyi menekültek. Nem arról van szó, hogy ne segítsünk az arra rászorulóknak, de semmiképpen nem a rossz szándékú, emberi együttérzést kihasználóknak. Ezúton tájékoztatjuk a lakosságot, hogy van hivatalos, jogi forma az Erdélyből menekültek támogatására. Az erre felhalmozott, anyagi kerettel rendelkező fórum a Családsegítő Központ (Paks, Lenin u.), mely kizárólag a leinformált személyek részére nyújtanak segítséget. Ők hivatottak arra is, hogy pontos felvilágosítást adjanak. Akikhez esetleg bekojezett atomerőmű leszerelése több lépcsőben képzelhető el:- Megfigyelés és őrzés szakasza (kb. 20-30 év). A leszerelés csak az inaktív részeken zajlik, a radioaktiv területet ellenőrzés alatt tartják, hogy a természetes bomlás hatására csökkenjen a sugárzási szint.- A korlátozott hasznosítás szakasza (további 30-40 év). Az inaktív részeken más célú munkák indulhatnak meg, a radioaktív részek leszerelése és újrahasznosítása vagy végső elhelyezése zajlik. A teljes újrahasznosítás szakasza. A radioaktív anyagok elszállításra kerültek, a területet mentesítették, az intézményes őrzés és megfigyelés abbahagyható, a területet más célra lehet felhasználni. 2000-re 64 atomerőművi blokk fogja elérni a 30 éves életkort. Az első paksi blokk 2012-ben lesz 30 éves, mire a leszerelés kérdései Pakson reálisan felmerülnek, joggal remélhetjük, hogy igen jelentős nemzetközi tapasztalatra támaszkodva kezdhetik el az akkori szakemberek ezt a munkát. Rósa Géza *1 reaktorév = 1 reaktor 1 éves üzemelése. pogtatnak ismeretlen személyek olyan céllal, hogy tájékozódjanak, információkat kérjenek (nevet, címet) kéijük senki ne szolgáltasson ki semmiféle adatot, mert sok esetben nem ismerhetjük a szándékot. Óvakodjon mindenki bármilyen jellegű segítségnyújtástól, nem tudhatjuk, kiknek adakozunk, segítünk. Védjük egymást a roszszindulatú elemektől. Olvasóink korrekt tájékoztatása és megnyugtatása érdekében visszatérünk még erre a témára.- kg -1990. MÁJUS 15. 7 PAKSI HÍRNÖK
