Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-26 / 8. szám
Paks és környéke írói, tudósai, kiemelkedő személyiségei Báthory Gábor ev. ref. lelkész, szül. 1798. jan. 27. Pesten; tanulását kezdte Pesten, folytatta és végezte Debreczenben 1812-20. Papi vizsgát 1821-ben tett Pesten; 1823. tavaszáig Bécsben tartózkodott. Ekkor dunaszentgyörgyi (Tolna m.) 1824-35, fülöpszállási (Kis-Kunság) 1835-61 nagy-kőrösi lelkész volt. 1824-ben egyházkerületi tanácsbíró a papi censor, 1829-ben egyházkerületi aljegyző, 1830. országgyűlési pap, 1836. a kecskeméti egyházmegye főjegyzője, 1847. egyházkerületi főjegyző, 1854-59. decz. püspökhelyettes volt. 1860. ápr. 30. cs. és kir. miniszteri tanácsossá neveztetett. 1861. ápr. 2. nyugalomba vonult. Meghalt 1862. nov. 2. Budán - Munkái: 1. Hódolat emléke és hála oszlopa. Kecskemét, 1847. (József, főh. nádor végtisztességére.) - 2. A dunamelléki ref. egyházkerület névtára 1848-ik évre. U. ott. - 3. A közjót munkálkodó szent hivatalnak hasznos volta, melyet Polgár Mihály superintendens hamvai felett halotti tanításban előadott. Pest, 1854. - 4. Magnifico domino Gabrieli Sebestyén. Soproni. 1858. (Latin és magyar üdvözlő versek a trónörökös születésére.) - A Pallas Debrecina-ban egy Hymnusa 1819.) és Epithalomiuma (1822), A Protestáns Lelkészi Tárban (1854). Az úrtól rendelt örömnap ez. egyházi beszéde, Fördős Papi Dolgozatok Gyászesetekre ez. folyóiratában (XII., XIII., 1865,1867.) több beszéde jelent meg. - Kéziratban alkalmi latin versei s néhány predikácziói maradtak. Új M. Athenás 38. - Catalogus Bibi. Joann. Card. Simor. - Petrik Bibliogr. Berényi László, hírlapíró, szül. 1851. szept. 4. Pakson, Tolnamegyében; középiskoláit Budapesten, Bécsben és Münchenben végezte; a jogot Budapesten és Bécsben hallgatta s az államtudományokból államvizsgát tett. Bécsben, Münchenben, azután Párisban műtörténelmi tanulmányokkal foglalkozott. Beutazta Német-, Franczia- és Olaszországot, volt Bulgáriába és Oroszországban is. Versei eleinte a gyermeklapokban jelentek meg (1869), később a Családi Körben és Hölgydivatlapban (1870-71); írt aesthetikai, műtörténeti czikkeket és Magyarország és a Nagyvilág, Ország-Vüág, Képes Családi Lapok és Jóbarát ez. lapokba; fordított regényeket s novellákat. 1875-ben a Pesti Napló levelezője volt. A rendszeres joumalistikai pályát 1878-ban kezdte, mikor Toldy István vidékről fölhívta a Nemzeti Hírlap szerkesztőségébe. 1880. január 1. megindította a Magyar Zöld czímű közgazdászai napilapot, melyet máj. 15-ig szerkesztett, azután fömunkatársa volt jún. 23-ig; pár hónappal később a Pesti Hírlap szerkesztőségébe lépett be, ahonnan 1881. máj. 28-án az egész szerkesztőséggel együtt kilépett és részt vett a Budapesti Hírlap alapításában, amelynek máig is dolgozótársa. E lapba írt számos tárczát és vezérczikket. - Munkája: a Pépi király. Elbeszélés. Cherbuliez Viktor után ford. Bpest. 1880. (Olcsó Könyvtár. 98.) - Álneve és jegyei Vas Borona, BL, bl., - r -, a lapokban, többnyire a Budapesti Hírlapban. Figyelő XIII. 116. és önéletrajzi adatok. (folyt, köv.) GUTÁI ISTVÁNNÉ Az óvodai beiratások rendje Az óvodákban 1990. május 7-11-ig lesz a beiratkozás, reggel 7 órától este 18 óráig. Azokat a gyermekeket kell beíratni, akik 1990-ben töltik 3. életévüket Az óvodák körzetéhez tartozó utcák névjegyzékét az óvodákban kifüggesztik. A beiratkozáshoz a szülő személyazonossági igazolványa szükséges. Amennyiben a gyermeket másik óvodába szeretnék járatni, ezt beiratkozáskor kell az óvodavezetőnek jelezni. Az 1990/91-es tanévben lehetőség nyílik az óvodákban a német nyelvvel való játékos ismerkedésre, egy-egy kiscsoportban. Azoknak a gyermekeknek célszerű ezt az oktatási formát választani, akik otthon is tudják gyakorolni a nyelvet Amennyiben szeretnék gyermeküket a német nyelv alapjaival megismertetni, beiratkozáskor szíveskedjenek azt jelezni. A leendő iskolás és óvodás gyermekeknek békés, boldog eredményes gyermekéveket a szülőknek sok kitartást türelmet és örömet kívánunk. L. Németh Erzsébet Van-e élet a Földön kívül? E kérdés a csillagászat legnépszerűbb problémája. Már az ókorban megsejtették, hogy a Föld csupán egy égitest, és logikus volt az a következtetés, hogy más égitesteknek is kell lenni, ahol az élet lehetséges. Metrodotosz azt mondta: „Azt állítani, hogy egyedül csak a Föld az élet hordozója, éppen olyan esztelenség, mint hogy egy hatalmas bevetett búzamezőn csak egyetlen szál kalász nőhet ki”. Az élet lehetőségével kapcsolatban két kérdést kell vizsgálni, feltételezve, hogy az élő anyag kialakulásához szükséges „alapanyagok” valószínűleg megtalálhatók, ezek a szén (C), hidrogén (H), nitrogén (N), oxigén (O). Egyik kérdés meg vannak-e a közvetlen feltételek. HŐMÉRSÉKLET. A fehérjék létezése egy nem túl tág hőmérsékleti intervallumhoz van kötve. Egyes primitív elő szervezetek nem pusztulnak el akkor sem, ha rövid ideig + 100 fok feletti vagy -100 fok alatti hőmérsékletre teszik ki őket. LÉGKÖR megfelelő kémiai öszszetételben. Olyan közeg, amely lehetővé teszi az anyagcserét. (A halak a vízben oldott O-t használják fel. A baktériumok pedig abból a szervezetből nyerik az oxigént, amelyben élősködnek. Oxigén nélkül nincs élet. Folyékony halmazállapotú egyetemes OLDÓSZER, mint nálunk a VtZ. Táplálkozás nem lehetséges víz nélkül, és nagy szerepet játszik az élőlények testének felépítésében is. Élet tehát csak olyan égitesteken alakulhat ki, ahol megfelelő hőmérséklet, légkör és víz van jelen. Másik kérdés meg vannak-e a közvetett feltételek. Milyen égitesteken és hol lehetnek ezek az égitestek. Ilyen égitestek nem lehetnek izzó felszínű csillagok, sem kicsi tömegű pl. meteordarabok, hanem a csillagok tömegéhez képest kisebb tömegű sötét kísérők vagyis BOLYGÓK E bolygók tömege legyen elgendő az állandó légkör fenntartásához. A bolygópálya a saját napjától ne legyen túl közeli vagy távoli. Közel kör alakú legyen, hogy a sugárzás ne nagyon változzon. A bolygó saját napjának BIOGÉN ZÓNÁJÁBA essék. E bolygók olyan csillagok közelében legyenek, melyek legalább 3 milliárd évig megfelelő tartós energiaáramot biztosítanak. Olyan bolygópálya alakuljon ki, hogy mindig az élet fejlődéséhez alkalmas hőmérsékleti övezetben keringhessen. Mely csülagok közelében vannak ilyen feltételek? A változócsillagokat ki kell zárni (jellegüknél fogva is változik nagyságuk és hőmérsékletük.) Ki kell zárni az óriáscsillagokat is, mert túl sokat sugároznak. A kettőscsillagok is számításon kívül maradnak a kedvezőtlen 8-as alakú bolygópályák miatt. Az O és B típusú csillagokat a magas, a K és M típusú csillagokat alacsony felszíni hőmérsékletük miatt szintén ki kell zárni. Az ÉLET szempontjából csak az F és G típusú csillagok környezete a legkedvezőbb. Napunk G2 típusú. Figyelembe véve ezeket a megszorításokat tejútrendszerünkben, azaz galaxisunkban a csillagok 3-4%-a rendelkezik biológiai fejlődésre alkalmas bolygókkal. Ez a több mint 100 milliárd csillagból 3-4 milliárd csillag környezetét jelenti. A Naptól számított 10 fényéven belül két csillag van, az Eszilon Éridani és a Tau Ceti, amely környezetében biztosíthatja az élet haladottabb formáihoz szükséges feltételeket, bár több csillag körül is keringenek bolygók. Á leírtak azonban nem jelentik azt, hogy a világegyetemben csakis olyan életforma lehetséges mint amit a Földön ismerünk. Pl. a világegyetem „anyagleltárában” a fent felsorolt elemeken kívül még igen gyakori a szilícium. így a szén (C) helyett szilícium (Si) alapanyagú szerves molekulák is felépülhetnek. A tudósok egyöntetű véleménye: az élet legkisebb valószínűségét feltételezve is jelenleg MILLIÁRD SZÁMRA VAN ÉLET A VILÁGEGYETEMBEN! DALOS ENDRE PAKSI HÍRNÖK 14 1990. ÁPRILIS 26.
