Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-26 / 8. szám

Tisztelettel és szeretettel köszöntjük az Édesanyákat! A mozgássérült gyermekek javára! Paks Város Tanácsa kiadásában megjelent L. Németh Erzsébet verseskötete. A szerző a köny­vek bevételét a mozgássérülteknek ajánlotta fel. A könyv kapható a paksi könyvesboltokban és a városi könyvtárban. Ára: 60,- Ft. Alapítvány a tehetséges paksi fiatalokért Paks Város Tanácsa és a Paksi Atomerőmű Vállalat 2 000 000 forintos alapítványt hoztak létre. Az alapít­vány célja: a tudomány, az anyanyelvi kultúra, a mű­vészetek és a sport területén kimagasló eredményt, ki­váló teljesítményt felmutató 10-18 éves fiatalok és a velük foglalkozó felnőttek ösztönzése a további sike­rekre és eredményekre. Pályázni lehet minden olyan témában, ami a tehet­séget bizonyítja. Témájában kapcsolódjon valamely tudományághoz, művészethez, vagy sporthoz. Pá­lyázni lehet írásművei, alkotással, produkcióval, sport- és egyéb teljesítménnyel. A pályázati lehetőség min­denki számára nyitott, aki vajamelyik paksi általános vagy középiskola tanulója, vagy állandó lakhelye Pak­son van. Bővebb felvilágosítást az iskolaigazgatóktól kérhet­nek. AZ ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMA Édesanyám Édesanyám, szép vagy mint a rózsaszál. Orcád piros, szemed fényes, Szived, lelked oly felséges. S hogyha hozzád simulok mindig a kedvességedre gondolok. FENYVESI HELGA írása II. Sz. Ált. Iskola 2. c osztály Édesanyám Anyám, ugye szeretsz engem? Mindig fogod majd a kezem? Szeretsz és óvsz minden bajtól, egész nap csak fáradozol. Anyák napja alkalmából így köszönt a kisleányod. HUDÁK ZITA írása II. Sz. Ált. Iskola 2. c osztály Anyák napjára (Az általános iskolások vers- és pró­zaíróversenyén helyezést elért pálya­munka) A nagymama Kedves öreg nénike pápaszemmel néz rád le. Vidám kedvvel süt meg főz, Kontyba csavart haja ősz. Reggelente csókkal kelt Szíve szeretettel telt. Este mesét mond nekem, Jaj de nagyon szeretem! Bognár Gabriella 4. oszt. tan. Paks IV. Sz. Ált. Isk. Anyám (vers) Arcod köré ráncokat vont az élet, Anyám! Kedves, mély barázdákat. Benne a melegség, a szeretet hulláma árad, Elsodorva minden érzelemszegény gátat. A tűz már bágyadt szemedben, De tűz, s nekem erő a sugárzása. A titkok fényeit, s a béke csendjét Érzem, ha rám emeled tekinteted, Kezed simogatása helyén hegednek a sebek, Szavaid bársonyán át sóhajt az élet. Hajad ezüstjén elfutott selymen az idő, S az ősz köszöntött illendőn, Kezet csókolt, így fogadott Én kérem őt, legyen hosszú e vendégség. ALMÁDI ÉVA Anyunak Te olyan szépen mosolyogtál rám, én mindig visszamosolyogtam. Az a szeretet mindig bennem maradt, amikor fölémha­­jolsz az ágyam fölé és a te meleg szereteted­­del megcsókolsz. Amikor elbúcsúzunk, mert elmégy dolgozni, egy kicsit szomorú vagyok, de amikor visszatérsz, akkor újra tudok örül­ni. És ha beteg voltam, ki ápolt? Te a te szere­­teteddel. Igen. Olyan jó volt, amikor odaültél az ágyam mellé, pedig sok dolgod volt és mé­gis szakítottál rám időt. Ugye, te is emlék­szel? Olvastál nekem, amikor még nem tud­tam olvasni, olyan áhítattal hallgattam. Te dolgozol értem, te főzöl nekem. Még emlék­szel, amikor eltörtem egy cserepet? Te nem haragudtál érte. Én sírtam, te avval a szép sza­vaddal megvigasztaltál. Te tanítottál járni. Te tanítottál rajzolni. És még sok mást. Oly jó visszaemlékezni mindenre. KUDOR KATI írása El. Sz. Ált Iskola 2. c osztály 1990. ÁPRILIS 26. 11 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Oldalképek
Tartalom