Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)

1989-10-01 / 2. szám

2 - paksi hírnök 1989. október A vizek veszélyei Négyen haltak meg az fcfén A nyár elmúltával kerestem meg a vízi rendőrségen Kemény András rendőr törzszászlóst, őrsparancsnok-helyettest, hogy megkérdezzem:- Hány kilométeres szakaszon őrzik a Dunát?- A paksi vízi rendőrség 72 km szaka­szon, a dunaföldvári kendergyártól Ér­­sekcsanádig vigyázza teljes szélességé­ben a Dunát, működési területünk a parton a töltésig terjed. Ebben a munká­ban a hivatásos állományt hat önkéntes rendőri csoport segíti 85 fővel. A hajózás biztonsága a fő feladatunk. A hajózóút kitűzését rendszeresen ellenőrizzük. Há­rom komp (a gerjeni, a paksi és a fajszi) működik területünkön.- Milyen tevékenységet fejtenek ki a ví­zi balesetek megelőzése érdekében?- A fürdési szezon megkezdése előtt megkeressük a községi tanácsokat a szabad fürdőhelyek és táborhelyek kije­lölése miatt. (10 fürdőhely és 7 kijelölt táborhely van ezen a Duna-szakaszon.) Május 15-ig elvégezzük a bejárásokat és felhívjuk a figyelmet a fürdés, a vízi közle­kedés biztonságának feltételeire, bizton­ságára. Az iskolákat is megkeressük a szünidő előtt. 108 alkalommal 45190 főnek fejtettünk ki propagandát a vízi közlekedés és a fürdőzés veszélyeiről.- Hány halálos baleset történt az idén a paksi Dunán?- Négy ember halt meg az idén nyáron. Hárman fürdés, egy személy horgászás közben, rosszullét miatt Egy kánikulai hét­végén nyolc-tizezer ember pihen a parton, fürdik a Dunában. Mindenkinek nem fog­hatjuk a kezét. Visszatartó lehet a rendőr­ségi motorcsónak megjelenése, de jobb lenne, ha mindenki betartaná a fürdéssel, csónakázással kapcsolatos szabályokat. Gyakran tiz-tizenkét éves, úszni nem tudó gyerekek szülői felügyelet nélkül mennek a Dunára. Bemerészkednek, megijednek egy kubikgödörtől, mindjárt megvan a baj, a tragédia. Van, aki a parti halászléfőzéskor jól besöröz és ettől bátrabb lesz. Kezdőd­nek a fogadások: Fogadjunk, hogy egy lá­da sörért átúszom a Dunát! Félúton elfárad, rosszul lesz. Az is veszélyeket rejt magában, ha nincs meg a csónakoknál a szükséges oldalmagasság. Ennek legalább 20 cm­­nek kell lenni! Ha több személyt akarnak átvinni vagy áthozni, jöhet közben egy nagyobb hajó, becsaphat a hullám, köny­­nyen baj lehet, minthogy az is szokott lenni ilyenkor.- Vannak-e a viznek különösen veszé­lyes részei?- Örvény, vagy szaknyelven rendkívüli vízmozgás minden keresztkövezésnél keletkezik. A kövezések miatt a paksi ol­dal sokkal veszélyesebb lett, mint koráb­ban volt. „Ide dolgozik a víz.” A Villany utca ma­gasságában nagyon örvényes a Duna, már sokan lelték halálukat itt. Az öreg Dunával nem lehet játszani. Min­den évben megszedi áldozatait - fejezi be tájékoztatóját a törzsszászlós és egy pros­pektust nyújt át, melyből megtudom: 1987- ben hazánkban 322 ember fulladt vízbe. 152-en fürdés közben, 84-en baleset, 86- an egyéb és ismeretlen okok miatt lelték halálukat a hullámok között. Éppen azért, hogy segítsünk megelőz­ni a figyelmetlenségből, gondatlanság­ból és könnyelműségből eredő tragédiá­kat, a nyár elején lapunkban visszaté­rünk a vizek veszélyeire. gn. De jó a pedagógusoknak! így sóhajtott fel egyik ismerősöm az országos tanévnyitó után, hallva a kulturminiszter bejelentését, mi­szerint 60%-os béremelésnek ör­vendezhetnek a pedagógusok. Kicsit irigykedett, kicsit meg­döbbent. Bizonyára nem volt egyedül. Hát az irigykedés jogos. Miért? Mert bizonyos szempontból boldog emberek a pedagógusok. Azt csi­nálhatják, amit szeretnek. A gyere­keket nevelni, oktatni nagy felelős­ség és nagy öröm is! A hivatástudat tartja a pályán a kollégákat. Leg­többjük akkor sem tudná lelkiisme­retesebben végezni munkáját, ha tízszer ennyi fizetést kapna... De meddig lehet még erre hivat­kozni? Akik a bejelentést hallva irigy­kedtek, biztos nem a fentiek miatt tették, hanem a jól hangzó 60% volt a megdöbbentő. Sajnos, újból elha­markodott és valótlan bejelentés hangzott el. Lássuk csak, mi az igazság! Leg­alább a paksiak lássanak tisztán! Először is, a szeptemberben ka­pott 16% csak három hónapra szól, az év pedig 12 hónapból áll - már elég régóta. így az évi érték csupán 5,4%, ami a januárban kapott 6%-kal együtt 11,4%. Legalábbis az iskolában így tanít­juk; 6 + 5,4 = 11,4. Ha ehhez hoz­záadjuk az ígért 20%-ot - ami még erősen kétséges, mert nagy kérdés, hogy minek a 20%-a! -, akkor is csak 31,4%, ami elég messze van a 60-tól. (A köztudatban mégis majd az utóbbi él.) Ha figyelembe vesszük az inflá­ciót, azonnal kiderül, hogy fejlesz­tésről szó sincs, legjobb esetben is csak szinten tartásról. És hogy mi­lyen is ez a szint? A Munkaügyi Szemle legfrissebb adatai szerint:- az anyagi ágazatokban dolgozó szellemi és fizikai foglalkozásúak bruttó átlagbére: 11172 Ft,- az oktatási ágazatban: 6775 Ft. A számok önmagukért beszél­nek. És senki nem érti, hogy a ma­gyar állam miért bünteti ilyen kemé­nyen azt a diplomást, aki az oktatási ágazatban dolgozik... Az igazsághoz tartozik, hogy a mai bérek már valamivel magasab­bak ágazatunkban, de ugye azt is mindenki tudja, hogy a többi ága­zatban is volt tisztességes emelés, ha nem is beszélnek róla nyilváno­san. Az arányok tehát nem vál­toztak. A bűvös százalékok tehát ezt ta­karják. És most tessék akkor irigykedni és megdöbbenni. Mindkettő jogos! Ró A veszélyes, de gyönyörű Duna Paks város díszpolgára (Folytatás az 1. oldalról.) Az aktív munkásévek után sem készül begubózni. Továbbra is vállal feladatot a szakmai és társadalmi egyesületekben, szervezetekben. E munkák közül különö­sen szívesen dolgozik a Tolna megyéből elszármazottak egyesületében, amely­nek (elnöke? titkára?). Várja, hogy több ideje legyen olvasásra, zenehallgatásra, s több időt tölthessen a Dunakanyarban épített kicsi házban, ahol mindig akad tennivaló. Ott, ahol a kis ház áll, a Duna éppen kanyarodik, mint Paksnál. Az a há­zacska az egyetlen, amit magának és családjának épített. Egészséget, békességet, tevékeny nyugdíjaséveket! fHi. Miért kell, Hetek óta halljuk, hogy az általános iskolában nem lesz kötelező az orosz nyelv tanulása. Elkezdődött az új tanév és a nebulók továbbra is ta­nulják (tanítják nekik). Sok szülő és még több gyerek nem érti a dolgot, az iskolát hibáz­tatják. Valóban ők a hibásak? A legke­vésbé sem! Az orosztanárok átképzése szűk-Jantner Antal séges ehhez. Egy idegen nyelvet megtanulni pedig nagy szellemi erő­feszítést és sok időt igényel. A színvonalas oktatásra fel kell ké­szülni, munka és családi problémák mellett. A pedagógusok ezt vállalják - kö­szönet érte -, segítséget és türelmet kérünk számukra! (X.) ha nem kötelező? Pusztahencse emléke Meleg, tiszta szívvel gondolok Pusztahencsére. Nincs nap, hogy valamelyik kedves emlék ne merülne fel a múlt ködéből. Ezek az emlékvillanások mindun­talan figyelmeztetnek, példát is ad­nak - ne add fel soha. (!) Ma már hihetetlennek tűnő okok miatt, no és Kántor György hívó sza­vára mint önkéntes száműzött Pusz­­tahencsét választottam nyugvó-bú­vóhelynek. Pusztahencsét és az akkorra már megcsonkított iskolát. A falutlanítás itt nem sikerült. Hiába vitték el a felső tagozatot, eresztették szélnek a köz­­igazgatást, a falu lakói tudták, vagy csak megérezték, ha eddig nem, most és ezután kell összetartó falu­­közösséggé válni. Első lépésként a tsz tagsága maga választotta elnökét és nem súgásra. Az iskola tantermében rejtőzködő ol­tár, mely még őrizte a keresztény hi­tet, kultúrát, egyre több embernek adott lelki vigaszt és reményt. Az erősen fogyó fiatalság lakható­vá tette a kultúrházat és környékét. A felejthetetlen, egész falut bolydltó szüreti felvonulások, bálok, színházi­zenei estek teltházai is mind bizonyí­tották, bizonyítják, Pusztahencse lel­ke ép, csak bátorításra vár. Odakerülésem után már az első napokban éreztem a falu felém irá­nyuló szeretetét. A barátságokat, mik akkor köttettek, a távolság és az idő nem szakítja. Szeretettel gondolok Petrás Lacira és a kicsi tanári karra és a sok kedves gyermekarcra, a tiszta lelkekre. Csuprik bácsi, a mesterember múltat őrző tisztasága, Bözsi néni, a keresztény hit és kultúra ébrentar­­tója, Csanádi Attila földszeretete, Ster Antal asztalosmester naiv fes­tészete, a gyér számú fiatal, akikkel a falut, hitet ébresztő rendezvényeket lehetett csinálni... erősítik bennem a tudatot, - soha nem szabad feladni! Horányi György Válaszol az illetékes? Kérdezzük Nemeskéry Zsoltot A Paksi Volán üzemigazgatóját kérdezzük, hogy az Erkel utcába közlekedő 5. sz. helyi járatot miért szüntetik meg szeptember 30-ával. Már az idén májusban a próbajárat beindításánál sejtettük, hogy eleve megszüntetésre ítélt járattal van dolgunk. A végső úticél - az autóbusz-pá­lyaudvar- és a kedvezőtlen indulási időpontok, sőt a gyakran megbízhatatla­nul közlekedő járatok bizonyossá tették a buszok kihasználatlanságát. Mi - malomhegyiek - úgy gondoltuk, hogy a Volán a mi városrészünket is bekapcsolja majd a város közlekedésébe. Nem külön helyi járatot kívántunk, hanem a kömlődiek példájára olyant, mellyel a lakótelepre is átjuthatunk át­szállás illetve kiadós séta nélkül, mivel közülünk sokan ott dolgoznak, tanul­nak, sportolnak stb. Ehelyett - egyéni véleményem szerint - a közvélemény nyomására, de a la­kosok tényleges igényeinek felmérése nélkül, a nyári idényre - amikor az uta­zó gyerekek és szüleik egyaránt szabadságukat töltik - kaptunk egy próbajá­ratot október 15-ig. Most, mikor elkezdődött az iskola, belemegyünk az őszbe, télbe, s a rosszabbodó időjárás, a korai sötétedés miatt többen vennék igény­be a buszt, most a próbaidőt sem betartva, már szeptember 30-cal leállították a járatot. Kérjük, hogy igényeinket és érveinket még egyszer gondolják át. Kérjük, hogy a buszjáratot ne szüntessék meg, sőt tegyék lehetővé a Malomhegy és a lakótelep közötti közvetlen közlekedést. Megértésüket előre is köszönöm. Gyulainé Rostási Rózsa háromgyermekes anya a Malomhegyről Kötelező vagy választható? Szülők, pedagógusok körében szenzá­cióként hatott a hír: az idei tanévtől nem köte­lező az orosz nyelv tanulása. Sajnos a sajtó is csak késve pontosította a miniszteri rendelet lényegét, ezért a köztudatban igen szélsősé­ges nézetek alakultak ki. Pl. „eltörlik az oroszt”, „csak az tanul idegen nyelvet aki akar” stb. A valós helyzettel való találkozás sokak­ban csalódást okozott és az eltorzított vagy sarkítva megfogalmazott információk borzol­ták a kedélyeket A tisztánlátás érdekében fontosnak tartom leszögezni a következőket:- Az oktatási törvény szerint az általános iskolában egy, a gimnáziumban két idegen nyelv tanulása kötelező.- A miniszteri rendelet nem az orosz nyelv oktatása ellen, hanem annak kizáró­lagos és kötelező jellege megváltoztatásá­ra irányult.- A nyugati nyelvek oktatásának társa­dalmi, politikai és gazdasági szükségsze­rűségét valamennyien belátjuk, még akkor is, ha tudjuk, ennek személyi feltételei ma még nagyon kevés iskolában adottak. Ab­ban is egyetértünk, hogy a nyelvoktatás skálájának kiszélesítése nem odázható to­vább, nem várhatunk éveket arra, hogy le­gyen elegendő nyugati nyelvet ismerő ta­nár minden településen, s majd „vezény­szóra” 5-6 éven belül minden iskolában egyszerre lehetővé tesszük a választást. Ahol a lehetőség adott, minél előbb el kell kezdeni. De csak ott, ahol megfelelően fel­készült szakemberekkel számolhatnak jö­vőre és utána is. S jó, ha azt is mérlegeljük, hogy az esetleg kedvező helyzetben lévő általános iskolás milyen lehetőségekkel számolhat az általa választott középiskolában. Lesz-e lehető­sége az adott nyelvtanulásának folytatásá­ra, vagy két nyelvet kell elölről kezdve ta­nulnia. E bevezetés után lássuk, milyen le­hetőségek vannak városunkban a nyelv­­oktatás terén.- Paks négy iskolájában évek óta nem­zetiségi nyelvoktatás folyik - önkéntes je­lentkezés alapján - a tanulók közel 25%-a veszi igénybe ezt a szolgáltatást.- A gimnáziumban az orosz mellett ugyancsak lehetőség volt a német nyelv ta­nulására már a korábbiakban is.- Az elmúlt tanévtől kezdődően a 3. és 4. osztályosoknak szakköri szervezésben - tagozatos osztályi tananyag szerint - angol nyelv tanulására van mód. A város két középiskolájában is lehetővé válik mindhárom nyelv tanulásának folyta­tása. A nyelvválasztás eldöntésénél cél­szerű a távlatokat figyelembe venni, ne csak a pillanatnyi kedv, vagy szimpátia, ne­talán ötletszintjén gondolkodni. Jó, ha szá­mításba vesszük: intenzív középiskolai nyelvtanulás állami nyelvvizsgával zárul­hat, ami megkönnyíti a felsőfokú tanulmá­nyok időszakát, mert eredményes nyelv­vizsga esetén nem kell nyelvet tanulni a fel­sőfokú intézményekben. Ezt a célkitűzést kell már általános isko­lás korban megalapozni. Azoknak, akik az orosz órák helyett is a németet tanulják ide­gen nyelv választásakor, nagy valószínű­séggel ott csak haladó csoport indul három nyelvből is, mert így biztosítható az ered­ményes, folyamatos nyelvtanulás. Az sem elhanyagolható tény, hogy a kör­zeti beiskolázásból adódóan ide más tele­pülésekről, kis községekből is jelentkez­nek tanulók, akik zömében orosz nyelvet tanulnak továbbra is - egyéb lehetőség hiányában. Az ő érdekük is a haladó orosz csoport indítása középiskolában. A nyelvoktatás személyi feltételeinek javí­tása érdekében megkezdődött az orosz sza­kos tanárok átképzése. Több mint 10 peda­gógus kezdte meg felkészülését a német nyelvvizsgára, 8-an pedig az angol nyelvvizs­gára előkészítő tanfolyamon vesznek részt Néhány óvónő is megkezdi német nyelvi ta­nulmányait az óvódai nemzetiségi nyelvokta­tás bevezetését segítendő. Októberben az NSZK-ból két fő vendégtanár érkezése vár­ható városunkba. A nyelvválasztás szélesíté­se érdekében tehát történtek intézkedések, de ezek hatása csak fokozatosan lesz majd érzékelhető. Kötelező vagy választható? A címben feltett kérdést a fentiek ismeretében ki-ki döntse el gyermeke érdekeit szem előtt *ar*va' Péter Jánosné

Next

/
Oldalképek
Tartalom