Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-01 / 4. szám
Az itt olvasható levelet személyesen hozta be egy aranyos kislány, aki csak azt kérte: nevét ne közöljük. A gyermeknek igen megrázó élményt jelentett a leírt esemény. (Sz.) A Paksi Hírnök 1989. novemberi számában Nándori Lajos ,A malomhegyi csoda!” című ironikus hangvételű cikkében támadja az új malomhegyi ABC-áruház előjegyzéses módszerét Nándori Lajost vásárlóként az említett áruház dolgozói nem ismerik, így azt az indulatot ami a cikk megírásához vezette valószínűleg egyedi eset váltotta ki. A malomhegyi kis ABC-t a Paks és Vidéke Áfész Paks Városi Tanácsának támogatásával építette. Az építkezés kezdetétől mindenki szívvel-lélekkel dolgozott azért, hogy az ABC minél előbb átadásra kerüljön és könnyítse a környék lakóinak napi bevásárlását A „mini” ABC áruválasztéka a vásárlók többségének véleménye alapján megegyezik a nagyméretű ABC- áruházak választékával. A rapszodikus áruvásárlásból eredően előfordult egy-két esetben, hogy a korábban megrendelt és bevált árumenynyiség kevésnek bizonyult. Az ABC néhány hetes vagy hónapos üzemelése alapján nem lehet elegendő tapasztalatot szerezni a vásárlók menynyiségi igényeiről. Ezért folyamodtunk a kisboltok gyakorlatának eddig jól bevált előjegyzéses módszer alkalmazásához, amelyet a kereskedelmi jogszabályok nem tiltanak. E forma nem azt jelenti, hogy más vásárló részére nem történik árurendelés, de aki ezt a szolgáltatást igénybe veszi, annak részére biztosítjuk a megrendelt árut Ez az igénybejelentés naponta megjelenő törzsvendégeinknek nem jelent különösebb fáradtságot Magam is az ABC közvetlen közelében lakom, vevőként és kereskedőként is kritikusan szemlélem napon-Csoda lenne az ésszerr r O rusegr ta az itt folyó kereskedelmi munkát Alapvető cikkek ellátásában hiányt nagyon ritkán tapasztalok (kivétel az országban előforduló hiánycikkek, pl. étolaj, pirosarany stb.). Az ABC két fiatal dolgozója és egy szakmunkástanuló becsülettel és lelkiismeretesen végzik munkájukat. Nagy gyakorlati tapasztalattal ugyan még nem rendelkeznek, de sokat tesznek a vásárlókért és a forgalom növelése érdekében. A mai gazdasági helyzetben felelőtlen árurendelést és pazarlást nem engedhetünk meg magunknak, dolgozóinkat is erre ösztönözzük. Legjobb meggyőződésük szerint a városi szintű és a mai kor igényeihez igazodó áruellátás megteremtésében fáradozunk, ezt példázza a szóban forgó kis ABC létrehozásában is. Meggyőződésünk, hogy a hangvételében is minden jó szándékú kereskedőt bántó cikk nem szolgálja a lakosság és a kereskedelmi dolgozók, a szövetkezet közös érdekeit. Dr. Müller Jánosné Paks és Vidéke Áfész Válasz egy telefonhívásra Telefonon hívta fel szerkesztőségünket egy kétgyermekes családanya. Nagyon higgadtan és tárgyilagosan fejtette ki véleményét két írásunkkal kapcsolatban. Először a paksi komp üzemeltetéséről mondta el tapasztalatait.- Addig, amíg a főnök a hajón volt (van), addig nem volt (van) baj és nem volt kifogás a szolgáltatás minősége ellen. Miután a főnök eltávozott (nincs jelen), akkor kezdődnek a gondok. A két kisgyermek részére egy felnőtt jegyet vetettek meg vele, holott a tarifatáblázat ilyen megoldást nem ismer. Előfordult az is, hogy a kismotorra annyi tarifát állapítottak meg, mint a nagymotorra. Végezetül kifogásolta a kompszemélyzet megjelenésének „esztétikumát”. Felkerestem Kiszl Károlyt aki a következőket válaszolta: „A két kisgyermek egyenlő egy felnőtt - mércét én határoztam meg, tehát a komp személyzete helyesen járt el. A motoroknál a helyzet a következő: amennyiben rendszáma van, akkor 30 Ft amennyiben nincs, akkor 20 Ft vezetővel együtt Itt lehetséges, hogy hibázott a jegyszedő.” Egyébként nagyon sajnálja, hogy ilyen rossz tapasztalatokat szerzett a hölgy. Viszont nagyon örül ezeknek az információknak. Sajnos ma még egy vállalkozó igen sok kényszermegoldást kénytelen elviselni. „Én a minőségi munka híve vagyok és a szolgáltatást igen komolyan veszem. Ezért a kifogásolt dolgokkal kapcsolatban megteszem a szükséges lépéseket és továbbra is várom a lakosság észrevételeit véleményeit” A telefonáló anyuka kifogásolt egy mondatot a betörésekkel foglalkozó cikkben. A citált mondat így hangzik: „Most még csak a lakótelepeken garázdálkodtak, de mi lesz akkor, ha megjelennek az óvárosban.” Vagyis az óvárosban különb emberek élnek? - kérdezte a telefonáló. Addig nem kell intézkedni és félni amíg „csak” a lakótelepen garázdálkodnak? Tisztelt Hölgyem! Valóban félreérthető az idézett mondat Kollégánk nem azt akarta megállapítani amit a mondatából ön kiolvasott Ő azt szerette volna jelezni, hogy jelenleg még „csak” szórványosan, valamelyik városrészben jelennek meg a betörők és mi lesz ha ez kiteljed az egész városra? Tehát addig kellene sürgős és hatékony védekezési módszert kitalálni, amíg el nem burjánzik a jelenség. Köszönjük észrevételeit és különösen azt hogy vette a fáradságot és jelezte véleményét amelyekre a továbbiakban is számítunk. Tisztelettel és köszönettel: Beregnyei Miklós PAKSI HÍRNÖK 14 1989 DECEMBER
