Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-10-01 / 2. szám
1989. november A Paksi Hírnök választási melléklete - 1 Paks Város Tanácsának választási programtervezete Magyarország válságos helyzetben van. Sok gondunk közül talán éppen a nemzeti egység hiánya a legfájóbb, mert hiába is hivatkoznánk a külső körülményekre, egymáshoz való közeledésünk, egymásra találásunk és összefogásunk ügye kizárólag rajtunk áll vagy bukik. Súlyosbodó aggodalommal tapasztaljuk, hogy a különféle hatalmi harcok és alkudozások során a részérdekek és hatalmi ambíciók mind gyakrabban kerekednek a társadalom, a nemzet érdekei fölé. Márpedig a meg nem gondolt tettek és gondolatok zűrzavarában nemcsak a nemzeti egység reménye sikkadhat el, végképp eltékozolhatjuk a vér nélküli megújulás esélyeit is. Bár városunk nem függetlenítheti magát az országos tendenciáktól, hiszen ahhoz ezer szállal kötődünk. Nekünk helyben kell munkálkodnunk azért, hogy a város intézményei működőképesek maradjanak, az ellátási feszültségek oldódjanak és célirányos fejlesztésekkel javítsunk a városlakók életkörülményein. Közös gondolkodásra és összefogásra szólítjuk fel Paks polgárait. Éppen ezért Paks Város Tanácsa október 27-i ülésén úgy döntött, hogy elkészíti és nyilvánosságra hozza tevékenységének önértékelését és választási programjának tervezetét. Vállalja a lakosság általi megméretést és számít annak véleményére, javaslataira. A választási program véglegesítésére a lakossági fórumokon öszszegyűjtött tapasztalatok, valamint a pártok és különböző szervezetek véleménye alapján kerül sor. így válhat a program az egész város közös akaratává. Szabad választásokon dönthetik el az állampolgárok, hogy kik azok a személyek, akik a közös akaratot képesek megvalósítani és képviselni. Az atomerőmű építése előtt a városra a lassú változások, a tartós értékrendek, nagyfokú stabilitás volt a jellemző. 1985-re a magyar városok közül a népességnövekedés dinamikáját tekintve Paks az első, mely sok esetben olyan ellátási gondok forrása, melynek megoldása túlnő egy város, egy megye lehetőségein. Ez nem sikermutató, hanem tény. A lakosság megduplázódása, az értékrendek átrendeződése, az értelmiség számszerű növekedése stb. helyzetértékelésre, tényfeltárásra késztette a tanácsot. A közlemény sokféleképpen értékeli az eddigi fejlődést, melyből kettőt kiemelünk: a) Sok minden épült a várossá válás óta. Ebből a nézőpontból szemlélve óriási fejlődésnek lehetünk tanúi. Lakások, korszerű közintézmények stb. épültek. Hallatlanul nagy eredmények ezek, melyek mögött óriási anyagi és emberi erőfeszítések, áldozatvállalások húzódnak meg. b) Hogyan élt és él Paks azzal a városfejlesztő erővel, amely az erőmű építése kapcsán jelen volt és napjainkban is meghatározó anyagi és szellemi tényező. Ebben már megoszlanak a vélemények és a tények igazolják, ez ideig a város részben tudott élni a lehetőséggel. Az együttműködést nehezítő feszültségek sokat oldódtak, ezek oldásán való munkálkodás a jövőben is fontos várospolitikai feladat. Az elmulasztott lehetőségeket mértékegységben kifejezni nincs módunk, de mindannyian megpróbálunk tapasztalatot gyűjteni múltunkból és erőt meríteni az összefogás jó példáiból jövőnk építéséhez. Az elmúlt időszak viszgálatánál több esetben összehasonlítást tettünk a magyar városok hasonló ellátottsági színvonalával. Ez segített bennünket a túlzásoktól megóvni, s felhívni a figyelmet a problémákra. 1. A város tanácsi gazdálkodása A tanács bevételei az 1985-1989. közötti időszakban közel 2 milliárd forintban realizálódtak, mely összegen belül a szabályozott bevételek mellett 651 millió Ft (V. 34%-os arányban) saját ún. érdekeltségi bevételeket tudtunk realizálni gazdálkodási tevékenységünkkel, folyamatos törekvéssel arra, hogy feladatainkat növekvő színvonalon tudjuk ellátni. A lakosság településfejlesztési hozzájárulása (teho) 8 millió Ft. A város üzemeltetési, működtetési kiadása több mint 1 milliárd Ft-ot tett ki, míg a beruházásra fordított összeg meghaladta a 750 millió Ft-ot. Arányaiban a főbb működési területek költségmegoszlása a következő: Városüzemelés 137 millió, oktatásügy 410 millió, közművelődés 58 millió, egészségügy és szociálpolitika 249 millió, sportmozgalom támogatása 18 millió, felújítás 50 millió Ft. A tanács elsősorban a saját bevételek realizálásával, vállalkozásaival - a nehezedő gazdasági helyzetben is - megőrizte jó pozícióját a környező településekhez képest. Az együttműködés fokozása, a településen tevékenykedő vállalatok és a lakosság anyagi támogatásai is jelentősnek tekinthetők az elmúlt időszakban. Az így befolyt anyagi támogatások működési feladatokhoz 33,5 millió Ft-tal a fejlesztésekhez 92 millió Fttal kapcsolódnak. Az összefogásból realizálódott társadalmi munkaérték 674 millió Ft felett volt. 2. Társadalmi összefogás a városért Az 1985-ös választások óta számottevő eredményt értünk el. 110 utcában 118804 m2 út, 125 utcában 30143 m2 járda, 39 utcában 11 215 m szennyvíz, 5630 fm vízvezeték, 2530 fm villanyvezeték, 50 785 m2 park épült. A közösségi létesítményeknél - római katolikustemplom, dunakömlődi faluház, nyugdíjasok klubja stb. - is jelentős a társadalmi munkavégzés. Néhány tanulság: az egyéni és közösségi érdeket össze lehet kapcsolni. Érdemes megbízni az emberekben, hisz képesek a vezéregyéniség kiválasztására „felső útmutatás” nélkül. A munkák során szövődött barátságok, a megrendezett utcabálok a közösségek kialakulását elősegítik. Paks példa lett a megyében és országban is Sokan tanulmányozták és tanulmányozzák az összefogás mozgatórugóit. A kiemelkedő társadalmi munkáért - három éven át - a város a legmagasabb országos elismerésben részesült. Az elismerés szimbólumát, a nemzeti zászlót és az ezzel járó anyagi juttatást az ország közismert vezetői - Pozsgay Imre, Horváth István, Németh Miklós - adták át ünnepélyes keretek között. A következő években is jól felfogott közös érdekünk, hogy megtaláljunk olyan értelmes célokat, amelyek megvalósítása a város lakóinak ténylegesen jobb körülményeket teremt és az emberek közvetlenül érzik hasznát, előnyét. És, hogy mi az a jó a lakosságnak azt ne néhány vezető találja ki, hanem mondják meg maguk az állampolgárok. Kötelességünk minden lehetőséget megadni ahhoz, hogy a valódi, hamisítatlan igények jöjjenek felszínre. A lehetőségek a jövőben is végesek lesznek és az igényeket sorolni kell. A teljes nyilvánosság biztosításával dőljön el az, hogy mikor mit csináljunk, mit építsünk és hogyan, ahhoz mit ad a tanács és az utca lakója. Olyan időszakba érkeztünk, amikor a közműépítések sorában azok az utcák vannak vissza, ahol több az idős ember és nagyobb tanácsi és társadalmi segítségre van szükség. Úgy tisztességes, ha álljuk szavunkat és nagyobb segítséggel, de ezek az utcák is elkészülnek. 3. Együttműködés a nem tanácsi szervekkel Városunk fejlődésében nagy jelentősége van a különböző gazdasági, társadalmi szervekkel kialakult kapcsolatoknak, együttműködéseknek. Az elmúlt években a város lakossága és a vállalatok, szövetkezetek, intézmények érdekeit számtalan területen sikerült összeegyeztetni, ami szép eredményeket hozott. Ezt bizonyítják: a társadalmi munkában épített út-, járda- és szennyvízépítések, amelyekben a gazdálkodó szervek közreműködése nélkülözhetetlen volt. 1985-től megduplázódott és ma már 80 az együttműködési megállapodások száma, melynek keretében a nem tanácsi szervek külön pénzöszszegekkel is támogatják a sport, a közművelődés ügyét, valamint gyermekintézményeink fejlesztését, jobb ellátottságának biztosítását. Ezeknek a kapcsolatoknak is tulajdoníthatók pl. az utóbbi évek nagyszerű sporteredményei, a minőségi változások. A jövő sikereihez továbbra is nélkülözhetetlen a városban működő, illetve a Pakson érdekelt szervekkel való kapcsolatok fenntartása, gazdagítása és éppen ezért minden erőnkkel azon leszünk, hogy ez így is legyen. 4. A tanács vállalkozásai Költségvetési üzem: A város üzemeltetésére és kisebb építőipari munkák elvégzésére alapították. Eredeti profilját megtartva bővítettük ki tevékenységét vállalkozásokkal, mely újabb 300 főnek biztosított munkaalkalmat. Napjainkban 600 fő kb. 600 millió Ft árbevételt produkál 100 millió Ft körüli nyereséggel. Az eredményes működés lehetővé tette, hogy önerőből új telephely épüljön, korszerű géppark álljon rendelkezésre, valamint 50 millió Ft tőkerészszel külfölddel közös vegyes vállalatot létesítsen. Továbbra is cél az üzem vállalkozási pozícióinak erősítése, újabb munkahelyek létesítésével az eredménytömeg növelése, mely a város javára kerül felhasználásra. Vállalkozási iroda: 1988-ban hozta létre a tanács, elsősorban építőközösségek szervezésére, ingatlanközvetítésre, telekalakításra, beruházások bonyolítására és tervezési feladatok ellátására. Első eredménye alapján életképesnek bizonyul az iroda, rugalmasan, gyorsan és főleg olcsóbban szervezik a beruházásokat, felújításokat mint a Tolnaber. Megyei vállalatok: A megyei központtal működő vállalatok által végzett paksi szolgáltatások kivétel nélkül alacsony színvonalúak, helyenként a város ellátását veszélyeztetve működnek. Nem jó a kenyérellátás, gond van a vendéglátással, a mozival, a patyolat nem tud fejleszteni, meg kell teremteni a Tolna Megyei Népbolt Vállalat és a tanács közös érdekeltségét, stb.... Tovább nem tűrhetjük a vállalati tehetetlenséget, nem kockáztathatjuk tovább a lakosság alapellátását. Célul tűztük ki az említett vállalatok fokozatos, vagy ha szükséges és lehetséges azonnali átvételét illetve elszakítását a megyétől, önálló helyi vállalatok létrehozását. (Leányváll., kft. stb.) A megyei vállalatok nem érzékelik igazán a helyi problémákat, befolyásolásuk nehézkes. Gondjaink megoldását csakis a helyi irányítással működő vállalat, vagy más ellátó szervezet jelentheti. 5. Régebbi döntések átértékelése Építési tilalmak: Népszerűtlen döntések sorozatát vállalta magára a tanács, amikor napirendre tűzte a 20-25 éve fennálló építési tilalmak rendezését. Nem volt könnyű találkozni a hitüket vesztett emberek százaival egy-egy alkalommal. Ebben a helyzetben jól dönteni már nem lehetett. A tanácstagság a „legkisebb rossz” elv alapján hozta meg a döntést. Lakóházak kisajátítását csak ott helyezte kilátásba, ahol annak kártalanítási és emberséges elhelyezési feltételei biztosíthatók. így az 1985. évi építési tilalom alá vont ingatlanok száma 688-ról 1989-re 93-ra csökken. Az évtizedek óta húzódó építési tilalmak ügyére végre pontot kellett tennünk. Véget kellett vetnünk annak az állapotnak, hogy a tilalom alá vont utcákban nem épülhettek új házak, utak, járdák, szennyvíz, hogy a lakosság ezekben az utcákban elöregedett, mert a fiatalok kénytelenek voltak másutt lakásgondjaikat megoldani, hogy az emberek a kisajátításra váró nyomasztó állapotban éltek. Tanácsunknak és minden tanácsi dolgozónak a jövőben azon kell fáradozni, hogy a fejlődésből kizárt ezen városrészek az átlagosnál nagyobb törődéssel erkölcsi és anyagi segítséggel behozzák lemaradásukat. E feladatok végzése nagyon következetesen és tervszerűen kell, hogy történjen, ezért az elmaradt közművesítés fokozott tanácsi segítséggel történő végrehajtására ún. rehabilitációs tervet is kell készíteni. Őrködnünk kell azon, hogy e terv mielőbb megvalósuljon és az ott élő emberek elfeledjék sérelmeiket. Tanuszoda: A társadalmi összefogás meghirdetésére a lakosságtól és a gazdálkodó szervezetektől 1985-ig, a beruházás fedezetének mintegy 15%-a folyt be. A gazdálkodó szervek a további támogatást nem vállalták. A tanács átvette az Uszodaépítő és Fenntartó Egyesülettől a beruházást, míg az feloszlatta önmagát. Reális alternatívaként merült fel az építkezés abbahagyása, és a felállított színből egy raktáráruház kialakítása, ezzel párhuzamosan PAV-segítséggel egy, a dunaújvárosihoz hasonló fedett uszoda létesítése. Végül is a tanács tiszteletben tartotta az eredeti döntést, a PAV pedig befejezte a beruházást és vállalta az üzemeltetést, mely további 15-20 millió Ft évente. Az átvállalások kímélték a tanács költségvetését, melyet egyéb lakossági célokra fordíthattunk. Az Uszodaépítő és Fenntartó Egyesület által a lakosságnak tett ígéreteket a jogutód teljesítette (ingyen belépő stb.) csak márványtábla nem készült. Ilyen előzmények után az alapító tagok talán megbocsátják ezt nekünk. PAV szakmunkásképző, szakközépiskola, főiskola komplexum: A megyei tanács, a városi tanács és a PAV közös beruházásaként indult. Üzemeltetését a városi tanács költségvetésében tervezték biztosítani. Az 1985. évi felülvizsgálat megállapította, hogy a beruházásban való részvétel, a majdani üzemeltetés jelentős anyagiakat vonna el a városi tanácstól. (Az ötéves terv első négy évének szinte valamennyi fejlesztési forrását.) Ezért döntöttünk úgy, hogy a PAV vegye át a beruházást, és az üzemeltetést. Szerintünk a városlakóknak a tulajdonjognál fontosabb, hogy megkülönböztetés nélkül, tehetségük alapján kerülhessenék be a paksi gyerekek a korszerűen felszerelt iskolába. A megtakarított beruházási és üzemeltetési összeget más fontos célokra fordította a tanács. Pinceproblémák. A városban komoly gondot okoz a használaton kívüli pincék által veszélyeztetett területek biztonságának megőrzése. A város legsűrűbben alápincézett területrészei az egykori városmag körzetébe esnek. Feltártunk mintegy 1550 db pincét, melynek hossza 19 km és 68500 légm3. A még feltáratlan pincék mennyisége is jelentős. Paks 1987-ben csatlakozott az országos pinceprogramhoz. Ebben az időszakban jelentkezett a pinceveszély nagyobb mértékben, melynek hatására történt a pincék pontos feltérképezése. Ha a veszélyhelyzet korábban ismertté válik, nagyobb központi forrás jutott volna a településnek a gondok leküzdésére. (Példa rá Szekszárd város, amely időben jelezte veszélyeztetettségét, 1980-tól 130 millió Ft központi támogatást kapott, holott a pincék száma és összhossza alapján kevésbé veszélyeztetett mint Paks). A problémát fokozza a szennyvízhálózat kiépítetlensége, a szennyvizek helyi szikkasztása. Az utóbbi időben a lösztalajba vájt pincék roskadása, omlása, a megépült házak veszélyeztetése komoly lakossági feszültség forrása. Anyagiak hiányában tanácsunk eddig nem tudott tervszerű feltárásra, pince megszüntetésre vállalkozni. 1985-től 18 millió Ft ráfordítás csak a közvetlen veszély elhárítására volt elegendő. (A pinceproblémák teljes felszámolása 150 millió Ft-ot igényelne.) A következő időszakban tovább kell szorgalmazni a veszélyhelyzet központi elismerését, támogatás megszerzését. A veszélyeztetettség és a pénzügyi lehetőségek függvényében ütemterv készítése szükséges. 6. Egészségügyi és szociális ellátás Az ágazat folyamatos fejlesztése csak részben tudta követni a lakosság számának növekedését. így az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma Pakson még 1988-ban is 26%-kal magasabb mint a megye városainak átlaga. A szakrendelést tekintve pedig a városok között a középmezőnyben foglalunk helyet. Az elmúlt négy év során 1 körzeti orvosi, 1 gyermekorvosi és 1 fogorvosi körzetfejlesztés történt, mely lényegében megoldotta az alapellátás feszültségeit. A szakorvosi ellátás új szakrendelések beindításával bővült. 1985-1989 között az orr-fül-gégészet, reumatológia, sportorvosi szakrendelés, gyermek-ideggondozó, diabetes tanácsadó kezdte meg működését. Az ellátás színvonalát azonban nemcsak a mennyiségi mutatók határozzák meg, hanem a létesítményi feltételek és a felszereltség is. A csoportos körzeti orvosi rendelés megvalósult, így folyamatos az egészségügyi ellátás. Jelenleg is problémát jelent, hogy a szakorvosi rendelések és gondozóintézetek 6 épületben, a város különböző pontjain vannak elhelyezve, igy a betegeknek több szakvizsgálat elvégzése esetén utazgatniuk kell. A rendelők felszereltsége az elmúlt évek során számottevően nem javult. A PAV által biztosított 5 millió Fttámogatás lehetővé teszi, hogy a műszerezettséget javítsuk. így kerül sor egy diagnosztikus ultrahang- és EKG-készülék, valamint egyéb műszerek vásárlására. Az ellátási színvonal megőrzése érdekében továbbra is szükség lesz hasonló összeg biztosítására. A szociális ellátás iránti igények az elmúlt négy év során egyrészről a lakosság elöregedése miatt, másrészről pedig az egyre romló életszínvonal miatt folyamatosan emelkedtek. Az intézeti ellátást az Egyesített Szociális Intézmény keretében működő Gondozási Központ és Időskorúak Szociális Otthona biztosítja. Az intézmény tárgyi, létesítményi feltételei az elmúlt időben lényegesen javultak (a szociális otthon teljes rekonstrukciója 1985-ben befejeződött, a gondozási központ 1987-ben költözött végleges és megfelelő helyre). A gondozási központhoz tartozik az idősek klubja, a házi gondozás (a gondozói állások száma 1985-1989. között 4-ről 6-ra emelkedett, így megoldódott a dunakömlődi házi gondozás is), és a szociális étkeztetés szervezése (étkeztetettek száma 1985-ben 105 fő, jelenleg 225 fő). A szociális otthon a meglévő mennyiségi igények kielégítésre nem képes. Bővítése, illetve az igények más formában történő biztosítása szükséges. (Pl. gondozóház építése). 1987-ben pályázatot nyújtottunk be családsegítő központ létrehozására. A központi támogatást 1989-től megkaptuk. A CSSK tárgyi, személyi feltételeinek megteremtése folyamatban van. Feladata a családok segítése, érdekeinek védelme. CSSK szolgáltatásokat szervez, tanácsadó hálózatot működtet. A szociális ellátás legközvetlenebb módja a segélyezés. A felnőttvédelmi segélyek összege 1985-1989. között 1,7 millió Ft-ról 4 millió Ft-ra emelkedett. Várható az igények további folyamatos és nagyarányú növekedése, melynek pénzügyi fedezetét még átcsoportosítással is biztosítani kell. A jövőben igazi előrelépést egy új szakorvosi rendelőintézet és egy teljes ellátást bjztosító szociális intézmény jelenthet És ez csak az intézményi oldal. Általában többet kell törődnünk a lakosság szociális állapotával. Az egyre több szociális gonddal küzdő család fokozottan érzékeny nagyobb törődést igényel. Ki kell szélesíteni a társadalmi hálózatot az idős, beteg, elesett emberek gondjainak megismerése és orvoslása érdekében. Felértékelődik tehát a szociálpolitika. (Folytatás a 2. oldalon.)