Paksi Hírnök, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-09-01 / 1. szám
2 - PAKSI HÍRNÖK 1989. szeptember Milyen és mi legyen? Kapjon fényt Ön is Mármint milyen legyen az új városi címer és mi legyen egyes mai utcák neve? Ezekre a kérdésekre keresik a választ a lakosság vélekedéseit összegző és képviselő pártok-szervezetek tagjaiból álló munkabizottságok. Felmerült a városban olyan igény, miszerint meg kell változtatni a városi címert. Sokan vélekednek úgy, hogy ne legyen a címerben vörös csillag, és a Dunát kecsesebb hullámokkal kellene ábrázolni. Sokak előtt nem tiszta, hogy a jelenlegi címerben szereplő levél hársvagy szőlőlevél? Ezeket a kérdéseket csokorba gyűjtötték, majd a tanács felkérte dr. Németh Imre helytörténészt és Vincze Erika reklámszakembert, hogy készítsenek cimertervezetet. A tervezetek elkészültek, és azokat a június 28-i tanácsülés elé terjesztették. A tanácsülés a következők szerint határozott: a) Ne 45 fő döntsön, meg kell kérdezni a város lakosságát is. b) Létre kell hozni egy munkacsapatot, az dolgozza ki a részleteket. A munka irányítására a Jámbor Pál Társaságot kérte fel a tanács. A társaság dr. Balogh György címeres heraldikaszakértőt hívta meg szakmai előadásra, mely előadáson 12 pártszervezet és felekezet képviselői vettek részt. Közös egyezségre jutottak abban, hogy két tervezetet javasolnak a lakosság elé vinni. Ezt a két tervezetet színes plakátokon teszik közzé Paks városában, majd a választások alkalmával az állampolgárok arra is voksolhatnak, hogy milyen legyen városunk új címere, vagy legyen-e egyáltalán új? Az utcáink névváltoztatási lehetőségei is foglalkoztatják a lakosság egy részét. Májusban a volt Tolbuhin utca nevét változtatta meg a tanács az ottlakók kérésére Szent Jánosra, mely még korábban Égett utca volt. Az MDF helyi szervezete indította el a Marx tér Szent István térre történő viszszakeresztelését, amelyről elég sokat olvashattunk más újságokban is. Erről a névváltoztatásról tárgyalt egy munkabizottság, és javasolta a tanács vb-nek a Marx tér Szent István térre való visszakeresztelését. Az augusztus 16-án megtartott vb-ülés támogató javaslattal a tanácsülés elé terjeszti, mert az illetékes ebben dönteni. A már említett munkacsapat - elfogadva a helytörténeti kutatással foglalkozó dr. Németh Imre helytörténész érveit - többek között javasolja még a Béke teret Szentháromság térré, a Hősök terét Szent József térré változtatni, valamint meg kellene vizsgálni a Fő utca átkeresztelési lehetőségét is, hiszen a köztudatban az emberek úgyis a Fő utca elnevezést használják. A munkacsapat abban is megállapodott, hogy nem szabad kampányt csinálni az átkeresztelésekből, jó lenne, ha a ma választott utcaneveket nem kellene 2-3 év múlva újabbra cserélni. Ez az épület a Deák Ferenc (Lenin) u. 13 szám alatti NOVÁK-KÚRIA. Utca felől hangsúlyos barokk jellegű, klasszicista és romantikus átépítéssel. A kép az udvari oldalt ábrázolja. E szép, portikusz (bejáró) fölötti, zárt, romantikus verandát falazott pillérek és dór oszlopok tartják. Kedves Olvasó! Nemcsak a látványért állítottuk meg néhány percre. Ha elmondjuk történetét, a rendelkezésre álló napi 1440 percéből bizonyára nem fogja sajnálni azt a néhányat, mit elpazarolt, illetve amit öntől elraboltunk. Itt lakott a múlt század közepén dr. Novák Sándor, mezővárosunk akkori orvosa, megyei tb. főorvos, a tudós-régész, Paks virilistája (a legtöbb adót fizetők egyike), a Közép Dunai Első Haltenyésztő Társulat alapító tagja a Tolna Megyei Régészeti Egylet elnöke, az emberbarát, kinek rendelője egész nap nyitva állt betegei előtt. Született Szatmár megyében 1816-ban, meghalt Pakson 1885. november 17-én. Nemzetőr hadnagyként vett részt a szabadságharcban. Mikor a „túlsó félről” egy fegyveres, nemzetiszínű zászlós csoport váratlanul átkelt Biscónál a Dunán, Kossuth-nótákat énekelve vonult a városházáig és ott vezetőjük buzdító beszédet mondott 1849 végén, a bíró gyorsfutárral jelentette az esetet Szekszárdra: a csoport vezetője kezet fogott Novák orvossal, aki nem hajlandó elárulni a szónok nevét, aki pedig régi ismerősként üdvözölte. Dr. Novák Sándor a híres paksi orvosok közül is kiemelkedett szakképzettségével, karitativ lelkületével, szolgálatával. 1871-ben közadakozásból az „Úri utca 1335. számú házban” felállította és díjtalanul vezette az elaggott szegények és nyomorultak „ispotályát” (menházát). A volt szegényház részben ma is áll az Anna-Hegyalja-Tavasz utcák alkotta háromszögű terecskén. 1876-ban irta: „A nélkülözhetetlen épületnek alapjai meg vannak vetve, remélni lehet, hogy az emberi lelkekben rejlő jobb érzés és kegyelet fenn fogja tartani. Máris kettős célt értünk el: véget vetettünk a szabadalmazott koldulásnak és menhelyet szereztünk a nyomorban sínylődő, elaggott és betegségükben elhagyott, szenvedő embertársainknak.” Nemes jelleme kitűnő szellemi adottsággal, munkabírással párosult. Tudományos munkássága értékben fölözi az orvosetikait is. E veranda a tanúja, mennyi éjszakát töltött itt el tudományos könyveibe, régészeti gyűjteményének katalogizálásába merülve. Ösztönözhette egy szomorú külföldi tapasztalata is, a prágai múzeum kiállítási anyagát szemlélve, megdöbbenéssel olvasta az egyik tározó magyarázó szövegében „von Ungarn Donau-Kömlőd”! Hogy kincseinknek külföldre áramlását megakadályozza, határozta el egy megyei múzeum mielőbbi létrehozását És a kettős élmény sarkallta Paksra kerülése után, a sánchegyi lelőterület szakszerű feltárására is. Levelezése elárulja szoros kapcsolatát Römer Flóris régésszel és Thaly Kálmán történésszel. Kérésükre bocsátotta a ritkaságszámba menő gyűjteményét a Nemzeti Múzeum rendelkezésére. Ezért cserébe hasznos szakmai tanácsokat nyert Ő kezdeményezte a Tolnavármegyei Régészeti Egyesület megalakítását, mely halálával sajnos megszűnt. 1882. január 29-én szervezésében szálltak ki Paksra, hogy a Duna medréből kiemelkedő romok eredetét felderítsék. Novák Sándor nem volt a sors kegyeltje, gyűjteményének egy része idővel szétforgácsolódott De igy is az anyag, melyet Tolna megye közönségének ajánlott fel, nemcsak jelentős alapgyűjteménye, hanem az egyetlen összefüggő, zárt együttese lett a jövendő szekszárdi múzeumnak. Gyűjteménye átadási évében, 1874- ben, elvállalta a megye történetének megírását. Nyolcvannyolc kérdésből álló gyűjtőivé felölelte a történeti, földrajzi, statisztikai, néprajzi, természetrajzi és a gazdasági részterületeket. E munkájának további sorsát sem ismerjük. Szorgalomban utolérhetetlen, de sikerekben mostoha életének 1882. november 17-én vetett véget a halál. Unokahúga, Novák Szidónia, birtokainak egy részével együtt eladta a kúriát is a századvég egyik leggazdagabb paksi pénzmágnásának, Weisz Salamon gabona- és bornagykereskedőnek. Weisztől bérelte ki az 1912/13-as iskolai évre a földszintet Mihálik Gézáné, magán polgári leányiskolája részére, mely négy száraz, világos, külön bejáratú, de a szabvány tantermeknél kisebb szobából állt Emiatt kellett az iskolának mára következő tanévben, a Vörösmarty utcai volt Status quo izraelita hitközség megszűnt elemi iskolájába költözni. Az épület további sorsa így alakult: A község 1928-ban 600 millió korona államsegélyen megvásárolta, egy létesítendő kórház számára. De csak 2 szobát tudtak berendezni a csecsemővédelem, 2 szobát a tüdőbetegek ellátására, az emeleten rendezték be a községi orvosi rendelőt és az orvosi lakást. Ezóta szinte megszakítás nélkül, főleg egészségügyi célra használják. Dr. Pongrácz Sándor tisztiorvos nyugdíjazása után a földszinten csecsemővédő, az emeleten megosztva a Polgárvédelmi Parancsnokság, a Népi Ellenőrző Bizottság és a községi egészségügyi osztály kapott helyet. Jelenleg teljes mértékben az egészségügyé. Ha arra járnak, idézzék maguk elé dr. Novák Sándor nemes alakját a Sánchegyen kutató kedves és szorgalmas fiatalok pedig mélyen véssék nagy elődjüket emlékezetükbe. - monnus - verneda- béri -A Hazafias Népfront felhívása A HNF városi bizottsága mellett működő nőbizottság ez év elején akciót indított a II. világháború áldozatai tiszteletére állítandó emléktábla elkészítésére. Ezidáig mintegy másfél száz paksi áldozat nevét sikerült nyilvántartásba vennünk. Felhívással fordulunk Paks lakosságához, akinek még tudomása van olyan személyekről akik a II. világháború következtében hunytak el, annak nevét, születési évét és elhalálozási dátumát címünkre jelezni szíveskedjenek. Maroknyi székely Családsegítő Központ Október 1-jén Családsegítő Központ kezdi meg működését Pakson a Lenin u. 7. sz. alatt, mely a szociális és mentálhigiénés alapellátás részét képező intézmény. Feladata: Aktívan részt vesz a helyi szociális problémák feltárásában, egyének, családok, csoportok és helyi közösségek szociális hátrányainak mérséklésében való közreműködés. A hátrányos helyzetű, alacsony jövedelemmel rendelkező családok terheinek csökkentése, erőforrásainak növelése érdekében konkrét szolgáltatásokat szervez. A Családsegítő Központ tanácsadó szolgáltatást biztosít, mely kiterjed az állampolgárok munkajogi, társadalombiztosítási, családjogi, szociális stb. ügyeinek konkrét segítésére. Heti egy alkalommal mindenki számára ingyenes jogi és pszichiátriai tanácsadás vehető igénybe. Ezen szolgáltatások köre a jövőben bővíthető. Az intézmény tevékenysége Paks város területére terjed ki, melyet 4 főfoglalkozású családgondozó szervez. A területen dolgozó családgondozók életvezetési, mentálhigiénés tanácsadás, rendszeres családlátogatás keretében segítik a belső családi konfliktusok oldását (alkoholista családtag, magatartási zavarokkal küszködő gyermek a családban stb.) A családgondozó javaslatot tesz arra vonatkozóan, hogy a segítésnek mely módja oldja meg a család krízishelyzetét. Pl. szakember biztosítása, pszichés támogatás, jogi tanácsadás, segélyezés stb. A családgondozás egyik fontos feladata a rendezettnek tekintett családok érdekében végzett munka, hiszen ők is kerülhetnek olyan élethelyzetbe (betegség, haláleset, válás és egyéb ok miatt), hogy ha nem kapnak időben szakszerű segítséget, a családon belül életvitelben kedvezőtlen folyamat indul meg s a család tagjai veszélyeztetetté válnak. Szeretnénk együttműködni a vállalatok és intézmények vezetőivel, a munkahelyeken szociális kérdésekkel foglalkozó szakemberekkel és munkánkat összehangolva megakadályozni, hogy a családi konfliktus esetleg munkahelyi problémává váljon. A Családsegítő Központ dolgozói minden iratot, ügyet titkosan kezelnek. Bárki igénybe veheti szolgáltatásaikat 1989. október 1 -jétől reggel 8- tól délután 17-ig, (szombat, vasárnap kivételével). Lukács Ferencné Pakson Felhívás Paks Város Tanácsa telefonhálózat fejlesztését tervezi 1992. évi megvalósulással, a lakosság közműfejlesztési hozzájárulásának bevonásával. A közműfejlesztési hozzájárulás várható összege 20-25 ezer Ft lesz, mely a teljes szerelési költséget tartalmazza. A hozzájárulást egy összegben, 1990. I. negyedévében kell megfizetni. E célra az OTP-nél személyi kölcsön felvételére van lehetőség. (A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló rendelkezések alapján a befizetett összeg 30%-a a befizetés évére benyújtott adóbevallásban a személyi jövedelemadóból levonható.) Mindazok jelentkezését várjuk, akik a gyorsabb telefonhoz jutás érdekében fenti feltételeket vállalják. A jelentkezéseket a városi tanács portáján beszerezhető nyomtatványon kérjük benyújtani a tanács pénzügyi és munkaügyi osztályára. Jelentkezési határidő: 1989. október 15. Bővebb tájékoztatás Paks Város Tanácsa V. B. pénzügyi és munkaügyi osztályán, Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. (Folytatás az 1. oldalról.) ' hatott a csöpp fejekben. Vajon látjuk még egymást? Nemcsak a gyerekek, mi felnőttek is reméljük. Ezúton is köszönetét mondunk mindazoknak, akik hozzájárultak adományukkal a gyerekek ingyenes táboroztatásához. Egy 10 éves kislány mondta a második napon vacsoránál: „Tényleg ez a csirkecomb?” Aznap este nagyon nehezen aludtunk el... Egy 14 éves fiú mondta örömmel: „Itt olyan jó, mert minden nap ilyen sok ennivaló van!” 16 éves lányok: „Nagyon kevés az egy hét, inkább maradjunk még!” 8 éves kislány utolsó nap: „Ugye jövő nyáron is eljöhetünk? És azután is, még akkor is, ha már anyukák leszünk!” (Dr. Ferenczyné) A táborozok egy csoportja
