Sztana-Kovács Adrienn (szerk.): A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1914-1943 - PTE Egyetemi Levéltár kiadványai 3. (Pécs, 2014)
Beveveztő
A jegyzőkönyvek keletkezése, forrásértékük5 Az Egyetemi Tanács szervezete és működése Az ideiglenesnek szánt szervezeti szabályzat részletesen rendezte a kari tanácsokat követően az Egyetemi Tanács összetételét és jogkörét6 A tanács elnöke az egyetem rektora, tagjai az elnöklő rektoron túl az egyetem prorektora, valamint a karok dékánjai és prodékánjai voltak.7 Az Egyetemi Tanács volt az egyetem legfőbb hatósága, amelynek hatáskörébe tartozott „az egyetem testületi, közigazgatási és a karok egyéb közös ügyeinek tárgyalása és intézése”. A fegyelmi kérdésekben másodfokon illetékes volt mind az egyetemi személyzet, mind a hallgatók ügyeit illetően. A karok közti hatásköri problémák esetében a legfelsőbb fórum szerepét töltötte be.8 A karok felterjesztéseit az Egyetemi Tanács nevében a rektor a láttamozási követően továbbította. A szabályzat előírta, hogy abban az esetben, ha a rektor a tanács közbelépését látta szükségesnek a felterjesztések kapcsán, akkor azt a tanácsülés elé kellett terjesztenie. A tanács ezt követően véleményes jelentés kíséretében terjesztette fel a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez az ügyet. Sürgős esetben a rektor saját hatáskörben, saját véleményes jelentésével is felterjeszthette a kari határozatot, de a tanács irányába beszámolási kötelezettsége volt.9 Az üléseket havi rendszerességgel kellett megtartani, különleges esetekben rendkívüli tanácsülések összehívására is sor került.10 A döntésképességhez az elnökön kívül minden kar részéről legalább egy tag jelenléte volt szükséges. Döntéseiket általános szótöbbséggel hozták és a jegyzőkönyvet valamennyi résztvevő az aláírásával hitelesítette.11 A részvételre jogosultaknak kötelező volt a megjelenés az ülés teljes időtartamára, az elmaradásról a rektort írásban előre kellett értesíteni, ennek elmulasztása írásbeli figyelmeztetést vont maga után.12 Az ülést a rektor hívta össze,13 ő állapította meg a napirendet, amelyet a meghívóban pontosan feltüntettek. A rektor elnökölt, megnyitotta, vezette és bezárta az ülést.14 A tagok az ülésen önálló indítványokat is beterjeszthettek, ezeket előre írásban kellett bejelenteniük. Az ülésen a kar engedélyével szóban szintén tehettek indítványt, de csak annak írásba foglalása után dönthetett érdemben a tanács róla. A napirendi pontokon túl, a tanács engedélyével más ügyek is tárgyalásra kerülhettek. A szabályzat rögzítette a pontok tárgyalási sorrendjét is, e szerint az elnöklő rektor elsőként a felsőbb hatóságok leiratait ismertette, majd ezt követték a további elnöki előterjesztések. Ezután a különböző előadók által megfogalmazott napirendi ügyek következtek és végül az önálló indítványokat tárgyalta a tanács. A szavazásra bocsátott ügyekben a rektor eldöntendő kérdést tett fel, kivéve a választásoknál és jelöléseknél, ahol a szavazás a jelölt nevével történt és titkos volt.15 A tárgyalásra kerülő ügyek előkészítésére a rektor jelölt ki előadót, fontosabb ügyeknél a tanács 3-5 tagú bizottságot választott, más ügyeket az elnöklő rektor terjesztett elő a szabályzat szerint.16 Az előadó, illetve a bizottság az előterjesztését írásban a rektornak nyújtotta be, aki az üléseken szóban ismertette azt. A tanács tagjai jelentkezési sorrendben szóltak hozzá a témához, amelyet 5 A jegyzőkönyvek tanévenként kötetbe kötve találhatóak a következő jelzetek alatt: Pécsi Tudományegyetem Egyetemi Levéltár (PTE EL) VIII. 1. a. Pozsonyi M. kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai, A Rektori Hivatal iratai 1914-1923. 0,24 ifm; PTE EL VIII. 101. a. M. kir. Erzsébet Tudományegyetem iratai, A Pécsi Egyetem Tanácsának ülésjegyzőkönyvei 1923- 1944. 0,78 ifm. 6 Az irat bevezető része tartalmazza az „ideiglenes" kitételt. A továbbiakban a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) módosítására azonban nem tettek javaslatot a jegyzőkönyvekben. A következő, központilag kiadott SZMSZ az 1950. november 17-i minisztertanácsi ülésen elfogadott 274/1950. számú rendelet volt, amely a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek szervezeti rendjét szabályozta. G. Vass István (szerk.): Minisztertanácsi jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei, 1950. február 25.-1952. augusztus 14. A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3., Bp., 2006. 61. 7 Szabályzat a Debreceni és Pozsonyi Magyar Kir. Tudományegyetemek szervezetéről, tanulmányi és vizsgarendjéről. Pécs, 1934. 45-46. § 20-21. A szabályzatban Pozsony esetében négy kar kialakítása szerepelt: a jogi, az orvosi és a bölcsészkaron kívül tervben volt még a Mennyiség-, Természettudományi és Mezőgazdasági Kar felállítása is. 6. § Uo. 6. 8 59. § Uo. 25. 9 64. § Uo. 26. 10 65. §Uo. 26-27. 11 66. § Uo. 27. 1231.§Uo. 15. 13 Három tag írásban benyújtott kérésére is össze kellett hívni, az ülés tárgyának pontos megjelölése mellett 34. § Uo. 16. 14 35. § Uo. 16. 15 Uo. 16 36. § Uo. 17. 14
