Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A felvételi vizsga
letet ellátó Építésügyi Minisztérium elképedt a Főiskola hozzáállásán: „döntő szempont, hogy az 5 éves terv által előirányzott mérnök-létszámot elérjük. — oktatta ki a minisztérium képviselője 1949 szeptemberében a Főiskolát: [A]z Építésügyi Minisztériumban nagy megdöbbenést okozott, hogy a 108 építész jelentkező közül csak 27 nyert felvételt. Véleménye szerint legalább meg kell közelíteni az előírt létszámot, ha másképp nem, akkor bizonyos engedményekkel a felvételi vizsgáknál.”204 Időközben azonban a VKM saját maga intézkedett a keretek betöltéséről, ami viszont már a Főiskolán keltett megütközést: ,,[A] rádió és távbeszélő tagozat felvételénél megszegték a bizottság összes határozatait. ” — háborgott az intézmény egyik oktatója 1949 októberében: ,Vikiket a bizottság a felvételi vizsga alapján felvételrejavasolt, azokat nem vettékfel, akiknek gyenge volt a pontszámúk, azokat felvették. Megállapodtunk abban, hogy 30 előkészítőst és 15 nem előkészítőst vesznekfel, de már 75 hallgató van (...)• Mindenfelelősséget elhárítok magamról, nem tudom mi lesz az évfolyammal."™ A felvételi vizsgán tett „bizonyos engedmények” akár azt is jelentették, hogy a jelentkező a felvétel formális feltételének — ti. az érettséginek - hiányában is bejuthatott. A „munkás- és parasztszármazású” hallgatók arányának elérése érdekében eleinte viszonylag sok középiskolai végzettség nélküli fiatalt is felvettek: az 1949/50. tanévben az elsőéves közgazdászhallgatók 28,5%-a, a mérnökhallgatók 12,5%-a, a pedagógushallgatók 10%-a nem rendelkezett érettségivel, az 1950/51. tanévben az összes felvett több mint 10%-a. A későbbi tanévekben is előfordult, hogy megfelelő végzettség nélküli jelentkezőket vettek fel, bár a középiskolai oktatás kiszélesedésével egyre csökkenő mértékben.211 A „népszerűtlen” intézmények jó része a rendes felvételi időszakban nem tudta betölteni kereteit. Jellemző volt ugyanis, hogy a vizsgákon a jelentkezők egy része meg sem jelent: 1950 nyarán 15-25%-uk maradt távol, a Közgazdaságtudományi Egyetem felvételijéről a behívottak 50%-a hiányzott.212 Voltak olyanok, akik az agitáció nyomására beadták ugyan jelentkezésüket, de valójában nem akartak továbbtanulni (ők vol- 209 210 211 212 209 HUNG Jegyzőkönyv az Állami Műszaki Főiskola 1949. szept. 19-i megbeszéléséről. 210 HUNG Jegyzőkönyv az Állami Műszaki Főiskola 1949. okt. 12-i igazgató- sági tanácsüléséről. 211 Erdész 1957.700.; Erdész-Fehér 1958. 823. 212 MNL OL XlX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata. 63