Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A tanulók "káderezése"
megteremtette, hogy az adatgyűjtő ívek és jelentkezési lapok önbevallásra épültek. Bár az íveken jól láthatóan feltüntették, hogy a téves adatok bevallása akár az utolsó tanévben is kizárással jár, többen voltak, akik úgy vélték, bekerülésük csak ezen az úton biztosítható.166 Számos kritika érte az iskolabizottságok által készített felvételi javaslatokat is, melyekben — a káderjellemzések mintájára — a jelentkező szakmai felkészültségére és politikai beállítottságára vonatkozó információknak kellett szerepelnie. Az egyetemek főleg arra panaszkodtak, hogy a jellemzések rövidek és semmitmondóak, vagy ellentmondanak a felvételi vizsgán tapasztaltaknak. Jelentéseikben hosszasan, olykor meglehetősen felháborodott hangnemben vetették össze a kapott jellemzéseket és saját tapasztalataikat, melyekből úgy tűnik, az iskolabizottságok olykor pozitív szakmai és politikai jellemzéssel próbálták „elfedni” az életrajzok hibáit: Elsősorban az iskolai és megye bizottságok, valamint a tanácsok jellemzései nagyon gyöngék voltak.” - sorolta az inkriminált eseteket az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkari pártbizottsága: „(...) [A] kisújszállási gimnáziumból: U. T.-ról, a következőjellemzést kaptuk: »Közepes felkészültségű, igyekvő, politikailag érdeklődő, pályaválasztása megfelelő.« A beszélgetés során kiderült, hogy a jelentkező anyja kocsmáros és a mellett 21 holdon gazdálkodnak, tehát kulákok. Az áll. Kossuth As. leány- gimnáziumban rendkívül jó jellemzést adtak W.Á.-ről, akikről kiderült, hogy apja 20 munkással dolgozó malomtulajdonos volt. Vagy P. M., akinek szülei 3 alkalmazottal dolgoztató kereskedők voltak és 11 hold földjük van bérletben, a jászapáti általános gimnázium a következő jellemzést adta: »A megjelölt pályára alkalmas, politikailag fejlődésre szorul, kis megerőltetéssel a szülők taníttatni tudják,«”167 Mindezekből adódóan a minisztérium mindvégig meglehetősen bizalmatlan volt a MIB-ek döntéseivel szemben. 1950 nyarán felülvizsgálta az elutasítottak jelentkezési lapjait, a felsőoktatási intézményeket pedig többször felszólította, hogy a kategória-besorolást ne fogadják el kritikátlanul, ha szükséges, a felvételi vizsga során szerzett információk alapján módosítsák azt (és természetesen jelentsék a munkájukat hanyagul végző iskolabizottságokat): ,,[A] munkás- és dolgozó parasztszármazású gyermekek valóban azok is legyenek - figyelmeztetett Darvas József 166 Nagy 2015; Pólyák 2016. 167 MNL OL M-KS 276-89/311. Jelentés a Bölcsészkari felvételi vizsgákról, 1951. júl. 16. További példák: MNL OL M-KS 276-89/311. 51
