Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A beiskolázási propaganda és agitáció

nak a tervszerű utánpótlás biztosításával. (...) ANe'kosz, amelynekfeladata a munkás és paraszt ifjúságot behozni az egyetemre, túlnyomóan parasztifjú­ságot vettfel, és ezért propagandája is túlnyomóan a parasztság felé irányul. Ennek következménye az, hogy a proletár származású fiatal ma nagyon kis számban található az egyetemen ”ns Az 1949. februári párthatározatot követően a minisztérium minden lehetséges kommunikációs csatornán agitált a továbbtanulás érdekében. A beiskolázási propaganda általánosan minden érettségiző felé irányult (hogy a keretszám teljesítése érdekében a lehető legtöbben jelentkezze­nek), speciálisan pedig a „munkás-paraszt” fiatalokat és szüleiket célozta, annak érdekében, hogy teljesítsék az előírt arányszámot. A VKM a fel­sőoktatási intézményeket és képzéseket bemutató, népszerűsítő brosú­rákat juttatott el a középiskolákba, az országos és megyei napilapokban vezércikkek, a már felvett hallgatók végzős gimnazistákhoz szóló, lelkes nyílt levelei, a rádióban ifjúsági műsorok és hangjátékok, a filmhíradóban riportok és tájékoztató filmek szólították meg a pályaválasztás előtt álló fiatalokat.125 126 Az agitáció azonban a tanulók és szüleik mindennapi élet­tereibe is beférkőzött. A végzősöket egyéni elbeszélgetések során és kü­lönböző rendezvényeken pedagógusok, DISZ-es tanulótársaik és egye­temi-főiskolai küldöttségek agitálták. A szülőket üzemi pártnapokon és gyűléseken, anyák napi és egyéb iskolai ünnepségeken, illetve gyakori családlátogatások alkalmával buzdították gyermekeik taníttatására.127 A tanulók és a szülők meggyőzésének többoldalas akcióterveiben a nem „munkás” vagy „paraszt” kategóriába sorolt végzősöknek szánt üze­netek általában kimerültek az ötéves terv kínálta elhelyezkedési lehető­ségek ecsetelésében, illetve a felvételi diszkriminációra rámutató (azaz a korabeli értelmezési keretben „reakciósnak” minősített) kritikák ellensú­lyozásában.128 Az általános propaganda egyik rendkívül redundáns eleme volt a Horthy-korszak felvételi politikájának, a „merev kasztrendszernek 125 MNL OL M-KS 276-55/16. MDP Szervező Bizottság 1948. aug. 10-i ülése. 126 Az agitáció lendületére jellemző, hogy egy 1949-es minisztériumi jelentés szerint a Magyar Rádió hajlandó volt bármilyen egyetemi-főiskolai ese­ményről tudósítani, ha riportereit 4 órával előbb értesítik. MNL OL XIX-I- 1-r. VKM KOLL 1949. ápr. 12-i ülés. 12' MNL OL XXVbl-l-a. 5. d. 24. t. A munkás és parasztfiatalok magasabb iskoláztatása érdekében kifejtett propagandához, 1948. dec. 1. 128 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1949. ápr. 12-i ülés; 1950. szept. 29-i ülés. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom