Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Felsőoktatás-politika és felsőoktatási rendszer 1945 és 1954 között
A felsőoktatási intézmények a „termeléssel való kapcsolat erősítése” érdekében a profiljuknak megfelelő szakminisztérium irányítása alá kerültek, így például az agrárfelsőoktatási intézmények a Földművelésügyi Minisztériumhoz, az orvostudományi egyetemek az Egészségügyi Minisztériumhoz, a művészeti főiskolák a Népművelési Minisztériumhoz tartoztak. A decentralizáció 1953 nyarán érte el „csúcspontját”: ekkor 32 felsőoktatási intézmény felett 11 minisztérium gyakorolt felügyeletet.49 A hatásköröket azonban nem határolták el, a minisztériumok szinte minden ügyet saját hatáskörben igyekeztek szabályozni. Az aprólékos, gyakran egymásnak ellentmondó, rengeteg adminisztrációval járó utasítások és az irreálisan rövid határidők minimálisra szűkítették az intézmények mozgásterét. A szervezeti-irányítási autonómia fokozatos felszámolását a tudományegyetemek és a műszaki egyetemek szervezetét szabályozó 1950. november 23-i minisztertanácsi rendelet tetézte be, mely az üzemek és a vállalatok mintájára bevezette az egyszemélyi felelős vezetés elvét.50 A párttitkárok, a tanulmányi osztály, illetve a személyzeti osztály vezetőinek irányítási és személyzeti kérdésekbe való rendszeres beavatkozását az állami és pártvezetés továbbra is támogatta.51 A megfelelő mennyiségű végzett hallgató kibocsátása mellett kulcskérdés volt, hogy az intézményekből olyan fiatalok kerüljenek ki, akik nemcsak képesek, hanem készek is a szocializmus felépítésére. Ennek megfelelően az oktatás-nevelés szakmai-pedagógiai kérdései az ideológiai szempontoknak rendelődtek alá, és maguk is „tervszerűvé” váltak: „a szocializmus felépítését vezénylő parancsnoki gárda” felkészítését az ideológiai szempontból átértékelt és a leendő munka elvégzéséhez szükséges ismeretek alapján szelektált tananyag, a központilag összeállított tantervek, ellenőrzött tanmenetek és tematikák biztosították. Ehhez a célkitűzéshez kapcsolódtak a felsőoktatás pártállami átalakításának legismertebb intézkedései: a kötelező testnevelés, az orosz és a marxizmus- leninizmus órák, valamint a honvédelmi oktatás bevezetése. Az intézmények oktatói karának átalakítása már 1949-ben megkezdődött az ideológiai szempontból alkalmatlannak vélt professzorok áthelyezésével és kényszernyugdíjazásával, valamint új professzori, docensi 49 Ladányi A. 1986. 36-38. 50 A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 274/1950. (XI. 23.) MT. sz. rendelete a tudományegyetemek és műszaki egyetemek szervezetének szabályozása tárgyában, 1950. nov. 23. In: DMOT1.483-489. Ladányi A. 1991. 31-35.; Kardos 2004. 209-211.; RÁcz 2005. 250-251. 21 51
