Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Felsőoktatás-politika és felsőoktatási rendszer 1945 és 1954 között

természettudományi és műszaki felsőoktatási intézmények és képzések jöttek létre, illetve indultak el. A bölcsészet- és természettudományi karokon — a tanszabadságot felszámolva — kötött tanulmányi rendet vezettek be. Célzottan az autonómia fellazítása érdekében állították fel a tanulmányi osztályokat, melyek akár a dékánt kikerülve közvetlenül is kapcsolatot tarthattak a minisztériummal.41 A bevezetett rendelkezések általában a szervezeti-tanulmányi rendszer egy-egy elemét érintették, de például a rektorok, dékánok hatáskörét nem szabályozták, így a tanulmányi osztályok és a pártszervezetek egyre gyakoribb beavatkozásai rendszeres hatásköri vitákat generáltak. A kötött tanulmányi rend és számos új, a szak- és a világnézeti képzés szempontjából elengedhetetlennek vélt tantárgy bevezetése pedig a hallgatók túlterheléséhez vezetett, nem járt ugyanis a többi tantárgy óraszámának csökkentésével. Az új tárgyak oktatásához megfelelő tankönyvek és oktatószemélyzet sem állt rendelkezésre, többek között a sarkalatosnak tekintett marxizmus-leninizmus esetében sem.42

Az oktatási kérdéseket felügyelő pártszervek már 1949 elején meglehetős elégedetlenséggel figyelték a VKM tevékenységét, amihez a felső- oktatásban jelentkező zavarok mellett a középiskolai reform rendkívül gyors kudarca és a „munkás- és parasztszármazású” tanulók, valamint hallgatók nagy lemorzsolódási aránya is hozzájárult. Utóbbi jelenség ráadásul gyökeresen ellentétes volt az 1949 folyamán formálódó ötéves terv nagyratörő beiskolázási elképzeléseivel, melyek azt célozták, hogy a tervidőszak végére minden tanköteles korú gyerek végezze el az általános iskolát, a közép- és felsőfokú intézményekben sokszorosára emelkedjen a „munkás- és parasztszármazású” tanulók és hallgatók aránya, továbbá mintegy százezer új szakembert (ezen belül 10 000 pedagógust, 8 000 mérnököt és 14 000 mezőgazdasági akadémiát, főiskolát végzett szakembert) képezzenek ki.43 A pártszervek kezdettől úgy vélték, hogy a problémák elsősorban a VKM bürokratizmusával (értsd: lassúságával) és nem megfelelő személyi összetételével - Ortutay „ingadozásával” és a kommunistáknak a minisztériumi apparátuson belüli elégtelen befolyásával - magyarázható. A minisztérium munkájáról a Rajk-pert követő

41 Kardos 2004.209.

42 Ladányi A. 1986. 78-80.

43 A Központi Vezetőség határozata az ötéves tervről, 1949. ápr. 2. In: MDP 63.; Ladányi A. 1989.39.

19