Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Bevezetés

Ehhez azonban szükséges röviden érinteni a gazdasági terv végrehajtásának azon sajátosságait, melyek kiindulópontként szolgálnak a felső- oktatási terv teljesítésének vizsgálatához.11

Az ötéves népgazdasági tervet a Központi Vezetőség (KV) illetékes osztályai dolgozták ki, melyet az Országos Tervhivatal (ОТ) és a minisztériumok rendkívüli részletességgel, újabb és újabb tervmutatókat alkotva, vállalati szintre bontottak le. A terv pontosan megszabta, hogy milyen beruházási forrásokból, mennyi energia, nyersanyag és munkaerő felhasználásával, milyen mennyiségben mit is kell előállítani. E rendszer arra a feltételezésre épült, hogy mivel mindezen elemek pontosan számszerűsíthetők, a tervet már „csak” végre kell hajtani. A tervszámok közlésével azonban hosszas alkufolyamat kezdődött: a minisztériumok a Tervhivatallal, a vállalatok a minisztériumokkal egyezkedtek, a teljesítésért cserébe nagyobb beruházásokat igényelve. Ha a központi elképzelések nem is, az előirányzatok az ОТ, a minisztériumok és a vállalatok tervalkuinak következtében gyakran változtak, így az is, hogy éppen mikor melyik tervet kellett teljesíteni. A központi terv 1952-ben 472-szer, 1953-ban 225-ször változott meg.12

A teljesítést a terv- és tényszámok egymáshoz való viszonya határozta meg, így a rendszer mennyiségi teljesítésre ösztönzött. A rendkívül nagyszámú tervmutató együttes teljesítése azonban lehetetlen, de a terv maga végső soron kötelező volt, így a vállalatok általában a „globális” teljesítésre törekedtek, hiszen ha egy-egy területen elmaradás is mutatkozott, a terv a fő mutatók szerint még teljesülhetett, ennek megítélésében pedig a termék minősége nem is játszott szerepet. A globális teljesítésben a vállalatok annál is inkább érdekeltek voltak, mivel ez a vállalatvezetés számára prémiummal, a „tervfegyelem” megszegése pedig komoly szankciókkal járt.13

iskolázás és a felvétel „hagyományos” - tehát a középiskolák végzős osztályaiból az egyetemekre és főiskolákra vezető - útvonalaival foglalkozom, és csak annyiban térek ki a szakérettségi, valamint az esti és a levelező képzés kérdéseire, amennyiben azok a vázolt problémák kialakulásához vagy megoldásához hozzájárultak.

11 Részletesen ld. Kovácsy 1981; Berend 1999. 104-115.; Gyarmati 2011. 166-181.,198-211., 279-295., 352-353.

12 Pető-Szakács 1985. 153-159. Továbbá: Kovácsy 1981. 198.; Berend 1999.107.

13 Kovácsy 1981.198.; Berend 1999.108.

10