Lengvári István (szerk.): Pécsi Egyetemi Almanach 1. 1367-1950 (Pécs, 2015)
A középkori pécsi egyetem tanárai
A KÖZÉPKORI PÉCSI EGYETEM TANÁRAI lasztották (1389], sőt az ő nevéhez fűződik az orvosi kar szabályzatának összeállítása. Tekintélyét jelzi, hogy 1390-ben az egyetem rektorává választották. Időközben Bécsben teológiából is doktori fokozatot szerzett (1392], majd 1395-től az erfurti egyetemen teológia- és orvosprofesszorként működött. 1396-ban az egyetem rektorává választották. Tudományos tevékenységének egyetlen ismert alkotása a De paralogismis circa materiam SS Trinitatis fieri consuetis című filozófiai értekezés. 1399 körül hunyt el. Pál szebeni prépost Ugyancsak a pécsi egyetem tanáraként működhetett Pál szebeni prépost, akit 1369- ben pápai jóváhagyással avattak doktorrá Pécsett. Ezt követően Pál vélhetőleg az egyetem jogi fakultásán oktatott. Nem példanélküli a középkori egyetemek szervezésének első időszakában, hogy az arra alkalmas, megfelelően képzett személyek szentszéki engedéllyel doktori fokozatot szereztek, ezzel is elősegítve az adott egyetem (fakultás] megfelelő működését. Pált nem Vilmos püspök, az egyetem kancellárja avatta doktorrá, melynek a főpap hivatali elfoglaltsága vetett gátat. A püspököt egyik közeli munkatársa, a királyi kápolnában dolgozó Kathó László kánonjogi doktor képviselte, aki maga is diplomáciai szolgálatokat látott el. Rudolf pécsi prépost Neve alapján német nyelvterületről származhatott az a Rudolf nevű személy, aki 1372-től feltehetőleg az egyetem kánonjogi karán működött. Az illető a szabad művészetek mestere és a kánonjog licenciátusa grádusokat egy közelebbről nem ismert egyetemen szerezte. Vilmos püspökkel fennálló kapcsolata révén kerülhetett Magyarországra, ahol vélhetőleg először a királyi kápolnában nyert alkalmazást. Később Vilmos püspök kérésére kaphatott kanonoki stallumot az egri székeskáptalanban (1372; 1361-ig Vilmos állt az egri káptalan élén], melynek birtokában tanított Pécsett. Később, a pécsi székeskáptalan préposti stallumának szabaddá válásával e jól jövedelmező méltóságot viselte (1383-1400]. Czudar Imre Az említetteken kívül további három személyről tételezhető fel, hogy esetleg a pécsi studium generale tanárai voltak: Kolozsvári Jakab egri kanonokról, Szlavóniai Miklós pozsegai prépostról, valamint Czudar Imre kalocsai, majd fehérvári prépostról, pécsi, Csanádi, egri kanonokról. Közülük leginkább utóbbiról képzelhető el a pécsi professzorság. Ő a szabad művészetek mestereként és kánonjogban járatos személyként tűnt fel forrásainkban, s mindemellett a királyi kápolna tagjaként (és pécsi javadalmasként] Vilmos püspökkel is szoros kapcsolatban állt. Mindazonáltal csak rövid ideig lehetett az egyetem tanára, ugyanis 1376-ban elnyerte a váradi püspökséget, melyet követően bizonyosan nem folytatta tovább e tevékenységét. Fedeles Tamás 13
