Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)

IV. Családalapítás, üzleti vállalkozások

Voyta Adolf visszaemlékezései

King okosan írt, hogy rajtam segítsen. Ezzel a levéllel bementem a bíróhoz, aki azt mondta, hogy ezzel nem tud mit csinálni, legjobb lesz, fordíttassam le valakivel. Tudtam, hogy Csepely Sándor193 collegiumi jogtanár ért angolul. Kértem, hogy King levelének elejét fordítsa le és neve aláírásával adja át nekem a fordítást.

Az iratokat átadtam a bírónak, ki azokat felküldte Sopronba, nekem pedig azt a tanácsot adta, hogy kerüljek minden nyilvános helyet, mert sok a kém.

Ezt a tanácsot megfogadtam, és csak a bencésekhez194 jártam. Ott nagy szeretettel fogadtak. Füssy igazgatón kívül legtöbbet a velem majdnem egykorú Vaszary Kolossal195 érintkeztem. Ő egy végtelen kedves, és jókedvű fiatalember [volt], szerette a tréfát, szeretett a refectoriumban196 ferblizni197 a vendégekkel.

193 Csepely Sándor (Jád, 1828. február 2. - Budapest, 1893. december vége) somogyi születésű ügyvéd, költő, tanár. A gimnáziumot Gyönkön és Csurgón végezte, felsőbb tanulmányait Sopronban és Pápán folytatta. 1851-1861 között kollégiumi tanár, költészetet, szónoklatot, magyar, latin és görög irodalmat tanított. 1856-1861 között a Képzőtársulat elnöki tisztségét is betöltötte. 1861-ben Veszprém vármegye jegyzője, 1862-től Pesten a földhitelintézet ügyésze lett. Tárcákat, verseket és nevelés- tani értekezéseket írt a vidéki és fővárosi lapokba. Pápai évei alatt a Győri Közlöny rendes munkatársa volt. Két angol regény mellett angolból George Byron (1788— 1857) és Thomas Moore (1779-1852), franciából Victor Hugo (1802-1885) és Alfred de Musset (1810-1857), németből pedig Heinrich Heine (1797-1856) verseit fordította magyarra. Budapest II. kerület iskolaszékének elnöke, a budai református egyház- község elöljárója volt. 1893 nyarán 50 forinttal alapító tagként belépett a Nagypénteki Református Társaságba, hogy Budán gyermekotthont építsenek az elzüllött gyermekek megmentésére. SZINNYEI 1893. II. 273-274., VARGA 1998. 111., Gyászrovat. = PEIL 37 (1894) 1. sz. (január 4.) 16., Halálozás. = PFU 2 (1894) 1. sz. (január 7.) 6., KÖBLÖS 2006. 908.

194 értsd: a bencés rendházba

195 Vaszary Kolos Ferenc (Keszthely, 1832. február 12. - Balatonfured, 1915. szeptember 3.) bencés szerzetes, gimnáziumi tanár, hercegprímás. 1855-ben szentelték pappá. 1856-1861 között tanított Pápán. 1885-től pannonhalmi főapát, 1891-től esztergomi érsek, 1893-tól hercegprímás. 1894-től a tudományos akadémia igazgatósági tagja. Gyenge egészsége miatt a telet budavári, a nyarat balatonfüredi palotájában szokta tölteni. Történelem tankönyvei, egyházi beszédei jelentek meg nyomtatásban. Pápa városa 1891-ben díszpolgári oklevéllel tüntette ki. SZINNYEI 1914. XIV. 993- 996., VARGA 1998. 538., H. SZABÓ 1998. 9., 48-66.

196 refectorium (latin) = ebédlő (a bencés rendházban)

» 56 «