Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
III. London – a világ kicsinyben
Voyta Adolf visszaemlékezései London nem a város, hanem egy világ kicsinyben, ahova a világból minden érdekes és értékes dolog ö[s]sze van hordva. A Brittish Muzeum156 egy egész világ, azt a tárgygazdagságot sehol sem látni, mint ott. [A] Görögországban kiásott szobrok - épek, és csonkák épületrészek; Assyriából szinte kiásott épületrészek, Ninivéből szinte. Hisz már húsz éve, hogy Egyiptomból hazahozták Cleopatra küjét,157 és felállították Londonban a Themze partján. Ez egy 15 méteres obelis[z]kkőből egy darab.158 Ezt úszva, hajó után kötve hozták tengeri úton. Ezt csak angol tudta megcsinálni! A magam szakmájában soha nem látott remek épületeket láttam angol gót stílben, nem győztem gyönyörködni bennük. Messze vinne célomtól, ha minden részletre megtenném tapasztalatimat. Még csak annyit, hogy Londonban május közepétől egész szeptember végéig remek idő van, de a tél beálltával a ködök rászállnak a városra, melyek a száz- és százezer kémények füstjét megkötik, sötétség borítja el a várost kora este és [ez] tart tavaszig! Ez borzasztó. Szökik is előle, aki 156 British Museum a modem európai múzeum mintája, a világ egyik legnagyobb múzeuma. A parlament 1753. június 7-én iktatta törvénybe a múzeum létrejöttét, melyet 1759. január 15-én nyitottak meg a tudósok és az érdeklődő nagyközönség előtt. A múzeum Sir Hans Sloane (1660-1753) fizikus és tudós természettudományi gyűjteményén alapult, melyet végrendeletileg II. Györgyre hagyott. 157 értsd: kövét 138 Nyilván az ún. Rosette-i kőre utal. Alsó-Egyiptomban, a Rosette (Raschid) melletti St. Julien erőd falainál a franciák által 1799-ben megtalált 114 cm x 72 cm x 28 cm méretű feliratos márványtömb 1802-ben került a British Museumba. Jean- Francois Champollion (1790-1832) 1822. szeptember 14-én fejtette meg a rajta található hieroglifákat. A londoni múzeum legnépszerűbb kiállítási tárgya - melyre a kairói kormány is igényt tart - V. Ptolemaiosz i. e. 196-ban kiadott rendeletét tartalmazza a kivetendő adókról, a templomokban felállítandó szobrokról és arról, hogy a rendeletetet három nyelven kell írásba foglalni: az „istenek szavaival”, azaz hieroglifákkal, a nép nyelvén (egyiptomi démotikus köznyelvi írással) és „égéi betűkkel”, vagyis a ptolemaioszi fáraók által használt görög nyelven. Mivel az uralkodó parancsára ugyanazt a törvényt írták le három nyelven, a rosette-i sztélé lett a kulcs a hieroglifák jelentésének megfejtéséhez. Az elmúlt kétszáz évben a követ mint dokumentumot, fektetve, ma - egy új koncepció jegyében - homokkő talapzatra állítva, speciális megvilágításban láthatják a látogatók. A világ leghíresebb kövét, a töredékes törvényoszlopot 11 milliméteres üveg védi a külső behatásoktól. » 47 «
