Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
VI. A kiegyezés utáni hétköznapok
Voyta Adolf visszaemlékezései- Köszönöm, édes Voyta, hogy behozta Károly barátunkat a parlamentbe! Önöket, szeretetre méltó kedves nejével együtt, engedjék meg baráti koszorúnkba fűzni. Oly sok szépet hallottunk Önök felöl, hogy méltán csodálkozunk, hogy mi tartja vi[s]sza abban a kisvárosban. Hisz Önöknek itt volna helyük! Ráth is helyeselte Bogdánné észrevételét, és azt mondta, leghelyesebb volna ide feljönni és azt indítványozta, hogy jöjjek fel a télre Pestre, hogy általuk ismeretségeket szerezzek magamnak, mert ez az alapja mindennek. Magam is helyesnek tartottam az eszmét és meg is ígértem a társaságnak. Bogdánné kis 15 éves leánykáját, Margitkának hívják. Ez egy híres pesti szépség volt, fényképe gyűjteményemben megvan.46' Négy napig voltunk Pesten. Meglátogattuk Xántust. Voltunk [a] Margitszigeten s a t[öbbi]. Én meglátogattam Klapkát, ki közölte velem ez alkalommal, hogy nemsoká marad már Pesten, neki Konstanti- nápolyba kell menni, mert Mithad pasának megígérte, hogy a szándékolt alkotmányos élet bevezetésében, mint gyakorlott parlamenti férfiú, segítségére legyen. Ezzel elbúcsúztam Klapkától, kit csak a nyolcvanas években láttam és találkoztam vele. Pestről hazautazva megbeszéltünk Luizával, hogy mit tegyünk. Le- jöjjek-e télre vagy nem?- Édes öregem - felelte jó Luizám -, te tudod, hogy hasznodra lesz-e. Tégy aszerint, én beleegyezem. Én csakugyan lementem Pestre október végén, mert hisz otthon semmi dolog sem tartott vi[s]sza. A drága Luiza mama vezette a fakereskedést, ami napról napra rosszabbul ment, emellett a házvezetést is, így aztán drága Luizám a kis Ilonkájával töltötte idejét és esténként a nagyapa és Körmendy bácsi, no meg az őrnagy Tamás bácsival jól elbeszélgettek. Én Pesten Ráthékhoz tartottam magamat, de felkerestem némely ismerősömet és rokonomat. Többnyire a pilzeni sercsamokban étkeztem főleg vacsorán. Ott ismerkedtem meg egy asztaltársasággal és ezáltal két berlini úrral, akik valami concessio463 464 tárgyában kértek 463 Levéltári hagyatékában ez sem maradt fenn. 464 concessio (latin) = engedély » 1 24 «