Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - Műkedvelők a színpadon

Az iskolai színjátszás később sem szűnt meg. 1811-ben a veszprémi papnövendékek három magyar nyelvű darabbal (A változó szerencse, A nevelők, Az igazi hazafi) szórakoztatták a közönséget.64

1815-ben a felállítandó piaci márványkút javára a tanulóifjúság is színi előadásokat rendezett.65 1845-ben pedig a veszprémi izraelita gyermekek adtak elő színdarabot, amelynek bevételét (47 forint 30 krajcárt) a Palotai utca (a mai Kossuth utca) rendezésére - szintjének „leszállítására” - ajánlották fel.66 Ezen előadásnak a színlapját ismerjük. Eszerint az izraelita leányiskola (,,leánynevelő intézet”) növendékei először március 24-én léptek fel „az iskolai gyakorlatok’ alkalmával”, majd a sikerre való tekintettel április 2-án szerdán este 7 órakor az Izer vendéglő nagytermében a város nyilvánossága előtt megismételték az előadásokat.

Az Anya születésnapja c. 2 felvonásos színjátékot („néző játékot”) magyarul, az Átok és áldás (Fluch und Segen) c. kétfelvonásos színművet, illetve Az üldözött ipar Magyarországon c. egyfelvonásos vígjátékot német nyelven adták elő. A vígjátékot Heller Alajos, az iskola főtanítója írta.67 Játék közben a tanintézet növendékei „külömbféle táncokat” mutattak be.68 Az előadást feltehetőleg többször megismételték.69

A városi polgárság jótékonysági céllal rendezte az első ismert műkedvelő előadást. Sziklay János szerint 1814-ben a városi hatóság a püspöktől engedélyt nyert arra, hogy a várból a piacra vezesse a vizet. A piactéren felállítandó márványkút javára a város magyar és német polgárságából alkalmi társulat alakult, amely városi színház („Stadt-Ttheater”) néven október 4-tól kezdve előadásokat tartott. A színielőadások bevételeiből tőkét képeztek, ezt kamatra kiadták, s a befolyt összegeket a kút fenntar64 Magyar Kurír 1811. 24. sz. 371. Vö. ERŐDI 1931. 428.

65 VÉGHELY 1886. 182.

66 VÉGHELY 1886. 303-304.

67 Az 1805-ben alapított veszprémi izraelita iskolában a reformkor időszakában döntő' változás történt. Mandl Ignác tanító időszakában (1838-1842) bevezették a magyar nyelv rendszeres oktatását, Heller Lajos (1842-1856) alatt pedig megszervezték a lányok oktatását és több modem tárgy (magyar- és világtörténelem, természettan, etika) tanítását. Az 1844/45. tanévben 63 fiú és 54 leány járt iskolába. Heller a magyar nyelvű színielő- adás bemutatásával nagy feltűnést keltett a városban. A veszprémi zsidó iskoláról: KUN 1932. 104-107., HUDI 1984a. 11-17., különösen 14.

68 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1845. április 2. Heller vígjátékának csak a magyar címe szerepel a színlapon.

69 Erre utal az 1845. április 2-i színlapon szereplő megjegyzés: „Mai napon a szabad Belépti-Jegyek nem használhatók.”-21-