Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)
III. Források
Veszprém, 1876. április 9. A Veszprém c. hetilap tudósítása Bulyovszky Lilla vendégjátékának fogadtatásáról Városunk szellemi és társadalmi élete, mely a befejezéshez sietó' téli saison689 alatt koronkint eléggé pezsgett, Bulyovszky Lilla asszony megérkezése folytán teljesen megújult ismét, sőt, nem vétjük el a szót, amidőn azt mondjuk, hogy ez európai hírű művésznőnk első fellépte valóságos forrongást idézett elő ama körökben, hol a tiszta művészetért akkor sem szűnnek meg rajongani és lelkesedni, amikor e buzgalom némi áldozattal jár. Ama dicsőség, mely Bulyovszky Lilla690 nevét évek óta besugározza: a legméltóbb előhírnöke volt a nagyrabecsült vendégnek. S akiben fogékonyság s a műélvezet szomja lakozik: az sietett üdvözletére, hogy a nagy művésznő játékának megcsodálása által lerója hódolatát a művészek691 szép és annak éppoly kitűnő, mint szeretetre méltó képviselője előtt. Valóban, mi veszprémiek nagy köszönettel tartozunk kedves vendégünknek, hogy most, amidőn külföldről, hol évek folytán nemcsak saját magának, hanem hazánknak dicsőséget szerezve, visszajött, s nagy diadalmenetét tartja hazánkban: minket sem felejtett el, hanem engedve Kétzeri692 és Saághy derék színigazgatóink kérelmének, megörvendeztetett bennünket, hogy amaz élvezetben693 nekünk, körünkben is juttasson, amellyel a nagyvilágot elárasztotta. Városunk jelen viszonyai, amikor hónapokon át a legkülönb jótékony czélú költekezések rendkívül igénybe vették közönségünket, nem a legkevezőbbeknek látszotta arra, hogy kitűnő művésznőnket hozzá méltón fogadhatnék: annál kellemesebb a csalódás, hogy mindazáltal mi 24. 689 Saison (francia-német) = idény, itt: színiévad. 690 Bulyovszkyné Szilágyi Lilla (1833-1909) kivételes tehetségű drámai színésznő és komika, lenyűgöző színpadi jelenség volt, aki főként vígjátékokban aratott sikereket mély fekvésű hangjával és bájos előadásmódjával. Előbb a pesti Nemzeti Színházban, majd 1858-1875 között németországi színházakban (Drezdában, Stuttgartban, Frankfurtban és másutt) játszott. Mivel hazatérése után a Nemzeti Színház nem alkalmazta, 1878-ban visszavonult a színpadtól. 1909-ben Grazban hunyt el. Számos színművet fordított magyarra. Jelentős vagyonát szülővárosára, Kolozsvárra hagyta, hogy abból lelencházat létesítsen. Vö. SCHÖPFLIN I. 248-249., SZÉKELY 1994. 122-123. 691 Helyesen: művészet. 692 Helyesen: Kétszeri 693 Helyesen: élvezetből.-166-
