Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány

házi múlttal rendelkező, földesúri függés alatt álló agrárvárosok, az ún. mezővárosok is gondot fordítottak a színházi múlt feltárására. Napjaink feladata, hogy a várostörténeti kutatások eredményeit beépítsék a kutatók a „társulatok működéstani, műsorpolitikai, közönségtörténeti szempontú elemzésébe,”4

Veszprém megyében egyedül Pápa színháztörténetének megírására vállalkozott a kutatás. Veszprém várostörténeti irodalmából mindmáig teljesen hiányzik a színjátszás korai története. Nem véletlen, hogy a ma használatos hazai színházművészeti lexikonban az állandó színház átadása (1908) előtti időszakról mindössze két mondatot olvashatunk, mely a rövidítések feloldásával a következőképpen szól: „1811-ben papnövendékek színjátszásáról, 1814-ból német nyelvű előadásról maradt fenn emlék. 1821-től érkeztek rendszeresen vándortársulatok a városba.”5 A magyar színháztörténeti szintézis a fehérvári társulat 1824. évi és a Komlóssy Ferenc vezette Dunántúli Színjátszó Társulat 1830-as évekbeli veszprémi szereplését említette, mellyel bizonyította, hogy Veszprémben már hagyománya volt a magyar nyelvű színjátszásnak.6 7

A város művelődéstörténetével korábban behatóbban foglalkozó Sziklay János a színészetről írt fejezetben a piarista diákszínjátszás, a városi polgárok műkedvelő előadása mellett a hivatásos színészet megjelenését - Bayer József nyomán - 1825-re tette. A színészet fejlődését hátráltató tényezők közül kiemelte, hogy Veszprém a kisebb népességű városok közé tartozott, „nagy anyagi javakkal nem rendelkezett”, az alkalmi játszóhelyek befogadó- képessége, „a férőhelyek elégtelensége miatt” a városban „egy nagyobb, jól szervezett társulat (...) sem találta meg számítását.”1 A székesfehérvári társulat 1825. évi áprilisi-májusi fellépésén kívül a reformkorból más társulatról nem tudott; ezután Szuper Károly 1848. évi naplórészleteire hivatkozott; a Veszprémben régebben megfordult színtársulatokról, az itt vendégszerepeit fővárosi színészekről (Blaha Lujza, Feleki [Feleky] Miklós, Jászai Mari, stb.), a veszprémi születésű színészekről (Bánóczi Dezső, Szigeti József, Szigeti Imre, Tamássy József, Dabolczi Fekete Lászlóné) valamivel bővebben megemlékezett, de kevés megbízható adatot közölt.8

4 KERÉNYI 1990. 474.

5 SZÉKELY 1994. 856. Az adatokat nyilvánvalóan a Schöpflin-féle színházművészeti lexikonból vették. Vö. ERŐDI 1931. 428-429.

6 KERÉNYI 1990. 156., 162.

7 SZIKLAY 1931. 333.

8 SZIKLAY 1931. 334-342. Szigetiről újabban: GÉCZI 1999.-8-