Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Jenő színháztörténeti kutatásaiból viszont tudjuk, hogy a megyeszékhelyen 1869 májusában a Kőmíves Imre és Némethy György vezette társulat, 1870 nyarán pedig Károlyi Lajos, az év őszén Szuper Károly, december 25-től Bokody Antal társulata lépett fel. 1872-ben ismét Szuper Károly színtársulata játszott a városban.344 345

1873 márciusában Gerő Jakab345 színtársulata a Korona (korábban Stingli) vendéglő nagytermében lépett fel. A jegypénztárban délelőtt 9 órától délután 5 óráig lehetett jegyeket váltani. A helyárakat 4 kategóriában állapították meg: a körszék 80, a számozott ülőhely 60, a földszint (zsöllye) 40, a „deák- és katonajegy” 30 krajcárba került. A Krausz Armin- féle nyomdában előállított plakát szerint március 27-én, csütörtökön este fél nyolckor a 9. bérletes előadás - a Három kalap c. Jeles francia vígjáték” - bevételét jótékony célra, a korán elhunyt színész, Szerdahelyi Kálmán346 szobrára ajánlották fel.347 (A diákjegy ismételt megjelenése azt mutatja, hogy a helyi társadalom ekkor már természetesnek tartotta az ifjúság színházba járását.)

A szoborállítást a pesti Nemzeti Színház kezdeményezte, amelynek 18 éven át tagja volt. A színigazgató a plakát alján szokatlanul hosszú, 11 soros hazafias felhívást intézett a színházlátogató közönséghez, amelyben kifejtette, hogy az „élni akaró nemzet” elhunyt jeleseinek emlékét „megörökíteni törekszik”. A fővárosban és az országban nagy tiszteletnek örvendő Szerdahelyi emlékének megörökítésére a Nemzeti Színházban egy szoborállító bizottság létesült, amely emlékalapba gyűjti a Jtegyelet adományait”. A felülfizetéseket a pénztárnál elhelyezett gyűjtőíven jegyezték fel és a sajtóban közzétéve nyugtázták.

Szerdahelyi utolsó műfordítását, a Párizsban a Jelenkorban” játszódó Három kalap c. Jeles francia vígjátékot” (Alfred Hennequin művét) Szir- may Árpád rendezte, aki egyúttal az egyik szereplőt (Temidart Adolf) alakította. A darabot ekkor mutatták be először a megyeszékhelyen.

344 ERŐDI 1931. 429., POÓR 2008. 215. A társulatok fellépéséről egyelőre nem találtunk színikritikát.

345 Gerő (eredetileg Grau) Jakab (1832-1886) színész, színigazgató. 1848-ban honvéd lett. 1851-ben Aradon játszott, később társulatával főként a Felvidéken és a Dunántúlon lépett fel. Drámai, vígjátéki szerepeket egyaránt játszott, de komikusként volt igazán sikeres. 1873-ban Veszprémen kívül Pápán is fellépett. Vö. SZÉKELY 1994. 254.

346 Szerdahelyi Kálmán (1829-1872) színész, 1854-ig vidéki társulatokban, majd haláláig a Nemzeti Színházban játszott. Társadalmi drámákban és operettekben nyújtott emlékezetes alakításokat. Prielle Kornélia első és harmadik férje volt. SZÉKELY 1994. 745.

347 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Veszprém, 1873. március 27.-81-