Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

bán látták, hogy az izraelita családok közül csak a Hochsinger család váltott bérletet. A város első hetilapja, a Veszprém tudósítója a közönséget rótta meg távolmaradása miatt.335 Kárhoztatta, hogy a helyi társadalom széthúzó: a nemesurak lenézik a polgárságot, az idegen (cseh, hor- vát, szlovák) eredetű, nevüket magyarosítok a „világért sem társalognának polgárnőkkel”. „Sógorság-komaság az, mi a status-quot tartja”. „Nagyságos M. úr ma nem lesz színházban, mert igen sok ott a polgárság. A gazdag és csinos zsidó nők örömest mennének színházba, s örömest bámultat- nák és dicsértetnék magokat - de ki ülne a második sorba? ki tehetné ezt.”336

19-20. kép

Vas Gereben, a Szigeti-napló kiadója és Szigeti József idősebb korában

336 Újdonságok. = Veszprém, 1866. szeptember 9. 86. (A lexikonokba a feleség neve már Lukács formában került be.)

336 Tárca. L.-v.: Pletyka. = Veszprém 1866. szeptember 9. 86-87.-79-